Ez lesz a negyedik Purim magazinunk indulása óta. Az első egybeesett az indulással, a világ bezárásával és a mi felületünk megnyitásával, a Covid-járvány első lezárása Purim idején kezdődött. Groteszk vicce volt a világnak, hogy a felszabadultság télűző ünnepe a bezárkózás és a félelem időszakának kezdetére esett. 

A véletlen és a döntés: amit már tudunk

Beszéltünk arról azóta és illusztráltuk is a gyűjtemény darabjaival, hogy a Purim a történelem szörnyűségét, az emberi élet végtelen törékenységét, kiszolgáltatottságunkat a legérzékenyebben bemutató ünnep, az Eszter könyve tele van pusztulással és a pusztulás, a népirtás fenyegetése a fő motívuma (felakasztják benne továbbá a király ellen merényletet tervező őröket, Hámánt és családját, kardélre hányják hatalmas tömegben a zsidók ellenségeit, de másképp is alakulhatott volna, továbbá, látnivaló, maga a király sincs soha egészen biztonságban), ugyanakkor harsány és vicces. Az Örökkévaló nem szerepel benne, a sorsvetés motívuma viszont igen, Hámán sorsolja ki, mikor csapjon le a zsidókra, a Purim ünnepe maga a sorsvetésről kapta a nevét. A véletlen középpontba kerül, Isten háttérbe szorul.

Beszéltünk arról is, hogy a kiszolgáltatottság egyik megnyilvánulása a zsidó diaszpóra-élet, hogy Eszter és Mordeháj puszta nevei is az asszimilációt, az eltűnni vágyást jelzik, Istár és Marduk istenek a névadóik. Hogy Mordeháj megtiltja Eszternek, hogy elmondja, zsidó. Majd később azt kéri, mégis mondja el, miután ő sem volt hajlandó meghajolni Hámán előtt. A gyávaság és az öntudat libikókáján ül mindenki. Szó volt már róla, hogy a kiszolgáltatottság másik aspektusa női. Egy árvalányé, akinek a világon semmi beleszólása nincs, hogy akkor kinek a háremébe kerül, a kritikus pillanatban ugyanakkor képes kockázatot vállalni, kezébe venni a saját sorsát is, a zsidó nép sorsát is. 

A szöveg tehát kiszolgáltatottak sorsvállaló bátorságáról mesél, kerül, amibe kerül. Ha elveszek, hát elveszek, mondja Eszter, eldöntvén, hogy bemegy a királyhoz. A világ erősebb nálunk, de azt, hogy önmagunkká legyünk, nem tudja megakadályozni. Aztán majd lesz, ami lesz. 

A rituális szövegek – köztük a Purim ünnepén felolvasott Eszter tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megillája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra, tfilin és mezuza író szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. A papírra nyomtatott megillája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták.
Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, melyre három nyomólemezről készült a szöveg és az illusztráció. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megillaolvasásra mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, a tekercs végén pedig egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.

MORDEHÁJ SZÓFER TOVÁBBI MŰVEI​

Másrészt még nem szóltunk róla eleget, mennyire tele van túlzásokkal az Eszter könyve, hogy Hámán akasztófája akkora lehet, mint egy New York-i felhőkarcoló, hogy minden komikusan aránytalan, az ivászatoktól a kivégzésekig és minden messze túlmegy benne a polgári és esztétikai jóízlés határán.

És most nézzük meg, mit ír az 1929-es Magyar Zsidó Lexikon az Eszter könyvén alapuló purimi színjáték, a Purimspiel askenázi zsidó népi hagyományáról:

„Purimspiel. Purimi játék. Ezek a primitív komédiák régebben bibliai keretben mozogtak és főleg Eszter könyvéből merítették anyagukat. Később a hitközségi és a családi élet fonákságait csúfolták ki nem nagyon kényes humorral. Minthogy az irodalom hagyományai és formái nem kötötték, az alkalomszerűség pedig megfosztotta a fejlődés lehetőségeitől, a P. még ma is teljesen naiv és kezdetleges. Ugyanilyen a színrehozatala is. Színpadot és díszletet nem követel és sok művészetet sem a szereplőktől, akik rendszerint a jesiva tanulóiból kerülnek ki. A P. előadásainak legjellemzőbb sajátsága, hogy a női szerepeket is férfiak játsszák. Általában alkalmi szerzők írják a P.-eket, de vannak ennek a komoly irodalomtól félreeső igénytelen műfajnak hivatalos művelői is…”

A vallási áhitat és a magaskultúra szinte undorodó értékítélete ez mindarról, ami közönséges, harsány, népies, tiszteletlen, nyers és őszinte. Amilyen maga az Eszter könyve is, amelynek a Purimspiel méltó továbbgondolója. Nem véletlen, hogy a rabbik haboztak is némiképp, hogy bevegyék-e a héber Biblia kánonába az Eszter könyvét, amelyen alapul ez a pórias ellenünnep, amelynek a Purimspiel adekvát vásári komédiája.

Ez a kép 1986 purimján készült, ezelőtt 37 évvel. Előterében a fiatal Lőwy Tamás rabbi látható öltönyben, nyakkendőben, mögötte ismeretlen idős úr, hasonló szettben, mögöttük, igen, a hátuk mögött gyerekek foglalnak helyet, annyira spontán tevékenységet űzve vidáman, mintha egy november 7-i ünnepség zárásához közelednénk végre. Mögöttük a kései szocializmus fakó és kedélytelen díszletei, kultúrház-hangulat és adekvát képi illusztráció a nívós kultúrműsorhoz az üzemi lap beszámolójában. A neológia polgári irányzata eleve nem a fékevesztett purimi lazulásban találhatta igazán meg magát, de ezen a képen magán, ha amúgy nem tudnánk, hol és mikor készült, igazán semmi nem utalna arra, hogy éppen Purim van, hogy egyáltalán volna Purim a földön. Amit látunk, alighanem a közönség perspektívájából látjuk, a felnőttek felkonferálják a purimi előadást, amelyen a gyerekek fellépni szándékoznak, ezt erősíti meg a kicsit oldottabb jelmezes kép. Az a kép már, ha jólnevelt is, tanúsít némi bájt és játékosságot. A létező szocialzmus kispolgári jólfésültsége és a Purim örömünnepe birkózását szemlélhetjük a megdöbbentően réginek tűnő fényképeken, amelyek szereplői remélhetőleg jórészt kortársaink. Mélységes mély a múltnak kútja, az egészen közeli múlté is.

Tudnivaló, hogy a Purim a kötelékek meglazulásának ünnepe, láttuk, van, aki tiszteletlen és igénytelen alkalmi színműveiben még a rabbikat és elöljárókat sem átallja kigúnyolni ilyenkor. A színház eredendő hatalom-ellenességének Arisztophanésztől eredő hagyománya egészül ki azzal a sokat idézett talmudi jótanáccsal, hogy annyit igyunk, hogy a végén ne tudjuk megkülönböztetni a jó Mordehájt a gonosz Hámántól.

A jiddis színház, a Purimspiel utóda és a zsidóvicc közös lélektani gyökerénél járunk. Az Örökkévaló megtréfálja a kis zsidócskákat a történelemmel, ők pedig válaszul kiröhögik a történelmet és benne magukat. Megváltoztatni nem tudják, kinevetni igen. Ők így veszik a kezükbe a sorsukat, elődük, a történetbeli Eszter nyomdokain járva. A Talmud egyik híres történetében Isten nevet azon, hogy a fiai, a rabbik túljártak az eszén, úgyhogy ő is érti a zsidóvicc és a Purimspiel lélektanát. A Purimspiel úgy cselezi ki a „sorsot”, hogy eljátssza, tükröt tart neki.

A Purim ellenünnepében, amelyet egyedüliként fogunk érintetlenül megtartani a Messiás megérkezése után is, mint minden vásári komédiában, minden tekintély a feje tetejére áll. Előfordulhat, hogy férfiak játszanak nőket, de még fordítva is megeshet a Purimspielben, gyerekek is részt vehetnek a bohóckodásban, olyasmi ez, mint a farsang beöltözései, a színház hétköznapi hierarchiákat átfordító lényege, hogy bárkiből bármi lehet. A zsinagógákban nem is szokás Purimspielt bemutatni, kevésbé szent helyekre való. 

Az itt látható tárgy a magasztos zsinagógai gyakorlat része, jámborsági kellék. Arra jó, hogy kellemetlen, kattogó hangján nagy zajt csapjon, kizökkentsen minden figyelemből és áhítatból. Azt gondolná az ember, hogy a zsinagógai istentisztelet rosszindulatú megzavarására tervezték agresszív ateisták. Pedig.

A tél végén a maskarák mellett a zajongásra bízzuk, hogy végleg elijessze a hideget, a zsidók, akiktől a zajongás áhítatos szokása amúgy sem áll igazán távol, szintén így tesznek. De ezúttal még a szent könyv, az Eszter-tekercs felolvasása közben is kötelező zajt csapni. Egyes részeit kimondottan azért olvassuk fel, hogy ne halljuk. A gyerekek ezek a tiszteletlen és rosszul nevelt kis bajkeverők zörögnek a kereplőikkel, ha meghallják az antiszemita Hámán nevét.

Hámán ugyanis Ámálék leszármazottja és a Tóra arra kér bennünket, hogy ne felejtsük el Ámálék emlékét eltörölni. Nem is felejtjük, de azért ki is töröljük, meg is említjük Hámán nevét és ki is kereplőzzük. És a gyerekek is olyan feladatot kapnak, amelyet örömmel hajtanak végre. És, persze, ez is segít magát a felolvasást is vásári mutatvánnyá tenni, ahol a közönség gátlások nélkül fejezheti ki a véleményét előadás közben.

ITT A HANGJA! ​

Purimi tárgyak magyarázatokkal, kereplőhanggal a kiállításunkban: 

Hámánról szólva fontos tudni, hogy Mordeháj, amikor szembeszállt vele, a kitörlés rá különösen vonatkozó kötelességének tett eleget, Saul ugyanis, Izrael első királya vétkes módon elmulasztotta Ámálék királyát megölni, amikor pedig megtehette volna, ez lett részben az oka eltávolításának, ezért léphetett Dávid a helyére. Mordeháj pedig, akárcsak Saul, Benjámin törzséből származott, a feladat családban maradt, Eszter nagybátyja korrigálhatta távoli rokona hibáját.

Az ő munkáját folytatjuk szerény kereplőinkkel ma is. 

https://fb.me/e/LaxoVkQj​

Hírlevelünk küldésének napján, Ádár 10-én Scheiber Sándor halálozási évfordulója, Jahrzeitja van. Ezzel a kedves képpel emlékezzünk ma rá: 

Purim megünneplésének népszokásai közé tartozik az ajándékküldés. Vallási előírás, hogy ezen a napon mindenkinek kell jótékony célú adományt adnia, még annak is, aki maga is adományokból él. Elterjedt szokás lett kis tálakon édességet, süteményt, gyümölcsöt küldeni a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek. Akik megengedhették maguknak, azok az ételeket külön erre a célra készült ajándékküldő, héberül „misloah manot” tálakon küldték. Múzeumunk 2018-ban készíttette el a purimi ajándék-küldéshez szánt tányér-alátétet, melyet Tausz Gábor Ezra a purimi sütemény, a Hámántáska alakjából vett mintával díszített. 

HÁMÁNTÁSKA RECEPTJE (FŰSZER ÉS LÉLEK)

LETÖLTHETŐ ÉS PRINTELHETŐ MISLOAH MANOT ALÁTÉT​