Kedves Olvasó! Ezt a hírlevelet a Politzer Saga előadássorozatunk hallgatóinak küldjük: a filmet, a film narrációját, és némi háttéranyagot kínálva az olvasóknak. A frissített program elérhető a honlapunkon keresztül, ezen a linken: Program A film: Politzer Zsigmond története A film szövege: Mire Politzer Ábrahám gyermekei felnőttek, nagyot változott a világ. Zsigmond még serdületlen kisfiúként sertepertélt Illés körül, amikor ő a forradalomról mesélt. Amikor bar micvó fiúként először imádkozott felnőtt módon, imaszíjakkal, édesapja, Ábrahám már nem élt, így Goldének egyedül kellett gondoskodnia a családról. A pesti reáliskolába küldte tanulni fiát, de Zsigmond álmodozó és lusta diák volt, így hamarosan kimaradt az iskolából. Ekkoriban, a szabadságharc utáni szörnyű éveket követő enyhülés egyik jeleként az uralkodó, Ferenc József rendeletek egész sorát adta ki, amelyek felszámolták a még érvényben lévő, zsidókat érintő korlátozásokat, így a zsidók is szerezhettek ingatlantulajdont az egész Birodalom területén, foglalkozhattak iparral, és ehhez keresztény alkalmazottakat is fogadhattak. Ezekkel a törvényekkel indult az a folyamat, amelynek során a zsidók a magyar iparosodás megteremtőivé váltak, és Budapest a malomipar világhatalmává vált. Zsigmond a lehetőségeket kihasználva, az iskolapad helyett pénzkereset után nézett, és gyapjúfelvásárlóként dolgozott testvéreinél, a családi üzletben. Később vállalkozói szellemének és újítókészségének köszönhetően olyan vállalkozásokba kezdett, melyek korábban ismeretlenek voltak a feudális Magyarországon. Sok hasonló sorsú társával együtt részese lett annak a folyamatnak, mely az 1873-ban három korábbi város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött Budapestet modern metropolisszá tette. A főváros egyesítését a város vezetése egy új, modern sugárút, az Andrássy út kiépítésével ünnepelte. Zsigmond remekül ráérzett a korszak ritmusára, a rohamosan fejlődő Budapest lakóinak új igényeire. Ő is nyerstermékek, gyapjú és zab felvásárlással kezdett, mint oly sokan a Monarchia éléskamrájának tekintett Magyarországon, de ő nem ezek feldolgozásával és piacra juttatásával folytatta, hanem egy teljesen új dologba: sorsjegykereskedésbe kezdett. Rothschild sorsjegyek forgalmazásával indított, majd amikor már beindult az üzlet, akkor bankot alapított, és sorsolási tudósító lapot is kiadott. 1885-ben dobta piacra a korszak legendás versenylováról, Kincsemről elnevezett sorsjegyét. A váltóüzlet és a sorsjegyek szépen jövedelmeztek, Zsigmond a vagyonát bérházak építésébe forgatta. Ezekben az években Budapest lakossága közel a háromszorosára nőtt, és a várostervezéssel foglalkozó Fővárosi Közmunkák Tanácsa elhatározta, hogy egy hajdani Duna-ág vonalában körutat épít, mellyel összeköthetik és rendszerezhetik a régi belváros és a külvárosok kapcsolatát. A körút az Oktogonnál találkozott Zsigmond, fivérével Gusztávval a Teréz körúti telkek egyik legnagyobb felvásárlója volt. A körúti házak mellett Zsigmond több házat építtetett a Váci utcában, a Dohány utcában és az István utcában is. A nagy építkezések mellett a korszak másik jelentős kihívása a modern létforma növekvő mobilitása volt. Zsigmond erre is ráérzett, és amellett, hogy Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársság felülegyőbizottsági tagja volt, egyik alapítója lett a Magyar Autómobil Társaságnak akkor, amikor még alig volt autó az országban. Politzer Zsigmond a Gründerzeit igazi gyermeke volt: egy gondolattal kortársai előtt járt, és nagy merészséggel vágott bele az új dolgokba. Ez amellett, hogy jelentős vagyonhoz juttatta őt és családját, hozzájárult a város modern nagyvárossá alakulásához is. Családi életében ugyanakkor a hagyományos értékek domináltak, jóllehet már kevesebb gyermeket vállalt, mint az az előző generációkban megszokott volt. A makói Pulitzer család Irma lányát vette feleségül, így rokoni kapcsolatba került az amerikai sajtómágnás Joseph Pulitzerrel is. Gyermekeiket az emancipált pesti zsidó polgárság szellemében nevelték, otthon még a zsidó hagyományokat követve, a társasági életben azonban már rangjuknak, vagyonuknak megfelelő polgári éthoszt követve. Négy fiuk mellett az egyetlen lányt, Margitot zongorázni is taníttatták, de hiába volt hatalmas tehetség, a szülők nem tartották összeegyeztethetőnek a színpadra lépést a jóházból való úrilány fogalmával. Az igazi családi botrányt azonban nem ő okozta, hanem fivére, Simon, aki nem csak nevét változtatta Török Kornélra, hanem ősei vallását is elhagyta, katolizált, Brüsszelbe költözött, ahol a Horthy korszakban tiszteletbeli magyar főkonzulként szolgált. Ő volt az egyik szervezője annak a nagyszabású akciónak, melynek során több tízezernyi, Trianonban elcsatolt területekről Magyarországra menekültként érkező szegény magyar gyermeket utaztatott ki Belgiumba és Hollandiába, hogy ott feltáplálják és megerősítsék őket. Zsigmond, aki a polgári átalakulást hozó forradalom előtt született, majd aktívan részt vett Magyarország modernizálásában ezt már nem érhette meg, mert 1919-ben, 77 éves korában meghalt. Zsigmond, a család krónikása A családtörténetet bemutató filmsorozat első része úgy kezdődött, hogy a narrátor elmeséli, hogy mi késztette a családtörténet megírására. (Ezt első hírlevelünkben küldtük, elérhető innen .) A krónikás, narrátor nem más, mint Zsigmond, aki összegyűjtötte és feljegyezte a történeteket, és elmesélte saját és testvérei, Ábrahám gyermekeinek történetét. A kiállítótérbe lépve ezért az ő és Eisik alakja köszönti a látogatót: két eltűnő / előbukkanó alak: egy fényképen megörökített büszke férfi, Zsigmond, és egy csak általunk elképzelt és megrajzolt, közel háromszáz éve élt őse, Eisik. Olyanok ők így együtt, mint minden családtörténet: történeti tények keverednek legendákkal és emlékekkel, büszkén továbbadott történetek mélyen elhallgatott titkokkal. A kiállítótérben lépő látogatót köszöntő alakok [Gründerzeit] A német kifejezés azt jelenti: „alapozó időszak”. Ez a korszak a bankszektor és a gyáripar robbanásszerű fejlődésének ideje. A Kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia magyar fele, a Magyar Királyság óriási lehetőséget kapott a gyors fejlődésre és modernizációra. Ebből jelentős részt vállaltak a zsidó kereskedők, bankárok, gyárosok, akik hatalmas munkabírással, külföldi kapcsolataikat kamatoztatva láttak munkához. A zsidó nagypolgárok telkeket vettek, házakat emeltek az újonnan kiépülő útvonalakon, az Andrássy úton, illetve a Nagykörúton. Öltözködésükben követték az uralkodó elitet. Érdemeiket széles körben elismerték, néhányan nemesi címet is kaptak. Nyelvhasználat, nyelvváltás, urbanizáció A magyarországi zsidó közösségek létszámára és létszám-arányára, a nyelvhasználatra és a közösségek irányzatok szerinti megoszlására vonatkozó statisztikai adatok térképen megjelenítve, 1880 és 1930 között. Az adatok és a térképek a képre kattintva böngészhetők. Imádkozás és kiállítás a Rumbachban Budapest metropolisszá válásának időszakában a Pesti Izraelita Hitközség is építkezett: 1872 október 1-jén avatták fel az 1260 férőhelyes Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső tere, 1896. Klösz György felvétele. @Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Politzer Zsigmond ülésének bejegyzése a a Rumbach ülésnyilvántartó könyvében. @Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A Rumbachban - csakúgy, mint a többi zsinagógában - a templomi üléseket meg kellett váltani: ezek valódi ingatlanbefektetésnek számítottak azokban az években. Az ülésnyilvántartó könyv bejegyzése szerint Politzer Zsigmond is itt imádkozott, ülése a bal oldali 4. számú pad 10. helyén volt. Autómobil A filmben hallottunk arról is, hogy Zsigmond egyik alapítója volt a Magyar Autómobil Társaságnak akkor, amikor még alig volt autó az országban. Konrád Miklós előadásában említette az orfeumok és "zengerájok" világát is. A kettő összekapcsolásához ajánljuk Littmann Pepi jiddis nyelvű kupléját, melyben arról énekel, hogy a Messiás is automobilon fog érkezni. Olvasmány ajánló Előadónk, Konrád Miklós írása: Dualizmus, mint magyar zsidó aranykor? A_dualizmus_mint_magyar_zsido_aranykor_K.pdf Download File További, a korszak zsidó társadalomtörténetéről szóló írásai az academia.edu ​ oldalán. Következő előadás A Politzer Saga kiállításunkhoz kapcsolódó előadássorozatunk következő előadása az őszi szünetet követően csütörtökön, november 11 -én Szapor Judit előadásával folytatódik. Ez alkalommal a Politzer családban élő nők történetét ismerhetjük meg a filmből és a kapcsolódó előadásból. ​ Zoom link az előadáshoz Meeting ID: 832 4643 5124 Passcode: 765861 Mivel többen jelezték, hogy a zoom előadás során a filmek nem jó minőségben jelennek meg, ezért itt előzetesen megnézhetik a következő részt: A nők története Lemaradt? Sokak kérdésére: az előadásokat rögzítjük, később, az előadássorozat lezárását, és a filmek szerkesztését követően visszanézhetőek lesznek. A nyers felvételt nem küldjük el, csak a szerkesztett változat lesz elérhető a Múzeum youtube csatornáján, és a feliratkozott résztvevőknek hírlevélben is küldjük majd. Ha ezt a hírlevelet egy barátjától,