Zsidó Múzeum Magazinja: 

JUDIT

Hírlevelünk tartalmából

  • Egy zsidó nő visszatérése: Judit 
  • A hét műtárgya: Női imakönyv 
  • Judit és a világforradalom
  • Júda és Judit 
  • Hanukakor a nők szabadságra mennek  
  • A hanuka és a szovjet zsidók elengedése
  • Minden együtt: szovjet zsidók, nők, hanuka
  • Programajánló: Politzer Saga előadássorozat 
  • ​​​Címlapképünk: Hanukai menóra Judit alakjával 
  • ​Instagram hírek 

Egy zsidó nő visszatérése

Van egy nő, úgy hívják, Judit, ami azt jelenti, zsidó nő. Ezt a zsidó nőt csak görögül ismerjük, a Judit könyve csak görögül maradt ránk, héber eredetije, ha volt neki olyan, elveszett az idők folyamán. Valószínűleg a Makkabeusok idején, utánuk, a Hasmóneus uralkodók idején pattanhatott ki ismeretlen, bizonyára Izraelben vagy Alexandriában élő szerzője fejéből, talpig fegyverbe. A történet az első Szentély Izraeljében játszódik, Judit a hódító asszírok ellen lép fel, az ő hadvezérük fejét vágja le hősiesen, de a környezet, amely ihleti a hellenista hódítók elleni harcok ideje, ezt vetíthette vissza szerzője a még régebbi múltba.

Aztán Judit, a zsidó nő maga, eltűnik népe szeme elől ezer évre. Sem Alexandriai Philón, sem Flavius Josephus, sem a Talmud nem szól róla egy szót sem és az Újszövetség kanonizálja őt. Aztán, a középkor derekán, Makkabeus hősnőként bukkan fel újra a zsidó hagyományban, újraírva, de felismerhetően, remekül tartja még magát ezer évnyi elhanyagoltság után, nem fog rajta az idő.

A hét műtárgya: Judit alakja imakönyvben 

Picture

Alkalmi női imakönyv. Adatlapja és a további oldalak a képre kattintva elérhetőek. 

E heti kiemelt műtárgyunkat már többször mutattuk, most amiatt tettük ide ismét, mert a férfiak és a nők számára készített imakönyvek egy érdekes különbségére hívja fel a figyelmet. Ezek a pici, pár lapos luxusimakönyvek minden esetben valakinek a személyes megrendelésére készültek. A most bemutatott darabot Koppel ben Jirmija Broda ajándékozta jegyajándékul menyasszonyának, a császári hadseregszállító Zavel Leitersdorf Gitl lányának. Az imakönyvet neki készítette Mesulam Ziml Polnán, 1750-51-ben. 

Az imakönyvben több színesen megfestett kis jelenet is látható, köztük a ma bemutatott a hetedik lap verso oldalán: Judit Holofernész levágott fejével, háttérben a menórát újrameggyújtó főpap alakjával. A férfiak számára készített imakönyvekben általában csak ezt a jelentet: a Szentélyben álló nagy arany menóra lángjainak meggyújtását láthatjuk - aminek emlékére ünnepeljük hanukát ma is. 

Judit és a világforradalom

Zsidó hősnő volt, akire ezer évig a keresztények emlékeztek, aztán, hála a német drámaírónak és rajongójának, a magyar zsidó Lukács Györgynek, megérkezett a világforradalomba. Amikor Lukács, kommunistává válása előtt, azon gondolkozik, szabad-e erkölcstelennek lenni a jó végső győzelme érdekében, részben Dosztojevszkijt idézi – keresztülhazudhatjuk-e magunkat az igazsághoz -, részben a Hebbel drámájában megjelenő, megmentő gyilkosságra készülő Juditot: Ha Isten közém és a megváltás közé a bűnt helyezte, ki vagyok én, hogy felülbíráljam az ő akaratát? Lukács kommunista fordulatakor végső soron Judit kardját vette a kezébe. 

A fiúk-lányok összejöttek: Júda és Judit

Egyfelől adja magát Júda (Makkabi) és Judit kettőse, a zsidó férfi és a zsidó nő párban a zsarnokok ellen. Meg hát a testvérünnepnek, a Purim is van hősnője, Eszter királyné, Juditot is be lehet illeszteni a hanukai hagyományba. Így is lesz, nagyon sikeres hanukai hősnővé válik utólag. Soha ennyire diadalmas visszatérést.

Rási már vele magyarázza, jól felismerhetően, miért gyújthatnak nők is Hanuka-gyertyát, miért vonatkozik rájuk is ez a micvá, ez a parancsolat. Hiszen itt is, mint Eszternél, a megváltás egy nő révén érkezett el. Judit, aki egykor az első Hanukák környékén születhetett, a legnépszerűbb hanukai figura lesz, visszatérése igazi, nagy emancipáció.

Az askenázi zsidó konyha is részben miatta nehezült el, ennyiben igazi jiddise máme. Mivel ő sajttal etette Holofernészt, a gonosz tábornokot, az ellenség vezérét, hogy elnehezüljön, megszomjazzon és kiszolgáltatottá legyen Judit kardjának, mi is sajtot, tejtermékeket eszünk. Nyilván azért, mert Holofernésznek is annyira bejött. És ez még hozzájárul az olajos fánkhoz, a szufgániához meg a látkeszhez. Együnk sokat és nehezet a zsidó hősiesség emlékére. 

Hanukakor a nők szabadságra mennek

Mivel a nők is kivették a részüket, hála Juditnak, a hellenizmus elleni küzdelemből a hagyomány szerint, jár nekik a jól végzett munka jutalma. Bár a Hanuka nem tórai ünnep és, ezért, nincs is ilyenkor munkatilalom, a nők, addig, amíg a lángok égnek, fel vannak mentve minden munkavégzés alól. Pihenhetnek, szusszanhatnak kicsit. Szabadságra mennek a házimunkából évi nyolcszor fél órára legalább, már a hagyományos judaizmusban is. Nekik a fények ünnepe ebben az értelemben is a „szabadság” ünnepe. 

Visszatekintő: 



Aki tavaly elmulasztotta volna vagy újabb feliratkozónk: most is elolvashatja ennek a csodás hanukai menórának a történetét. 

Read More

A Hanuka és a szovjet zsidók elengedése

A szovjet zsidóság elengedéséért zajló „30 éves háború”, amelynek célja az volt, hogy kimehessenek azok, akik szeretnének közülük, Izraelbe, akik maradnának, azokat a hatóságok hagyják zsidó életet élni.

Ez a harc egy egész amerikai zsidó nemzedék harca volt, azoké, akik a holokauszt alatt voltak gyerekek, és amíg ők játszottak az emigráns apák-anyák teremtette anyagi biztonságban, kis társaikat az óceán másik oldalán meggyilkolták a holokausztban. Amikor mindezt megértették, a szégyen tette őket felelőssé az egész zsidó nép, Izrael sorsa és általában a világ folyása iránt. Elsősorban azokat a modern ortodox zsidókat, akiknek ez a tapasztalat nyitott ajtót a világra és a hagyományra is. Úgy érezték, jóvá kell tenniük Amerika hallgatását és tétlenségét a holokauszt idején és szembe kell szállniuk a másik totalitárius alapú birodalommal, amely elnyomja hárommillió testvérüket, a Szovjetunióval. Szembeszállni, és nem a szüleik módján, nem kéréssel, diplomáciával, nem udvari zsidókként.

Ezért alakult meg a Student’s Struggle for Soviet Jewry (SSSJ) nevű szervezet és kezdett szervezni egy szinte napra ötven évvel ezelőtt megtartott tüntetést, Hanuka idejére A szabadság fényei a szovjet zsidókért néven, ahol 20 ezer ember jelent meg. Köztük Gerald Ford, aki három évvel később az Egyesült Államok elnöke lett, fel is szólalt a tüntetésen, amely mérföldkővé vált a szovjet zsidókért folytatott harcban.  

A szovjet zsidók ügyének szimbolikus ünnepe természetesen a Peszáh és a híres bibliai mondat aktualizálása: engedd el népemet. Három fáraó tagadta meg a kérést, Brezsnyev, Andropov és Csernyenko, amíg végül jött Gorbacsov és az összeomlás. Az immár orosz zsidók jelentős részben Magyarországon keresztül érkeztek Izraelbe harminc évvel ezelőtt, nagyjából egymillióan. Ez az exodus is lezajlott végül.

De azért a Hanuka sem volt rossz jelkép. A minden hétköznap háromszor elmondott 18 áldásban szereplő hanukai betoldás szerint a kevesek győzelme volt ez a sokak felett, a gyengéké az erősek felett, a jámboraké a gonoszok felett. Ez a szovjet zsidóság történetének hanukai aspektusa. 

Minden együtt: szovjet zsidók, nők, Hanuka

Azok a modern ortodox rabbik, akik a szovjet zsidóságért folytatott küzdelem első sorában harcoltak, ott voltak a fekete polgárjogi mozgalom első soraiban is: Yitz Greenberg, Saul Berman, Avi Weiss, Shlomo Riskin. És éppen ők azok a rabbik, akik először léptek fel az ortodox zsidó nők vallási egyenjogúságáért is. Weiss rabbi Amerikában, Riskin rabbi Izraelben avatott először ortodox zsidó női vallási vezetőt. Az életük jelentős részben arról szólt, hogy végiggondolják a maguk módján a szabadság és a méltóság problémáját, levonva minden radikális következtetést saját meggyőződéseikből, a zsidó közösségen kívül és belül egyaránt. Minden vallásjogi döntés végső soron mélyen átélt élettapasztalatokban gyökerezik.

Programajánló: Politzer Saga előadássorozat

Picture

Címlapképünk: Hanukai menóra Judit alakjával

Picture

Hanukai menóra, 19. század. Adatlapja és teljes leírása a képre kattintva olvasható. 

 

Címlapképünkön állandó kiállításunk egyik érdekes bronz menórája látható, melynek közepén áll Judit egyik kezében karddal, másikban pedig Holofernész levágott fejével. Ez a típus a reneszánsz Itáliából ismert, de ez a tárgy nem ennyire régi, hanem annak emléke, hogy amikor a zsidó közösségekben is fontossá vált a történeti tudatosság, a művészeti emlékek gyűjtése, akkor az élelmes műtárgykereskedők másolatokat készíttettek, amiket aztán értékesíthettek az akkoriban nyíló zsidó múzeumoknak, gyűjteményeknek. Ezt a darabok 1919-ben vásárolta meg múzeumunk. 

#ZsidoMuzeum











Korábbi hírleveleink