Zsidó Múzeum Magazinja #205 Így történt Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Heti hírlevelünket a holokausztban elpusztított magyar zsidók emlékének szenteljük. A hét műtárgya: Munkaszolgálatban készített kéziratos luach A zsidó időszámítás és a zsidó ünnepek rendjének követése a zsidók számára a legnehezebb körülmények között is elengedhetetlen kötelesség. A tintaceruzával írt kéziratos luahot (zsidó naptárt) 1944-ben készítette egy munkaszolgálatra hurcolt zsidó férfi. Munkaszolgálatban készített kéziratos luach → Így történt... A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain keresztül. A Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt kiállítása olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, amelyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sőt sokszor képregényszerű formában. A tárlat közel 30, az események szemtanúivá váló művész – többek között Kádár Béla, Bálint Endre és Gedő Ilka – munkáit mutatja be. A műtárgyak nagy része a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből érkezett, melyeket más magyarországi intézményekből és külföldről érkező művek egészítenek ki. Farkas Zsófia megnyitóbeszéde: Sokáig úgy hihettük, hogy képzőművészeti ábrázolások révén nem tudjuk meg, pontosan hogyan is történt, hiszen úgy gondolhattuk, a magyar művészek csak évekkel, évtizedekkel később, már eltávolodva, szimbolikusan kezdték megjeleníteni a holokauszt traumáját. Ám kiderült, hogy a háború utáni hosszú hallgatásról szóló elmélet nem fedte a valóságot. Az események szemtanúivá váló magyarországi képzőművészek ugyanis azonnal megörökítették a vészkorszak eseményeit, saját benyomásaikat, sorsukat. A nagyrészt grafikai albumokat a holokauszt utáni években néhány alkalommal bemutatták ugyan, ám ezután évtizedekre elnyelte őket a múzeumi raktárok homálya. A most napvilágra kerülő, eddig kevéssé ismert művek közvetlenül a felszabadulás után vagy előtte, a helyszínen készültek: a pesti gettóban, a koncentrációs táborokban vagy a munkaszolgálat során. A falakon látható képek megalkotói szemtanú szerepük tudatában dokumentálták a zsidó származású művészek közéletből való kiszorulását, majd a gettók mindennapjait, a lágerben átélt traumákat, és később, a háborús bűnösök pereit is. Ezek a narratív, albumba fűzött, sokszor képregényszerű, a megőrzés és a tanúságtétel szándékával készült grafikai munkák egy-egy szigetet képeznek az itt szereplő közel harminc művész életművén belül. A munkák stílusa ugyanis gyakran élesen elüt az alkotóikra általában jellemző stílustól. Mintha a történelem fontos feladatot bízott volna e művészekre saját pályájuk megvalósításán kívül. Emberi méltóságuk megőrzése mellett elég lélekjelenlétük volt ahhoz, hogy szinte haditudósítókként rögzítsék a velük történteket, s így elkészítsék a maguk – egyéni vizuális nyelven megrajzolt – vádiratát. Az eseményekkel egy időben készült rajzok mellett a közvetlenül a vészkorszak után született művek megalkotásához sem kellett kevesebb lelkierő. Ekkor már az átélt trauma feldolgozása, az üldöztetés jeleneteinek újraélése jelentette a korántsem könnyű feladatot. A művek egyaránt szembesítenek bennünket az áldozat és az elkövető nézőpontjával, amikor az ő szemükkel láthatjuk az üldözöttek arcát, testtartását, egymáshoz fűződő kapcsolatukat. Érzékelhetjük a deportálás, a fogolyszelekció vészterhes jeleneteit, valamint a túlélésre ítélt, egyik napról a másikra élő lágerlakók mindennapjait A rajzsorozatok a történészek számára is fontos forrásként szolgálhatnak: általuk megismerhető a táborok szerkezete, vagy például a foglyok közötti viszonyrendszer. Ezek a grafikák nemcsak műalkotások, értékük korántsem csupán művészi érték, melyet megmérni szinte kegyeletsértés. Ezek a grafikák megrázó hatású tárgyak is: a jelhagyás, a személyes és a kollektív emlékállítás gesztusának őrzői. Valóban nehéz őket megközelíteni, hiszen a képzőművészeti alkotás, a történelmi dokumentum és a személyes traumafeldolgozás közötti határon állnak. Talán éppen emiatt történhetett, hogy nem tartoztak eddig a magyarországi képzőművészet kanonizált részéhez. A mostani kiállítás elkészítésének célja a megemlékezés mellett az volt, hogy ezek a művek saját esztétikai minőségük miatt is válhassanak a huszadik századi magyar képzőművészet fontos darabjaivá. Ábrázolható-e a holokauszt? Ma már nem gondoljuk, hogy a helyszínen készült dokumentumfotók és a túlélők írásos visszaemlékezésein kívül minden más kifejezésforma sértené az ábrázolhatatlannak tartott téma szakrális érinthetetlenségét. Nyolcvan évvel az események után, a túlélő generáció lassú, de megmásíthatatlan távozásával már bizonyossá vált, hogy szükség van a művészet közvetítő szerepére, amikor a holokausztra emlékezünk. A kiállítást szeretném az itt szereplő valamennyi művész emlékének ajánlani, akiknek volt bátorságuk szembenézni saját személyes sorsukkal és a holokauszt pusztításával akkor, amikor a kívülről rájuk nehezedő történelem és az őket belülről szétfeszítő traumák a némaság és a hallgatás burkába kényszeríthették volna őket. Művészeti örökségüket ápoljuk, emléküket megőrizzük. A kiállítás április 17. és július 21. között látogatható a Magyar Nemzeti Galériában. Magyar Nemzeti Galéria: Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain ​ Kitekintő Bársony Péter brácsaművésszel készült interjú, aki A vészkorszak magyar muzsikus áldozatai címmel írta doktori értekezését. A Magyar Holokauszt Emléknapja alkalmából készített beszélgetést az alábbi linken olvashatják. Zenészek a vészkorszakban ​ Kuti Sándor (1908-1945) vonós kamaraművei Borítóképünk: Porscht Frigyes: Kísérés a gettóba "1944 a miénk" Porscht Frigyes: Kísérés a gettóba → ​ On Instagram ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌