| Zsidó Múzeum Magazinja #225 Dohány Hírlevelünk küldésének napján, szeptember 6-án van 165 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a Dohány utcai zsinagógát. Hírlevelünkbe a magyarországi zsidók szimbolikus épületével kapcsolatos tárgyakat választottunk. A Dohány utcai zsinagóga: A Dohány utcai zsinagóga első saját, zsinagógának épített épülete, mely 1854 és 1859 között épült fel. A zsinagógát a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, de a tóraszekrény a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és kórus kísérte, a rabbik magyarul prédikáltak. Felavatása óta a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált. A zsinagóga: 20. század előtt épített legnagyobb zsidó imaház Az első reprezentatív zsinagóga, melyet a korszak felfogása szerint a „zsidókhoz illő” keleties stílusban építettek. A meglévő épületekben berendezett imatermek után Pest első zsinagógának épített épülete. Az első olyan zsinagóga Magyarországon, melynek telke zsidó közösségi tulajdonban volt. A megerősödő pesti zsidó közösség első reprezentatív épülete. Az első zsinagóga, melynek saját építészeti koncepciója volt, mely a “zsinagóga–stílust" akarta meghatározni. Vas–szerkezetes épület, a modern építészet egyik előfutára. Budapest jelentős épülete, melyet Ludwig Förster, Bécs akkoriban ünnepelt építésze tervezett. A magyarországi zsidó közösség szimbolikus épülete, mely az ortodox–neológ szakadásnak is jelképévé vált. Az épület a zsidó kulturális áttörés szimbóluma. Helyszíne fontos a pesti zsidó közösségi emlékezetben: a zsinagóga melletti épületben született Theodor Herzl; majd itt épült meg a Magyar Zsidó Múzeum épülete. (A virtuális kiállítás a képre kattintva nyitható meg.) A hét műtárgya: Vakolókanál készlet 1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épület elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a tóraszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség, majd a múzeum épületének felavatásakor a zsidó közösségi emlékezetet őrző múzeumi gyűjteményben helyezte el. Vakolókanál készlet a Dohány utcai zsinagóga avatásához → Zsinagóga makett Rosenberg Miklós (1904–1945) építész szeretett volna lenni, de a zsidóellenes rendelkezések miatt nem mehetett egyetemre, ezért kitanulta a bádogos mesterséget. Már a háború idején, 1942-ben kezdett bele a Dohány utcai zsinagóga bádogmakettjének elkészítésébe. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be, ezért a munka félbeszakadt. Rosenberg Miklós századát keletre, az ukrajnai frontra vezényelték. 1945. április 8-án Korosztenyben halt meg. A soha be nem fejezett makett elkészült részét lánya ajándékozta a Magyar Zsidó Levéltárnak 1984-ben, majd a múzeum és a levéltár egyesítését követően került a múzeum gyűjteményébe. A makett titka: Sajtó Az Így történt című kiállítás 2024. október 13-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában. „A figyelem teljesen megérdemelt, a megrázó erejű kiállítás közel harminc olyan alkotó műveit és személyes sorsát mutatja be, akiknek jelentős része ismeretlen a magyar közönség előtt. A munkáik egyszerre képzőművészeti alkotások, kordokumentumok és a holokausztot elszenvedő alkotók traumafeldolgozásának fontos részei. A művek többségükben a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárból származnak, kisebb részben német és izraeli gyűjteményekből." Matalin Dóra: Szemtanúként ábrázolták a holokausztot – itthon alig ismert magyar művészek megrendítő alkotásait láthatjuk (HVG) Sinkó István: Tanú (is) vagy! (Élet és Irodalom) Címlapképünk: A Dohány utcai zsinagóga A Dohány utcai zsinagógáról készített színezett litográfia Karl Schumann rajza után Ludwig Förster műintézetében készült, feltehetően 1857 körül. A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít. Több építészt felkértek a tervezésre, végül hosszú huzavona után a bécsi tempelgasse-i zsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán Förster 1857. november 15-én felmondta az együttműködést – ezért a zsinagógát már Feszl Frigyes közreműködésével fejezték be. Mivel a metszet rajzolója, Schumann Förster helyettese volt, a lap pedig Förster bécsi intézetében készült, valószínűsíthető, hogy még a felmondás előtt, 1857-ben készült. Das israelitische Bethhaus in Pesth, entworfen von dem Architecten L. Förster → A rajzon látható, kissé idealizált épület homlokzatán ekkor még nem a mai is olvasható feliratot, hanem a héber ábécé betűit látjuk sorban. Az oda kerülő végleges feliratról csak később hozott döntést a közösség. A tervek szerint 1858 őszén avatták volna a zsinagógát, ami a zsidó időszámítás szerinti 5618-as év volt. Ehhez olyan bibliai mondatot kerestek, mely egyrészt utal a zsinagógára, másrészt a mondat héber betűinek számértéke 618 – a kis időszámítás (azaz az 5000 elhagyásával) szerint. A pesti közösség korabeli szellemi elöljárói: Bach József, Goldstein Dávid, Kohn Sámuel, Wahrmann Júda és Schwab Löw rabbik, valamint Friedmann Mór kántor választották ki a megfelelő mondatot: „Készítsetek nekem szentélyt, hogy közöttetek lakjam”. Ennek megfelelő betűi éppen 618-at adnak ki. Talán már vésték a közel egy méter magas betűkből álló feliratot, amikor hirtelen meghalt a zsinagógába kijelölt rabbi, Schwab Löw. Új rabbit kellett találni és szerződtetni, ami 1859 nyarára történt meg. A zsinagógát végül az új rabbi, Meisel Wolf Alajos vezetésével 1859. szeptember 6-án (abban az évben Elul hónap 7-én) avatták fel, még éppen a zsidó újév, ros hásáná előtt. Hírlevelünk küldésének napja: Elul 3. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja
#225 Dohány
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napján, szeptember 6-án van 165 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a Dohány utcai zsinagógát. Hírlevelünkbe a magyarországi zsidók szimbolikus épületével kapcsolatos tárgyakat választottunk. | |
|
|
A Dohány utcai zsinagóga: | |
A Dohány utcai zsinagóga első saját, zsinagógának épített épülete, mely 1854 és 1859 között épült fel. A zsinagógát a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, de a tóraszekrény a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és kórus kísérte, a rabbik magyarul prédikáltak. Felavatása óta a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált.
| |
A zsinagóga:
- 20. század előtt épített legnagyobb zsidó imaház
- Az első reprezentatív zsinagóga, melyet a korszak felfogása szerint a „zsidókhoz illő” keleties stílusban építettek.
- A meglévő épületekben berendezett imatermek után Pest első zsinagógának épített épülete.
- Az első olyan zsinagóga Magyarországon, melynek telke zsidó közösségi tulajdonban volt.
- A megerősödő pesti zsidó közösség első reprezentatív épülete.
- Az első zsinagóga, melynek saját építészeti koncepciója volt, mely a “zsinagóga–stílust" akarta meghatározni.
- Vas–szerkezetes épület, a modern építészet egyik előfutára.
- Budapest jelentős épülete, melyet Ludwig Förster, Bécs akkoriban ünnepelt építésze tervezett.
- A magyarországi zsidó közösség szimbolikus épülete, mely az ortodox–neológ szakadásnak is jelképévé vált.
- Az épület a zsidó kulturális áttörés szimbóluma.
- Helyszíne fontos a pesti zsidó közösségi emlékezetben: a zsinagóga melletti épületben született Theodor Herzl; majd itt épült meg a Magyar Zsidó Múzeum épülete.
| |
|
|
(A virtuális kiállítás a képre kattintva nyitható meg.) | |
|
|
A hét műtárgya: Vakolókanál készlet | |
1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épület elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a tóraszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal.
Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség, majd a múzeum épületének felavatásakor a zsidó
közösségi emlékezetet őrző múzeumi gyűjteményben helyezte el.
| |
|
|
Rosenberg Miklós (1904–1945) építész szeretett volna lenni, de a zsidóellenes rendelkezések miatt nem mehetett egyetemre, ezért kitanulta a bádogos mesterséget. Már a háború idején, 1942-ben kezdett bele a Dohány utcai zsinagóga bádogmakettjének elkészítésébe. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be, ezért a munka félbeszakadt. Rosenberg Miklós századát keletre, az ukrajnai frontra vezényelték. 1945. április 8-án Korosztenyben halt meg. A soha be nem fejezett makett elkészült részét lánya ajándékozta a Magyar Zsidó Levéltárnak 1984-ben, majd a múzeum és a levéltár egyesítését követően került a múzeum gyűjteményébe.
| |
|
|
Az Így történt című kiállítás 2024. október 13-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.
| |
„A figyelem teljesen megérdemelt, a megrázó erejű kiállítás közel harminc olyan alkotó műveit és személyes sorsát mutatja be, akiknek jelentős része ismeretlen a magyar közönség előtt. A munkáik egyszerre képzőművészeti alkotások, kordokumentumok és a holokausztot elszenvedő alkotók traumafeldolgozásának fontos részei.
A művek többségükben a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárból származnak, kisebb részben német és izraeli gyűjteményekből."
| |
|
|
Címlapképünk: A Dohány utcai zsinagóga | |
A Dohány utcai zsinagógáról készített színezett litográfia Karl Schumann rajza után Ludwig Förster műintézetében készült, feltehetően 1857 körül. A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít. Több építészt felkértek a tervezésre, végül hosszú huzavona után a bécsi tempelgasse-i zsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán Förster 1857. november 15-én felmondta az együttműködést – ezért a zsinagógát már Feszl Frigyes közreműködésével fejezték be. Mivel a metszet rajzolója, Schumann Förster helyettese volt, a lap pedig Förster bécsi intézetében készült, valószínűsíthető, hogy még a felmondás előtt, 1857-ben készült.
| |
A rajzon látható, kissé idealizált épület homlokzatán ekkor még nem a mai is olvasható feliratot, hanem a héber ábécé betűit látjuk sorban. Az oda kerülő végleges feliratról csak később hozott döntést a közösség. A tervek szerint 1858 őszén avatták volna a zsinagógát, ami a zsidó időszámítás szerinti 5618-as év volt. Ehhez olyan bibliai mondatot kerestek, mely egyrészt utal a zsinagógára, másrészt a mondat héber betűinek számértéke 618 – a kis időszámítás (azaz az 5000 elhagyásával) szerint. A pesti közösség korabeli szellemi elöljárói: Bach József, Goldstein Dávid, Kohn Sámuel, Wahrmann Júda és Schwab Löw rabbik, valamint Friedmann Mór kántor választották ki a megfelelő mondatot: „Készítsetek nekem szentélyt, hogy közöttetek lakjam”. Ennek megfelelő betűi éppen 618-at adnak ki. Talán már vésték a közel egy méter magas betűkből álló feliratot, amikor hirtelen meghalt a zsinagógába kijelölt rabbi, Schwab Löw. Új rabbit kellett találni és szerződtetni, ami 1859 nyarára történt meg. A zsinagógát végül az új rabbi, Meisel Wolf Alajos vezetésével 1859. szeptember 6-án (abban az évben Elul hónap 7-én) avatták fel, még éppen a zsidó újév, ros hásáná előtt.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Elul 3. | |
|
|
| |
|
