Zsidó Múzeum Magazinja #223 Francia hatás Hírlevelünk mostani számában Franciaországgal kapcsolatos műtárgyaink közül válogattunk. Perlmutter Izsák: Párizsi háztetők Perlmutter Izsák fiatalkorában a párizsi Julian Akadémián tanult festészetet, ebben az időszakban alkotta meg ezt a művét is. A képet Dr. Hetényi Géza orvosprofesszor ajándékozta a Múzeumnak, akinek nagyapja kapta a festőművész lányától. Perlmutter Izsák: Párizsi háztetők → Perlmutter végrendeletében számos festményét, villáját, valamint a ma a Terror Háza múzeumként működő Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját a zsidó hitközségre hagyta azzal a kikötéssel, hogy zsidó múzeumot hozzanak létre benne, vagyona háromnegyed részét pedig idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A végrendeletről a Magyar Zsidó Múzeum az 1932. december 26-án kelt irat szerint így emlékezik meg: „…Ezek után engedjék meg, hogy megemlékezzem Egyesületünk első és legnagyobb alapítójáról és jótevőjéről, a magyar művészet egyik legfényesebb csillagáról, Perlmutter Izsák festőművészről, ki egész életét a magyar művészetnek szentelve, halála után is tényező óhajtott lenni a magyar zsidóság kultúrájának továbbfejlesztésében. Ezen gondolat vezette őt azon nemes elhatározásában, hogy bizonyos előfeltételek bekövetkezte után, vagyona a magyar–zsidó tudomány és művészet érdekeit és céljait szolgálja. … Nem kell mondanom, hogy mit jelent ez egy oly intézmény részére, mely nem pénzügyi alapokon lett felépítve, hanem a magyar zsidóság kulturális és történeti emlékei iránti áldozatkészségből akarja létfeltételeit biztosítani.” Perlmutter Izsák művei gyűjteményünkben → A Párizsi zsinagóga Az 1910 körül készült képeslapon a Grande Synagogue de Paris, a francia főváros legnagyobb zsinagógája. A második császárság idején épült zsinagóga a Victoire utcában van, ezért elhelyezkedése alapján Synagogue de la Victoire néven is ismert. Építése idején a párizsi zsidó közösség lélekszáma megduplázódott, és új imahelyekre volt szükségük. A zsinagóga építésével Alfred-Philibert Aldrophe-ot bízták meg. Az 1867 és 1874 között neobizánci stílusban épült Synagogue de la Victoire nagy árkádokkal, gyönyörű rózsaablakkal és impozáns félköríves timpanonnal rendelkezik. A párizsi zsinagóga képeslapon, 1910 k. → Kiállításarchívum MARC CHAGALL - Emlékezés tájain 2001-es kiállításunk, videóval a linkben! Read More A lét méltósága : Először láthatunk Magyarországon ilyen széles válogatást Marc Chagall világából. A kiállítást a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Zsidó Múzeum közösen rendezi. Az együttműködés példaértékű a francia-magyar kulturális kapcsolatokon belül. A kiállítás kurátora Jean-Michel Foray a nizzai Biblia Üzenet Múzeum igazgatója. Marc (Moshe) Chagall a korai modernizmus autentikusa, ám ez összefért zsidó hagyománytiszteletével. A művész az emlékezet olyan tájaira visz vissza bennünket, amelyből árad a Stetl iránti gyengédsége és szeretete, hisz hű maradt gyökereihez, a vityebszki zsidó család bensőségeihez. Sok képén látható a hagyomány őreként ábrázolt Rabbi, amint a Tóratekercset erősen szorítja magához, a történelem forgószele nehogy kitépje azt kezéből. Chagall Vityebszk szegény zsidóit mítikus hősökké avatta. Ők a jiddisül beszélő galliciánerek, a népi zsidóság. Párizsban újjászületett, noha az idegen élet megszállottságával érkezett oda, s az egyetlen valóságos dolog az elhagyott Vityebszk volt számára. „Az egész belső világunk valóság, talán még valóságosabb, mint a látható világ” – állapította meg a művész. Szeretet munkál bennük, nem gyűlölet-vagyis a lét méltósága! Talán így foglalhatnánk össze Chagall munkásságát. A francia környezethez asszimilálódás mégsem jelentette Chagall számára zsidó sorsközösségének, identitásának, értékes szellemi örökségének feladását. Így a Holocaustban sem a megszegett erkölcsi törvényt gyászolja elsősorban, mint Európa,- hanem a bennveszett zsidó testvéreit. Marc Chagall metaforikus művészetének titokzatos aurájához, annak megismeréséhez és megértéséhez segít hozzá minket e kiállítás. (Összefoglaló B. Turán Róbert írása alapján) Chagallról gondolkodom... A Covid járvány idején, 2020-ban került gyűjteményünkbe Ámos Imre: Chagallról gondolkodom című alkotása Simon Zsuzsa ajándékaként. A képet Farkas Zsófia mutatja be az alábbi írásában. Ámos Imre: Chagallról gondolkodom Read More Párizsi békeszerződés Magyarország számára a második világháború az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződéssel zárult le. A békeszerződés előírta a zsidóság kártérítését is, beleértve az erőszakkal elvett vagyontárgyak és műalkotások visszaszolgáltatását. Ez a szovjet megszállás alá került Magyarországon nem teljesült, és a rendszerváltás óta is csak részeredmények születtek. Az 1997. évi X. „Törvény a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról” 1997. április 10-én kelt végrehajtási utasítása létrehozta a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (Mazsök) és az életjáradékra váltható kárpótlási jegyek és ingatlanok mellé tíz festményt is a tulajdonába adott azok közül a műtárgyak közül, melyeknek jogos örököse már nem volt fellelhető. A képeket gyűjteményünk kezeli letétként. Aba-Novák Vilmos: Majális → MAZSÖK letét gyűjteményünkben → Címlapképünk: Gombos Lilly: Párizs, 1923 Gombos Lilly Újpesten született 1887-ben Sonnenfeld Amália néven, nővére a szobrászművész Földes Lenke. Gombos Lilly hosszan élt Párizsban, ahol több nagysikerű kiállítása volt. Külföldön jobban elismerték, mint itthon, képeinek nagy része külföldön kelt el. A Magyarországon maradt hagyatéka zömmel gyűjteményünkben található, összesen ötven kép. Önarcképei mellett számos kép ábrázolja családtagjait: sógorát, Dr. Földes Istvánt és unokahúgát, Földes Sárit. Gombos Lilly festette meg a jeles rabbik portréinak sorozatát is; ezek ma a Rabbiképző Intézet dísztermében vannak. Gombos Lilly: Párizs, 1923 → Gombos Lilly művei gyűjteményünkben → |
Zsidó Múzeum
Magazinja
#223 Francia hatás
| |
|
|
Hírlevelünk mostani számában Franciaországgal kapcsolatos műtárgyaink közül válogattunk. | |
|
|
Perlmutter Izsák: Párizsi háztetők | |
Perlmutter Izsák fiatalkorában a párizsi Julian Akadémián tanult festészetet, ebben az időszakban alkotta meg ezt a művét is.
A képet Dr. Hetényi Géza orvosprofesszor ajándékozta a Múzeumnak, akinek nagyapja kapta a festőművész lányától.
| |
Perlmutter végrendeletében számos festményét, villáját, valamint a ma a Terror Háza múzeumként működő Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját a zsidó hitközségre hagyta azzal a kikötéssel, hogy zsidó múzeumot hozzanak létre benne, vagyona háromnegyed részét pedig idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A végrendeletről a Magyar Zsidó Múzeum az 1932. december 26-án kelt irat szerint így emlékezik meg: „…Ezek után engedjék meg, hogy megemlékezzem Egyesületünk első és legnagyobb alapítójáról és jótevőjéről, a magyar művészet egyik legfényesebb csillagáról, Perlmutter Izsák festőművészről, ki egész életét a magyar művészetnek szentelve, halála után is tényező óhajtott lenni a magyar zsidóság kultúrájának továbbfejlesztésében. Ezen gondolat vezette őt azon nemes elhatározásában, hogy bizonyos előfeltételek bekövetkezte után, vagyona a magyar–zsidó tudomány és művészet érdekeit és céljait szolgálja. … Nem kell mondanom, hogy mit jelent ez egy oly intézmény részére, mely nem pénzügyi alapokon lett felépítve, hanem a magyar zsidóság kulturális és történeti emlékei iránti áldozatkészségből akarja létfeltételeit biztosítani.”
| |
|
|
Az 1910 körül készült képeslapon a Grande Synagogue de Paris, a francia főváros legnagyobb zsinagógája. A második császárság idején épült zsinagóga a Victoire utcában van, ezért elhelyezkedése alapján Synagogue de la Victoire néven is ismert. Építése idején a párizsi zsidó közösség lélekszáma megduplázódott, és új imahelyekre volt szükségük.
A zsinagóga építésével Alfred-Philibert Aldrophe-ot bízták meg. Az 1867 és 1874 között neobizánci stílusban épült Synagogue de la Victoire nagy árkádokkal, gyönyörű rózsaablakkal és impozáns félköríves timpanonnal rendelkezik.
| |
|
|
| | 2001-es kiállításunk, videóval a linkben! | |
A lét méltósága: Először láthatunk Magyarországon ilyen széles válogatást Marc Chagall világából. A kiállítást a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Zsidó Múzeum közösen rendezi. Az együttműködés példaértékű a francia-magyar kulturális kapcsolatokon belül. A kiállítás kurátora Jean-Michel Foray a nizzai Biblia Üzenet Múzeum igazgatója. Marc (Moshe) Chagall a korai modernizmus autentikusa, ám ez összefért zsidó hagyománytiszteletével. A művész az emlékezet olyan tájaira visz vissza bennünket, amelyből árad a Stetl iránti gyengédsége és szeretete, hisz hű maradt gyökereihez, a vityebszki zsidó család bensőségeihez. Sok képén látható a hagyomány őreként ábrázolt Rabbi, amint a Tóratekercset erősen szorítja magához, a történelem forgószele nehogy kitépje azt kezéből. Chagall Vityebszk szegény zsidóit mítikus hősökké avatta. Ők a jiddisül beszélő galliciánerek, a népi zsidóság. Párizsban újjászületett, noha az idegen élet megszállottságával érkezett oda, s az egyetlen valóságos dolog az elhagyott Vityebszk volt számára. „Az egész belső világunk valóság, talán még valóságosabb, mint a látható világ” – állapította meg a művész. Szeretet munkál bennük, nem gyűlölet-vagyis a lét méltósága! Talán így foglalhatnánk össze Chagall munkásságát. A francia környezethez asszimilálódás mégsem jelentette Chagall számára zsidó sorsközösségének, identitásának, értékes szellemi örökségének feladását. Így a Holocaustban sem a megszegett erkölcsi törvényt gyászolja elsősorban, mint Európa,- hanem a bennveszett zsidó testvéreit. Marc Chagall metaforikus művészetének titokzatos aurájához, annak megismeréséhez és megértéséhez segít hozzá minket e kiállítás. (Összefoglaló B. Turán Róbert írása alapján)
| |
|
|
Chagallról gondolkodom... | |
A Covid járvány idején, 2020-ban került gyűjteményünkbe Ámos Imre: Chagallról gondolkodom című alkotása Simon Zsuzsa ajándékaként.
A képet Farkas Zsófia mutatja be az alábbi írásában.
| |
|
|
Magyarország számára a második világháború az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződéssel zárult le. A békeszerződés előírta a zsidóság kártérítését is, beleértve az erőszakkal elvett vagyontárgyak és műalkotások visszaszolgáltatását.
Ez a szovjet megszállás alá került Magyarországon nem teljesült, és a rendszerváltás óta is csak részeredmények születtek. Az 1997. évi X. „Törvény a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról” 1997. április 10-én kelt végrehajtási utasítása létrehozta a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (Mazsök) és az életjáradékra váltható kárpótlási jegyek és ingatlanok mellé tíz festményt is a tulajdonába adott azok közül a műtárgyak közül, melyeknek jogos örököse már nem volt fellelhető. A képeket gyűjteményünk kezeli letétként.
| |
|
|
Címlapképünk: Gombos Lilly: Párizs, 1923 | |
Gombos Lilly Újpesten született 1887-ben Sonnenfeld Amália néven, nővére a szobrászművész Földes Lenke. Gombos Lilly hosszan élt Párizsban, ahol több nagysikerű kiállítása volt. Külföldön jobban elismerték, mint itthon, képeinek nagy része külföldön kelt el.
A Magyarországon maradt hagyatéka zömmel gyűjteményünkben található, összesen ötven kép. Önarcképei mellett számos kép ábrázolja családtagjait: sógorát, Dr. Földes Istvánt és unokahúgát, Földes Sárit.
Gombos Lilly festette meg a jeles rabbik portréinak sorozatát is; ezek ma a Rabbiképző Intézet dísztermében vannak.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Áv 19. | |
|
|
| |