Kedves Olvasó! 

Ezt a hírlevelet a Politzer Saga előadássorozatunk hallgatóinak küldjük: a filmet, a film narrációját, és némi háttéranyagot kínálva az olvasóknak.

A frissített program elérhető a honlapunkon keresztül, ezen a linken: Program

A film: Misner Ignác története 

A film szövege: 

Zsigmond bátyja, Rudolf, aki terménykereskedőként élt Abonyban, időközben szintén családot alapított, két fia és két lánya született. Legidősebb lánya, Josefa az irsai nagyszülők, Ábrahám és Golde kedvence volt, akiknél akkor töltötte a nyarakat, amikor szülei a Monarchia közkedvelt fürdővárosában, Karlsbadban pihentek. Jozefát, vagy ahogyan a családban szólították, Pepit a legkisebb Politzer gyerekkel éppen egyidős feltörekvő ügyvéd, Misner Ignác vette nőül Budapesten. Misner Ignác Zalaszentgróton született, és korán árvaságra jutott, mert édesapja a kolerajárvány áldozata lett. Az okos, jól tanuló kisfiú iskolatársai korrepetálásával kilenc éves korától maga kereste a kenyerét. Sok nélkülözés után, soproni és bécsi iskolaévek után, 1872-ben lett ügyvéd, s ekkor már családalapításra is gondolhatott, és feleségül kérhette a Politzerék Pepi lányát.

Három gyermekük született, akiket a honalapító Árpád-házi magyar királyi család tagjairól Margitnak, Gizellának és Istvánnak neveztek el.

Jogásznak, ügyvédnek lenni a kiegyezés utáni Magyarországon biztos megélhetést jelentett. Az új ipari vállalkozások, kereskedelmi és befektetési társaságok rengeteg munkát adtak a jogászoknak, akiknek folyamatosan képezniük kellett magukat, hiszen a modern Magyarország jogintézményeit ekkor alakították ki. A gazdasági fejlődéshez és a polgári társadalom rendezett életéhez biztonságosan működő jogrendszerre volt szükség. Az ügyvédek 1875-ben hozták létre szakmai szervezetüket, az Ügyvédi Kamarát, melynek Misner Ignác is alapító tagja lett.

Irodájába az Osztrák-Magyar Monarchia minden szegletéből jöttek a kliensek: horvátok, románok, szerbek, lengyelek, csehek és morvák váltották egymást. Misner Ignác irodájában örökösödési ügyeket, szerződéseket, kereskedelmi ügyeket intéztek. Nem volt büntetőjogász, de nyomon követte a híresebb pereket. A leghíresebb büntetőeljárás ekkoriban a nyíregyházi törvényszék előtt zajlott, ahol Eötvös Károly védenceit, szegény, faszállítással-úsztatással foglalkozó tiszaeszlári zsidókat egy keresztény cselédlány rituális meggyilkolásával vádolták. A vérvád per hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a majd egy évig húzódó tárgyalás-sorozatról beszámoltak az európai lapok. A vérvád képtelenségének bizonyításával és a vádlottak felmentésével végződő eljárás nyomán antiszemita tüntetések kezdődtek, és megalakították az Antiszemita Pártot.

Az ezeréves fennállását ünneplő Magyarország hatalmas fejlődésen ment keresztül, átadták a kontinens első földalatti vasútját az Andrássy út alatt, felavatták a Műcsarnokot és az Iparművészeti Múzeumot, és a Ferenc József hidat a Dunán, és elkészült a Parlament kupolája is. A törvényhozásban sok vita után elfogadták a zsidó vallást bevett felekezetnek nyilvánító recepciós törvényt és bevezették a polgári házasságot. Misner Ignác ebből az alkalomból egy magyar nyelvművelést támogató alapítványt hozott létre, melyről ezt írta:

„Ha ideált alkotok magamnak Magyarország jövőjéről, abban a magyar nyelv egysége foglalja el az első helyet. A magyar állam létezésének és erősbödésének biztosítása céljából a magyar nyelv egységére kell lehetőleg törekednünk. E nagy eszmének álljunk szolgálatába, ha Magyarország ezredéves fennállásának ünneplése alkalmából alapítványt létesíteni akarunk.”

Misner Ignác amellett, hogy gyermekei névadásában, nyelvhasználatában és minden gesztusában nagy magyar hazafi volt, aktív szerepet vállalt a zsidó közösségben is. Ez nem csak azt jelentette, hogy imaszékkel rendelkezett a Dohány utcai zsinagógában és részt vett a közösség fontos döntéseiben, hanem választmányi tagja lett az ITO-nak, a zsidó nemzeti otthon megteremtésének szándékával létrehozott egyik szervezetnek is.

Mindeközben természetesen ügyvédi praxisát is folytatta, olyan eredményesen, hogy megtakarításaiból bérházat építtethetett a Teréz körúton, nem messze Politzer Zsigmond és Gusztáv bérházaitól, és egy villát a Svábhegyen. Jövedelmei alapján Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott, virilis jogon tagja volt a város törvényhatósági bizottságának.

A vesztes első világháború, a forradalmak és a Monarchia felbomlása végett vetett annak az aranykornak, melyben Misner Ignác szegénysorsú árvagyerekből gazdag, köztiszteletben álló ügyvéddé válhatott. 1920-ban Európában elsőként olyan törvényt fogadott el a magyar parlament, mely korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó hallgatók számát, számos egyéni tragédiát, és az egész társadalom hanyatlását okozva.

Mivel Misner Ignác egész élete a magyar hazafiság jegyében, a magyar jogrend szolgálatában telt, ezt még nem a rendszer kisiklásának, hanem csak a trianoni békeszerződés következményének érezhette.

Az ügyvédi kamara fennállásának hatvanadik évfordulóján, 1935-ben a testület legidősebb tagjaként elmondott beszédében ennek szellemében beszélt:

 „Rajongtunk az ügyvédi hivatásért s hálát adunk a Mindenhatónak, hogy az ügyvédség aranykorában dolgozhattunk. Pályánk végén már csalt azt kívánjuk, szívünk hő óhajával: adassák meg fiatalabb kartársainknak, hogy újra a régi Nagy-Magyarország határain belül működhessenek! Vivat, floreat, crescat Hungária!”

Alig négy évvel később, amikor 1939-ben a második, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény is életbe lépett, neki is vissza kellett adnia ügyvédi praxisjogát. 

Misner Ignác kortársai a jogrend kiépítésében 

Weinmann Fülöp

Weinmann Fülöp 1839-ben született az ország keleti felében, Sáros megyében. Jómódű kereskedő családjával 1841-ben Ungvárra költöztek (ezt az 1840-ben elfogadott, a zsidók városi megtelepülését engedélyező törvény alapján tehették), ahol Fülöp beiratkozott a gimnáziumba. Ezt követően az eperjesi jogakadémiára ment, majd 1861-ben, már a bécsi egyetemen szerzett jogi doktorátust. Ahhoz, hogy ügyvéd lehessen, ekkor még – az emancipáció előtt! – a király engedélyére volt szüksége, melyet 1864-ben kapott meg. Ezt követően Debrecenben kezdett ügyvédi praxist. Az emancipációs törvény szentesítését (1867. december 28.) követően ő lett az első zsidó bíró Magyarországon, majd amikor a Magyar Királyságban is újra bevezették a közjegyző intézményét, ő lett az első zsidó közjegyző is, immár Budapesten. A közjegyző feladata, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző hatáskörébe tartozik többek között közjegyzői okiratok szerkesztése, tanúsítványok kiállítása, hagyatéki eljárások lefolytatása, letétek kezelése. Ez elsőre nem hangzik nagyon izgalmasan, de a végeredmény mégis nagyon fontos. Mivel hagyatéki, aláírás-hitelesítési, letéti stb. ügyekben hozzá járt a Gründerzeit korának pesti zsidó elitje, és őt bízta meg a jogi ügyek ellátásával a Pesti Izraelita Hitközség és szinte az összes korabeli zsidó egylet is, ezért fennmaradt hagyatéka páratlan forrása a korszak történelmének. Hagyatéka Budapest Főváros Levéltárában majdnem tizenkét méternyi iratot tartalmaz.

Baumgarten Károly

Baumgarten Károly Budán született 1853-ban, majd jogi tanulmányai után ügyvédként praktizált 1892-ig, emellett a Polgári Törvénykezés című folyóirat szerkesztője volt. Ezt követően kereskedelmi bíró, 1898-tól királyi ítélőtáblai bíró, halála előtt nem sokkal pedig tanácselnök lett. Az Erzsébet körút 41-ben családjával, ugyanabban a házban, melynek egy másik lakásában testvére Izidor, a magyar büntető perrendtartás kidolgozója. A Károly nemcsak büntetőjoggal foglalkozott, mint Izidor, hanem a kereskedelmi jog kiváló ismerőjeként is számon tartották. A hitközségi életben nem vett részt, de a zsidó intézmények támogatói között találkozhatunk nevével, amit ügyvédi praxisa mellett Erzsébet körút 44-46-ban álló bérházának jövedelme tett lehetővé. Baumgarten Károly válogatott cikkeinek gyűjteménye halála után, 1916-ban jelent meg.

Stiller Mór

Stiller Mór Miskolcon született 1842-ben, majd a reformkor lehetőségeit kihasználva modern tudományt, jogot tanult és ügyvédi oklevelet szerzett. Bátyja, Bertalan ekkor már fiatal orvosként bekapcsolódott a pesti zsidó ifjak megújulást, emancipációt követelő csoportjába. Stiller hamarosan az új főváros legelőkelőbb ügyvédei közé emelkedett. Több tanulmánya jelent meg a Jogtudományi Közlönyben és a jogászok Themis című folyóiratában, melyek mellé 1885-ben megalapította és évtizedeken át szerkesztette a Jog című szaklapot. Tanulmányai, publikációi szépen kirajzolják a Gründerzeit korának főbb kérdéseit: írt a vasutak kártérítési felelősségéről, a sajtóperekről és az angol parlamentarizmusról is. 1878-ban a Párizs kiadott „A Törvénytelen gyermek helyzete Európában” című kötetben Stiller mutatta be a magyarországi állapotokat. Ügyvédi, jogtudósi munkássága mellett tagja volt a Főváros Törvényhatósági Bizottságának, de nem hanyagolta el a zsidó közéletet sem: évtizedeken át volt a Pesti Izraelita Hitközség oktatási ügyosztályának vezetője, egy időben a hitközség elnökhelyettese, a Pesti Chevra Kadisa választmányának tagja, és bekapcsolódott a múzeumunkat alapító Izraelita Magyar Irodalmi Társulat munkájába is. 1917. december 3-án hunyt el, sírja a Salgótarjáni úti temetőben van. 

Csemegi Károly

Csemegi Károly 1826-ban született Csongrádon, Nasch József Károly falusi kereskedő családjában, de szerencsés körülményeinek, és az 1848-as forradalomban való részvételét követő várfogságának köszönhetően több nyelven is megtanult: beszélt és olvasott németül, franciául, angolul, és a korabeli gimnáziumi képzés részeként latinul és görögül is tanult. Pesti egyetemi évei idején, a hazafias egyetemi ifjúsági környezetben nevét szószerinti magyarosítással Csemegire változtatta 1845-ben. A közigazgatásban töltött évek és ügyvédi praxisa után élete főművét a Büntető törvénykönyve jelentette, melyen öt éven át dolgozott egyedül, mert azt vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka egyszemélyes, egyedüli teljesítmény és felelősség. A törvénykönyvet, melyet róla Csemegi Kódexként ismert a jogász társadalom és a szélesebb közönség is, az 1878.évi V. törvényként lépett hatályba.

A változó város 

A három kisvárosból 1873-ban egyesített Budapest lakossága a századfordulóig közel háromszorosára nőtt, s a rengeteg (addigra körülbelül 700.000) ember közlekedésének megoldása egyike volt a megoldandó problémáknak. Az első villamos Budapesten Balázs Mór elképzelései nyomán indult el 1889 nyarán az Egyetem tér és az Orczy tér között. A millenniumi ünnepségekre a főváros elképesztő modernizációs tervekkel készült, s ezek egyike volt Balázs nagy álmának, az Andrássy út alatt húzódó földalatti vasútnak a megépítése. 1895-96-ban mindössze 21 (!) hónap alatt elkészült a kontinens első földalattija, mely a belvárost kötötte össze a millenniumi rendezvényeknek helyet adó Városligettel. A földalatti nagy elismerést jelentett a városnak, hiszen ekkor még nem volt ilyen a nagy rivális Bécsben sem, de Párizsban és New Yorkban sem – az ő szakembereik később mind Budapestre jöttek tanulmányozni a megvalósult csodát. 

Az ünnepségsorozat részeként az uralkodó a „székesfőváros fejlesztése, főleg pedig a villamos vasutak meghonosítása körül” szerzett érdemei elismeréseként magyar nemességet adományozott Balázs Mórnak. A nemesi címmel korábban együtt járó előjogokat ekkorra már eltörölte a polgári fejlődés, de a hagyományos formákat követő rendszerben mégis 346 zsidó család kapott nemességet. 

Olvasmány-ajánló

Misner Ignác a film szövege szerint virilis volt: azaz a város legnagyobb adófizetői közé tartozott. Előadónk, Schweitzer Gábor e témát elemző cikke:  "A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében" letölthető és olvasható: innen. 

Az eddigi előadások filmjei és az eddig küldött kapcsolódó hírlevelek már elérhetőek honlapunkon! Az előadások szerkesztett változatai szintén ide kerülnek majd fel, december folyamán: Milev3Plus

A Politzer Saga kiállításunkhoz kapcsolódó előadássorozatunk következő előadása csütörtökön, november 18-án Varga Benedek előadásával folytatódik. Ez alkalommal a híres orvos, Politzer Ádám történetét ismerhetjük meg a filmből, és a korszak fontos jelenségeit a kapcsolódó előadásból. 

​Zoom link az előadáshoz 

Meeting ID: 832 4643 5124
Passcode: 765861

Mivel többen jelezték, hogy a zoom előadás során a filmek nem jó minőségben jelennek meg, ezért itt előzetesen megnézhetik a következő részt:

Politzer Ádám története 

Sokak kérdésére: az előadásokat rögzítjük, később, az előadássorozat lezárását, és a filmek szerkesztését követően visszanézhetőek lesznek. A nyers felvételt nem küldjük el, csak a szerkesztett változat lesz elérhető a Múzeum youtube csatornáján, és a feliratkozott résztvevőknek hírlevélben is küldjük majd. 

Ha ezt a hírlevelet egy barátjától, továbbítva kapta meg, de részt venne az előadássorozaton és szeretne hírlevelet is kapni, akkor kérjük regisztráljon honlapunkon!