Zsidó Múzeum Magazinja #231 Amszterdam Az előző heti amszterdami események miatt e heti hírlevelünkbe Amszterdammal kapcsolatos tárgyainkból, történeteinkből válogattunk. Émile Schrijver, az amszterdami zsidó kulturális negyed igazgatójának nyilatkozata a múlt heti erőszakos, antiszemita cselekményeket követően: Az Amszterdam központjában „zsidókra vadászó”, agresszív, maszkos férfiak csoportjainak képei, akik fizikailag fenyegették és bántalmazták az izraeli futballszurkolókat, még sokáig beleégnek mindenki retinájába. Ez az antiszemita gondolkodás erőszakos eszkalációja, amely egy ideje sajnos egyre inkább „megszokottá” válik Hollandiában. De az antiszemitizmus soha nem hétköznapi. Felhívunk mindenkit, hogy támogassa a zsidó közösséget ezekben a nehéz időkben, és álljon ki határozottan mindenki szabadsághoz és tisztelethez való joga mellett. Múzeumaink ezekben az időkben is biztonságot nyújtanak, és mindenki számára nyitva állnak. Az amszterdami zsidó múzeumot, a holokauszt múzeumot és a portugál zsinagógát magába foglaló zsidó kulturális negyed honlapja a képre kattintva látogatható. Amszterdami Haggada Amszterdami Hagada, 1695 → Az első rézmetszetekkel illusztrált Haggadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent „Icones Bilicae” című sorozatát, azaz a keresztény Ó- és az Újszövetség történeteihez készült rézmetszeteit. A Haggada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian keresztény közegben született képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb–nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz. Széderjelenete az utolsó vacsora ábrázolását használja. Mi köze a világ legtöbbször kiadott könyvének egy magyar tipográfushoz, avagy miért fogalom a könyvészetben az „amszterdami betű”? Szép, amszterdami betűkkel... Misztótfalusi Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott. Az... Read More Még részletesebben: Az amszterdami haggada kulturális kapcsolatai Esnoga Amsterdam A 16. század végén és a 17. század elején telepedtek le Amszterdamban a Portugáliából érkező zsidók. Egy részük korábban a spanyol inkvizíció elől menekült a szomszédos Portugáliába, ahol azonban röviddel a spanyol kiűzést (1492) követően hasonló helyzetbe kerültek: a portugál uralkodó kényszerítette őket a kereszténység felvételére. A kényszerkereszteltek, a conversók amint tudták elhagyták az országot, és a Spanyol Királyság északi tartományaiba, Antwerpenbe és Amszterdamba költöztek. Hollandia függetlenné válásával lehetőségük nyílt bekapcsolódni a gazdasági életbe, és újra nyíltan gyakorolni a zsidó szokásokat. A 17. században, a holland aranykorban nemzetközi kereskedelmi központot hoztak létre Amszterdamban, és a más területekre kiűzött hispániai zsidókkal fenntartott kapcsolataik révén komoly gazdasági növekedést tudhattak magukénak. A marokkói zsidókkal együttműködésben komoly befolyásuk volt az Atlanti-parti kereskedelemre. Az amszterdami portugál zsidó közösség 1675-ben felépítette a korabeli világ legnagyobb zsinagógáját, az Esnoga-t. Böjtnap Jeruzsálem pusztulásának emlékére az amszterdami portugál zsinagógában → Zsidóspanyol (Ladino) A hispániai zsidók Amszterdamban is őrizték őseik spanyol-portugál nyelvét, amint erről az 1885-ben kiállított adományjegy is tanúskodik. Morenika Egy ladino klasszikus Avishai Cohen feldolgozásában Címlapképünk: Az amszterdami portugál zsinagóga képeslapon A portugál zsinagóga Amszterdamban Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 14. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja #231
Amszterdam
| |
|
|
Az előző heti amszterdami események miatt e heti hírlevelünkbe Amszterdammal kapcsolatos tárgyainkból, történeteinkből válogattunk. | |
|
|
Émile Schrijver, az amszterdami zsidó kulturális negyed igazgatójának nyilatkozata a múlt heti erőszakos, antiszemita cselekményeket követően:
Az Amszterdam központjában „zsidókra vadászó”, agresszív, maszkos férfiak csoportjainak képei, akik fizikailag fenyegették és bántalmazták az izraeli futballszurkolókat, még sokáig beleégnek mindenki retinájába. Ez az antiszemita gondolkodás erőszakos eszkalációja, amely egy ideje sajnos egyre inkább „megszokottá” válik Hollandiában. De az antiszemitizmus soha nem hétköznapi. Felhívunk mindenkit, hogy támogassa a zsidó közösséget ezekben a nehéz időkben, és álljon ki határozottan mindenki szabadsághoz és tisztelethez való joga mellett.
Múzeumaink ezekben az időkben is biztonságot nyújtanak, és mindenki számára nyitva állnak.
| |
Az amszterdami zsidó múzeumot, a holokauszt múzeumot és a portugál zsinagógát magába foglaló zsidó kulturális negyed honlapja a képre kattintva látogatható. | |
|
|
Az első rézmetszetekkel illusztrált Haggadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent „Icones Bilicae” című sorozatát, azaz a keresztény Ó- és az Újszövetség történeteihez készült rézmetszeteit. A Haggada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian keresztény közegben született képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb–nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz. Széderjelenete az utolsó vacsora ábrázolását használja.
| |
|
|
Mi köze a világ legtöbbször kiadott könyvének egy magyar tipográfushoz, avagy miért fogalom a könyvészetben az „amszterdami betű”?
| |
| | Misztótfalusi Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott. Az... | |
|
|
A 16. század végén és a 17. század elején telepedtek le Amszterdamban a Portugáliából érkező zsidók. Egy részük korábban a spanyol inkvizíció elől menekült a szomszédos Portugáliába, ahol azonban röviddel a spanyol kiűzést (1492) követően hasonló helyzetbe kerültek: a portugál uralkodó kényszerítette őket a kereszténység felvételére. A kényszerkereszteltek, a conversók amint tudták elhagyták az országot, és a Spanyol Királyság északi tartományaiba, Antwerpenbe és Amszterdamba költöztek. Hollandia függetlenné válásával lehetőségük nyílt bekapcsolódni a gazdasági életbe, és újra nyíltan gyakorolni a zsidó szokásokat. A 17. században, a holland aranykorban nemzetközi kereskedelmi központot hoztak létre Amszterdamban, és a más területekre kiűzött hispániai zsidókkal fenntartott kapcsolataik révén komoly gazdasági növekedést tudhattak magukénak. A marokkói zsidókkal együttműködésben komoly befolyásuk volt az Atlanti-parti kereskedelemre. Az amszterdami portugál zsidó közösség 1675-ben felépítette a korabeli világ legnagyobb zsinagógáját, az Esnoga-t. | |
|
|
A hispániai zsidók Amszterdamban is őrizték őseik spanyol-portugál nyelvét, amint erről az 1885-ben kiállított adományjegy is tanúskodik. | |
|
|
Egy ladino klasszikus Avishai Cohen feldolgozásában | |
|
|
Címlapképünk: Az amszterdami portugál zsinagóga képeslapon | |
A portugál zsinagóga Amszterdamban | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 14. | |
|
|
| |