Zsidó Múzeum 

Magazinja

Hétfőn

Hétfő

Hírlevelünk kiküldésének szokásos napján, pénteken ünnep volt, Sávuot, melyet egész éjjel tartó tanulással ünnepeltünk. Ünnepnapokon nem küldünk levelet sem, hírlevelet sem, ezért az ősi hagyományoknak megfelelően a hírlevél is átcsúszott mára.

Sávuot

Sávuot a három zarándokünnep közé tartozik. Az ünnepnek a Tórában és a zsidó hagyomány későbbi forrásaiban több neve van is van: a sávuot, azaz a „hetek” elnevezés arra utal, hogy ez az ünnep hét héttel követi pészáchot. A két ünnepet az ómerszámlálás köti össze. Az „az aratás ünnepe” arra utal, hogy az ünnephez közel fejeződött be a búzaaratás Izrael földjén. Az „az első termés bemutatásának ünnepe” elnevezés arra utal, hogy ezen a napon mutatták be a Szentélyben az első kenyérből hozott áldozatot, és Sávuottól kezdve hozták az úgynevezett „hét fajta” gyümölcsből és gabonából az áldozatot. Az imákban a Sávuot név mellet szerepel a „Tóránk adásának ideje” elnevezés is, arra utalva, hogy a hagyomány szerint a Szináj hegyi kinyilatkoztatásra Sávuot napján került sor. Sávuot napjainkban legjellemzőbb ismertetőjegyei (mint például az éjszakai tanulás és a tejes ételek fogyasztása) inkább folklorisztikus szempontból jelentősek, nem tartoznak az ünnep lényegéhez, és ezek a szokások évszázadok alatt, de már a diaszpora idején alakultak ki. Ezeknek a szokásoknak mégis nagy jelentősége van, hiszen ezek segítik, hogy az alapvetően a mezőgazdasághoz és a Szentélyhez kötődő Sávuot a megváltozott körülményekhez képest is releváns, a közösséget összetartó ünnep maradjon. 

Sávuoti szokások: 

  • Esemény: Sávuoti virrasztás és Tóratanulás
  • Étel: tejes ételek 
  • Olvasmány: Rút könyve
  • Speciális dekoráció: zöld lombok, növények
  • Speciális szöveg: Akdamut ima

Kiállításunkból: Sávuot 

Picture

Köpcsényből származó Tóraszekrény és különleges parohet (Tóraszekrény függöny) idézi meg kiállításunkban Sávuot ünnepét. A tárgyleírásokat az alábbi linken olvashatják: 

Tamid/Sávuot

"Áldott, aki a Tórát adott népének" 

Picture

Friedrich Kaskeline német ajkú zsidó volt, fiatalkorától elkötelezett szociáldemokrata egészen az első világháború kitöréséig. Ezen a képeslapján mindebből semmi sem látszik, tisztán illusztratív jellegű alkotás, látunk rajta táleszba burkolózó zsidókat, Tóra-szerényt, függönyt, Tóra-tekercset, menórát. Dávid csillagból kettőt is, a Tóra-szekrény függönyén és a Tóra-tekercs takaróján, a művész semmit nem bízott a véletlenre. A jelenet, ahogy a képaláírásból is kiderül, mindennapi Tóra-olvasási szertartást mutat be, amely megidézi a Szináj-hegyi Tóraadást. „Áldott az, aki Tórát adott népének, Izraelnek, az Ő szentségében”, olvassuk, ezt a vonatkozó szertartás kezdetén mondjuk a zsinagógában, nyilván itt tartanak éppen az egybegyűltek. Egy képeslap célja felismerhetővé válni, illusztratívnak lenni és ez a képeslap a maga nemében tökéletes. Hiába volt mégis Kaskeline képeslapjának minden erőfeszítése, a Tóra-olvasásra rá lehetett ismerni a képről, a Sávuotra magára nem. Bármely hétköznapi Tóra-olvasás lehetett volna. 

Picture

A Sávuot, mivel tárgyakban szegény, nehezen illusztrálható. Ennek tanúja Porscht Frigyes litográfiája is, amely a hétköznapi imádkozás kellékeként fel tudja vonultatni az imaszíjat, újévre, Ros háSánára a sófárt, Hanukára a hanukiát és a népszerű hanukai játékot, a trenderlit, még Tu biSvátra, a fák újévére is maguknak a fáknak a képét – gyökeret, rönköt, ágat, törzset szétválasztva és mégis összekapcsolva, kifejlődésükben mutatva, stilizáltan, a fákat, Purimra a maszkot és a kereplőt, de Sávuotra csak a Tóra-tekercset és a kőtáblákra rótt Tízparancsolatot, amelyet ilyenkor szintén felolvasunk a zsinagógákban. Mondani sem kell, sem a Tóra, sem a Tízparancsolat nem Sávuot-specifikus. Porscht Frigyesnek is alaposan meg kellett küzdenie illusztratív feladatával, megoldásai szépek és többnyire ötletesek.

És itt érdemes elmondani, mennyire hangzás és nem látvány-orientált a zsidóság kinyilatkoztatása. A sávuoti tórai olvasmányban olvassuk, közvetlenül a Tízparancsolat szövege után, hogy látta a hangokat a nép. Az Örökkévaló a fülnek mutatkozik meg. És éppen a Tízparancsolatban kéri, hogy ne csináljunk magunknak faragott képet, érthető, ha épp a Sávuotnak nincs önálló tárgyi kutúrája, magán a Tórán és a díszein kívül.

Múzeumi tanulás

Picture

1944. május 15-én indult a holokauszt történetének legnagyobb deportálási akciója. A következő 8 hét alatt a német nácik a kollaboráns magyar hatóságok segítségével több mint 430 ezer magyar zsidót deportáltak Auschwitz-Birkenauba. 2023. május 19-én az Európai Unió által támogatott projektünk (Digital Memorial Knowledge Infrastructure - the Holocaust in Hungary 80 Years Later​) keretében erre emlékeztünk. Az esemény során neves történészek előadásait követően az elhangzottak alapján interaktív tréninget tartottunk a megjelenteknek.

A résztvevők bepillantást nyerhetnek azokba a módszerekbe, interjúkészítési technikákba, melyek segítségével megismerhetik és megőrizhetik a feledéstől családjukban, ismeretségi körükben élő túlélők és leszármazottak történetét, és összegyűjthetik az eddig ismeretlen forrásokat (fényképek, dokumentumok, beszámolók).

Picture

Címlapképünk: A bajai nagy tűzvész emlékkönyve - részlet 

Picture

1840. május 1-én, pénteken rettenetes tűzvész pusztított Baján. A Duna vizét használó tűzoltásban és mentésben mindenki részt vett. A helyi zsidó közösség adománygyűjtésbe kezdett a károk enyhítése érdekében. Öt évvel a pusztítás után készítették el a díszes jegyzőkönyvet, melyben a közösség akkori nyelvi irányainak megfelelően németül és magyarul is összefoglalták az eseményeket, és listázták az összegyűjtött adományokat. A kötetbe vizuális illusztrációként belekötötték a Mayer Ferenc rajza alapján Schmidt János műhelyében készült litográfiát is, melyen szépen látszik a korabeli városkép és a mentés is. 








Hírlevelünk küldésének napján a Sziván 9-e van. 




Korábbi hírleveleink