| Zsidó Múzeum Magazinja #241 NÁZNÁNFALVA A 18. századi Erdélyben Gyulafehérvár után a második legnagyobb hitközség Náznánfalva volt. Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol 1747-ben fából emeltek zsinagógát maguknak. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fazsinagógára egy levél már 1910-ben felhívta a frissen alapított Zsidó Múzeum figyelmét. Végül 1941–ben tudtak megszerezni néhány darabot a fazsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta. A marosvásárhelyi hitközség által összegyűjtött megmentett paneleket a múzeum fiatal munkatársa, Balázs György szállította Budapestre vonaton. Ennek a zsinagógának a történetéről, további részletekről olvashatnak mai hírlevelünkben. Írás a falon A náznánfalvi zsinagóga darabjai és a kiállításban melléjük helyezett könyvek az írás összekötő szerepéről tanúskodnak. Ezekben a szövegekben a zsidóság történelme és hagyománya összefonódva tárul fel. A mára hozzáférhetetlen hely egy emlékezeti térben válik újra megtapasztalhatóvá. Az Írás a falon című kiállításunkban az elfeledett náznánfalvi zsinagóga megmaradt tárgyi emlékeivel idézzük fel egy erdélyi mikroközösség emlékét és annak mai jelentőségét. Így válik a jelenlegi hely a tapasztalható emlékezés terévé, Mikdás meát*-tá . Náznánfalvi zsinagóga - idővonal 1747 Felépül a náznánfalvi zsinagóga. 1785 Frankl Mózes anyagi támogatásával bővül a zsinagóga épülete. Ekkoriban látják el festményekkel is a belső teret. 1850 Az elnéptelendő náznánfalvi zsidó közösség létszáma: 47 fő. 1910 Lőwy Ferenc marosvásárhelyi főrabbi levélben hívja fel a Zsidó Múzeum figyelmét a Magyarországon egyedülálló náznánfalvi fazsinagógára. 1918 április A náznánfalvi Diamantstein Samu levelet ír a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) intézményi és anyagi támogatást remélve. Nemleges választ kap. 1941 A 200 éves, évtizedek óta elhagyottan álló zsinagóga összedől. Balázs György, a Zsidó Múzeum munkatársa vonaton hozza Budapestre a zsinagóga néhány darabját. 2016 A Száz év száz tárgy kiállításunkban a zsinagóga néhány fa panelje frissen restaurálva látható. 2024 nyara: A múzeum padlásán újabb darabok kerülnek elő; ezeket mutatjuk be ebben a kiállításban. A hét műtárgya: A náznánfalvi zsidó temető egyik sírköve Erdélyi Lajos felvéte: sírkő a náznánfalvi zsidó temetőben → Erdélyi Lajos (1929-2020) más erdélyi zsidó temetők mellett a náznánfalvi sírkővekről is készített fotókat. A 18. századi Erdélyben a náznánfalvi volt a második legnagyobb zsidó közösség. Királyi város lévén Marosvásárhelyen nem élhettek zsidók, így a város külterületén, a Barcsay család birtokán telepedtek le nemesi engedéllyel. Két temető is tartozott a közösséghez. A régebbi sírkertben az emlékhelyek jelentős része a 18. századból származik, de találhatunk köztük jóval korábbiakat is. A sírok nagy része barokk stílusú. Az 1753-as népszámlálás adatai alapján tudjuk, hogy a marosszentkirályi és folyfalvi zsidókkal együtt összesen 24 adóköteles zsidó férfi élt itt. A fiatalabbik temetőt, a közösség a 18. század végén kezdte használni, ahol nagyjából kétszáz, a régi temetőhöz képest sokkal egyszerűbb síremlék található. Ezek különböző anyagokból: gránitból, márványból vagy homokkőből készültek. Az utolsó temetés az 1930-as években volt, de néhol a sírköveken holokauszt emléktáblákat látni. A sírkert újabbik szegletében található egy ohel , ahol Laufer rabbi, a Nadvorna dinasztia ukrajnai rabbija van eltemetve. Náznánfalvi zsinagóga Istvánffy Gyula tájfestő 1905-ben örökítette meg a náznánfalvi fazsinagógát. A festő és etnográfus Istvánffy hagyatéka többek között a debreceni Déri Múzeum gyűjteményébe került. Löwy Ferenc marosvásárhelyi rabbi 1940-ben ajándékozta a Zsidó Múzeumnak a festményről készült fotót. A megmentett és kiállításunkban bemutatott fa panelek begyűjtését a marosvásárhelyi hitközség intézte Löwy irányításával. A Múzeum Libanonban publikált adományjegyzékében ő és a hitközség szerepel a fa panelek donátoraként. Balázs György, a Zsidó Múzeum őre és Löwy Ferenc mentették át az egykori közösség emlékét a nekünk, a megmentett és megőrzött tárgyi emlékek által a jelenbe. A múzeum feladata a tárgyi emlékek gyűjtése és gondozása, megőrzése és kiállítása, ennek az intézményi felelősségnek és az emlékezés parancsának teszünk eleget. Náznánfalva, 1747 / 1941 / 2025 Hogyan lehetséges egy olyan térbe belépni, amely már nem létezik? A náznánfalvi fa zsinagóga a kevés Kárpát-medencei fa zsinagógák egyike volt. Az összedőlt épületről ma rendkívül keveset tudnánk, ha a Magyar Zsidó Múzeum munkatársai és a marosvásárhelyi közösség 1941-ben nem vállalják az emlékőrzés felelősségét. A gyűjtésen túl, az emlékek elbeszélésen keresztüli ápolása is feladata egy múzeumnak. Az írás a falon – Mikdás meát című új időszaki kiállításunkban a megmaradt darabokat rendezzük egy lehetséges rekonstrukcióba, bemutatva azt is, hogy milyen gazdag héber szöveg és motívumkincs díszítette az egykori fa zsinagóga belsejét. Felidézve egyszerre szakrális és fizikai térként egy letűnt közösség világát. Kutatásaink alapján két kijevi barátunk, Anna Maria Altukhova, és Constantin Boloban készítette az alábbi rekonstrukciót: Program: 2025. február 2: Kiállításmegnyitó Szeretettel várjuk Írás a falon _ Mikdás Meát című kiállításunk megnyitójára! A kiállítást megnyitja Bányai Viktória A kiállítást bemutatja Som Balázs A beszédeket követően Király Mátyás kutatói perspektívából vezeti körbe a látogatókat a térben. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. REGISZTRÁCIÓ Címlapképünk: A náznánfalvi zsinagóga fa paneljének részlete A náznánfalva elpusztult zsinagógájának megmentett darabjai melyeket Balázs György mentett meg és szállított be a múzeumba 1941-ben. A két deszkán a szlihot ima részletei láthatóak. * Mikdás meát Ezt a kifejezést Ezékiel könyvében olvashatjuk. Szó szerint azt jelenti: „kis szentély”, ugyanakkor a diaszpórában élő zsidóság így nevezi a zsinagógákat, illetve más vallási élet gyakorlására alkalmas helyszínét is. Ezékiel 11:16: “így szól az Úr, az Örökkévaló: noha eltávolítottam őket a nemzetek közé és noha elszórtam az országokba, mégis egy kevéssé szentéllyé lettem számukra az országokban, ahová jutottak.” Hírlevelünk küldésének napja: Tévét 24. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja #241
NÁZNÁNFALVA
| |
|
|
A 18. századi Erdélyben Gyulafehérvár után a második legnagyobb hitközség Náznánfalva volt. Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol 1747-ben fából emeltek zsinagógát maguknak. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fazsinagógára egy levél már 1910-ben felhívta a frissen alapított Zsidó Múzeum figyelmét. Végül 1941–ben tudtak megszerezni néhány darabot a fazsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta. A marosvásárhelyi hitközség által összegyűjtött megmentett paneleket a múzeum fiatal munkatársa, Balázs György szállította Budapestre vonaton.
Ennek a zsinagógának a történetéről, további részletekről olvashatnak mai hírlevelünkben.
| |
|
|
A náznánfalvi zsinagóga darabjai és a kiállításban melléjük helyezett könyvek az írás összekötő szerepéről tanúskodnak. Ezekben a szövegekben a zsidóság történelme és hagyománya összefonódva tárul fel. A mára hozzáférhetetlen hely egy emlékezeti térben válik újra megtapasztalhatóvá. Az Írás a falon című kiállításunkban az elfeledett náznánfalvi zsinagóga megmaradt tárgyi emlékeivel idézzük fel egy erdélyi mikroközösség emlékét és annak mai jelentőségét. Így válik a jelenlegi hely a tapasztalható emlékezés terévé, Mikdás meát*-tá . | |
|
|
Náznánfalvi zsinagóga - idővonal | |
1747 Felépül a náznánfalvi zsinagóga.
1785 Frankl Mózes anyagi támogatásával bővül a zsinagóga épülete. Ekkoriban látják el festményekkel is a belső teret.
1850 Az elnéptelendő náznánfalvi zsidó közösség létszáma: 47 fő.
1910 Lőwy Ferenc marosvásárhelyi főrabbi levélben hívja fel a Zsidó Múzeum figyelmét a Magyarországon egyedülálló náznánfalvi fazsinagógára.
1918 április A náznánfalvi Diamantstein Samu levelet ír a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) intézményi és anyagi támogatást remélve. Nemleges választ kap.
1941 A 200 éves, évtizedek óta elhagyottan álló zsinagóga összedől. Balázs György, a Zsidó Múzeum munkatársa vonaton hozza Budapestre a zsinagóga néhány darabját.
2016 A Száz év száz tárgy kiállításunkban a zsinagóga néhány fa panelje frissen restaurálva látható.
2024 nyara: A múzeum padlásán újabb darabok kerülnek elő; ezeket mutatjuk be ebben a kiállításban.
| |
|
|
A hét műtárgya: A náznánfalvi zsidó temető egyik sírköve | |
Erdélyi Lajos (1929-2020) más erdélyi zsidó temetők mellett a náznánfalvi sírkővekről is készített fotókat. A 18. századi Erdélyben a náznánfalvi volt a második legnagyobb zsidó közösség. Királyi város lévén Marosvásárhelyen nem élhettek zsidók, így a város külterületén, a Barcsay család birtokán telepedtek le nemesi engedéllyel. Két temető is tartozott a közösséghez. A régebbi sírkertben az emlékhelyek jelentős része a 18. századból származik, de találhatunk köztük jóval korábbiakat is. A sírok nagy része barokk stílusú. Az 1753-as népszámlálás adatai alapján tudjuk, hogy a marosszentkirályi és folyfalvi zsidókkal együtt összesen 24 adóköteles zsidó férfi élt itt.
A fiatalabbik temetőt, a közösség a 18. század végén kezdte használni, ahol nagyjából kétszáz, a régi temetőhöz képest sokkal egyszerűbb síremlék található. Ezek különböző anyagokból: gránitból, márványból vagy homokkőből készültek. Az utolsó temetés az 1930-as években volt, de néhol a sírköveken holokauszt emléktáblákat látni. A sírkert újabbik szegletében található egy ohel, ahol Laufer rabbi, a Nadvorna dinasztia ukrajnai rabbija van eltemetve.
| |
|
|
Istvánffy Gyula tájfestő 1905-ben örökítette meg a náznánfalvi fazsinagógát. A festő és etnográfus Istvánffy hagyatéka többek között a debreceni Déri Múzeum gyűjteményébe került. Löwy Ferenc marosvásárhelyi rabbi 1940-ben ajándékozta a Zsidó Múzeumnak a festményről készült fotót.
A megmentett és kiállításunkban bemutatott fa panelek begyűjtését a marosvásárhelyi hitközség intézte Löwy irányításával. A Múzeum Libanonban publikált adományjegyzékében ő és a hitközség szerepel a fa panelek donátoraként. Balázs György, a Zsidó Múzeum őre és Löwy Ferenc mentették át az egykori közösség emlékét a nekünk, a megmentett és megőrzött tárgyi emlékek által a jelenbe. A múzeum feladata a tárgyi emlékek gyűjtése és gondozása, megőrzése és kiállítása, ennek az intézményi felelősségnek és az emlékezés parancsának teszünk eleget.
| |
|
|
Náznánfalva, 1747 / 1941 / 2025 | |
Hogyan lehetséges egy olyan térbe belépni, amely már nem létezik?
A náznánfalvi fa zsinagóga a kevés Kárpát-medencei fa zsinagógák egyike volt. Az összedőlt épületről ma rendkívül keveset tudnánk, ha a Magyar Zsidó Múzeum munkatársai és a marosvásárhelyi közösség 1941-ben nem vállalják az emlékőrzés felelősségét. A gyűjtésen túl, az emlékek elbeszélésen keresztüli ápolása is feladata egy múzeumnak. Az írás a falon – Mikdás meát című új időszaki kiállításunkban a megmaradt darabokat rendezzük egy lehetséges rekonstrukcióba, bemutatva azt is, hogy milyen gazdag héber szöveg és motívumkincs díszítette az egykori fa zsinagóga belsejét. Felidézve egyszerre szakrális és fizikai térként egy letűnt közösség világát.
Kutatásaink alapján két kijevi barátunk, Anna Maria Altukhova, és Constantin Boloban készítette az alábbi rekonstrukciót:
| |
|
|
Program: 2025. február 2: Kiállításmegnyitó | |
Szeretettel várjuk Írás a falon _ Mikdás Meát című kiállításunk megnyitójára!
A kiállítást megnyitja Bányai Viktória
A kiállítást bemutatja Som Balázs
A beszédeket követően Király Mátyás kutatói perspektívából vezeti körbe a látogatókat a térben.
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
| |
|
|
Címlapképünk: A náznánfalvi zsinagóga fa paneljének részlete | |
A náznánfalva elpusztult zsinagógájának megmentett darabjai melyeket Balázs György mentett meg és szállított be a múzeumba 1941-ben.
A két deszkán a szlihot ima részletei láthatóak.
| |
|
|
* Mikdás meát
Ezt a kifejezést Ezékiel könyvében olvashatjuk. Szó szerint azt jelenti: „kis szentély”, ugyanakkor a diaszpórában élő zsidóság így nevezi a zsinagógákat, illetve más vallási élet gyakorlására alkalmas helyszínét is.
Ezékiel 11:16: “így szól az Úr, az Örökkévaló: noha eltávolítottam őket a nemzetek közé és noha elszórtam az országokba, mégis egy kevéssé szentéllyé lettem számukra az országokban, ahová jutottak.”
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Tévét 24. | |
|
|
| |
|
