Zsidó Múzeum ​ Magazinja #236 HETISZAKASZ E heti hírlevelünk témáját a T12 tanház héten megjelenő két könyvét összekötő műfajnak, a hetiszakasz-magyarázatnak szenteljük. Mózes öt könyve, a Tóra rendszeres nyilvános felolvasását Ezra vezette be a júdeai száműzöttek babiloni fogságból való visszatérése után (i. e. 537 körül), ahogyan azt Nehemia könyvében olvassuk: „Akkor egy emberként összegyűlt az egész nép a Víz-kapu előtti térségen. Felszólították Ezra papot, hogy hozza elő Mózes törvénykönyvét, amelyet az Úr rendelt Izraelnek. Akkor Ezra a férfiak, a nők és mindazok gyülekezete elé tárta a törvénykönyvet, akik meg tudták érteni. (…) Az egész nép figyelt a törvény könyvére. (…) Ezra felolvasott az Isten törvénykönyvéből, lefordította és megmagyarázta az értelmét, úgy, hogy meg is értették, amit felolvasott." (Nehemia 8: részletek) A teljes Tóra öt könyvét 54 hetiszakaszra osztották, így a teljes szöveget egy év alatt lehet felolvasni – esetenként bizonyos szombatokon két hetiszakaszt is, ha nincs az évben 54 szombat. A hetiszakaszok a nevüket többnyire első jellemző szavukról kapják. E heti hetiszakaszunk a Vájésev: Mózes első könyvének 37:1-40:23 verséig. A közösségek rabbijai, tanult tagjai ezeket a hetiszakaszokat értelmezik, kommentálják, magyarázzák - ehhez kapcsolódunk most ennek a hetiszakasznak az új könyvekben megjelenő magyarázataival. A hét műtárgya: hetiszakasz táblácskák A tizenhatodik század vége óta díszítik a Tóratekercseket tóravértek vagy -pajzsok. Funkciójuk a Tóratekercs díszítése, szimbolikus védelme, valamint a cserélgethető kis táblácskákon annak jelzése, hogy melyik tórai hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A kis táblákon általában az ünnepek neveit olvashatjuk, de néhány különleges esetben a speciális hetiszakaszok nevei olvashatjuk. Vájésev - Lord Jonathan Sacks összefoglalója Itt a történet fókusza Jákobról a gyermekeire helyeződik át. A Lea és Ráchel között már korábban érzékelt feszültség a következő generációra száll át József és testvérei rivalizálásának formájában, aminek fordulatai egészen a Genezis végéig vezetnek. József Jákob kedvenc fia, a szeretett Ráchel elsőszülöttje. Testvérei irigysége és ellenségeskedése ahhoz vezet, hogy Józsefet eladják rabszolgának Egyiptomba, egy olyan cselekedet, amely sok évvel később azzal a következménnyel jár, hogy az egész család, addigra már egy nemzet, rabszolgasorsba kerül. József története tele van lenyűgöző jelenetekkel. A következő esszékben először Rúbent, Jákob legidősebb fiát vizsgálom; majd Jákobnak a József elvesztése miatti vigasz megtagadását; aztán Júda és Támár kapcsolatát, végül pedig Támar és egy másik bibliai hősnő, Ruth kapcsolatát. Mindegyikükben közös az elbeszélés ereje, amely megcáfolja a várakozásainkat. Rúben, az elsőszülött, látszólag önbizalomhiányban szenved, ami megfosztja attól a bátorságtól, hogy határozott lépéseket tegyen. Jákob végtelen gyásza a remény feladásának megtagadását rejti. Támár az erkölcsi érzék és a bátorság mintaképének bizonyul. Két valószínűtlen nő játszik szerepet Dávid, Izrael legnagyobb királyának leszármazási vonalában. Ezeknek a történeteknek a folyamatos ereje részben abban rejlik, hogy szembeszállnak az elbeszélés konvencióival. Mintha ezt sugallná a Tóra: sosem tudhatjuk előre, hogy hol is található az erény. Véjésev: Darvas István magyarázata „Készített neki tarka köntöst” (37:3). József különleges kabátjának hosszú története van. A midrás szerint „Rabbi Jehuda mondta, hogy az Isten által Ádámnak és Évának készített kabátok ott voltak Noé bárkáján is, és amikor kijöttek onnan, Hám, Noé fia magához vette azt, majd odaadta Nimródnak. Amikor Nimród ezt viselte, minden állat és madár – látva a kabátot – leborult előtte. Az emberek azt hitték, neki van ilyen különleges ereje, ezért királlyá tették maguk felé, amint írva van: »Nimród hatalmas vadász Isten előtt« (10:9). Örökre nem maradhatott a kabát nála, erről Ézsau gondoskodott: »Rabbi Meir mondta: Ézsau, Jákob testvére, meglátta Nimród kabátját, kedves lett számára, levágta őt (Nimród), és elvette tőle« . Tőle Rebekka vette el és adta tovább Jákobnak: »És vette Rebeka Ézsaunak, nagyobbik fiának ruháit, a kedveseket , melyek nála voltak a házban, és felöltöztette Jákobot, kisebbik fiát «” (27:15). Ez persze nem ennyire egyértelmű, mert egy forrásunk szerint az elsőszülöttség megszerzésekor kapta Ézsautól a kabátot, majd látva különleges erejét, elrejtette azt, amire Jób könyvében (18:10) van utalás. De az is elképzelhető, hogy végül ebből lett későbbiekben a főpap kabátja, és ezáltal az engesztelés szimbólumává vált. A midrás szerint Rés Lákis mondta Rabbi Elázár ben Ázárjá nevében: az ember ne bánjon fiaival eltérő módon, mert a Jákob által készített tarka köntös miatt gyűlölték meg Józsefet testvérei. A Talmud kimondja: „ne kivételezzen az ember egy gyermekével sem, mert e két szelát [nem jelentős összeg ] érő selyem miatt lettek féltékenyek a testvérek, és ez vezetett el oda, hogy őseink Egyiptomba kerültek száműzetésbe” . Bölcseink megjegyezték, hogy az egyiptomi szolgaságról Isten jóval korábban értesítette Ábrahámot, és emiatt (is) túlzás a tarka köntösnek ekkora jelentőséget tulajdonítani. A Vilna Gáon (Elija ben Slomó Zalman) szerint Jákob kedvenc gyermekével való bánásmódja a diaszpórának nem kiváltó oka, legföljebb katalizátora vagy eszköze volt. Abban mestereink megegyeznek, hogy a gyerekek közti különbségtétel kizárólag rossz folyamatok kiváltója vagy kísérője lehet. A Strelisky házaspár kettősportréja Különleges ruhadarabokat a későbbi korszakokban is találunk. A zsidók viselete a lakóhelyükön szokásos, a helyi lakosság által hordott ruházatot követte, jellegzetes kiegészítésekkel. A 19. századra a kelet-európai közösségek a hagyományhű viseletet a zsidóságuk szerves részének tekintették, és minden eltérést a hagyományok megszegésének, az asszimiláció felé való elmozdulásnak, gyakorlatilag szentségtörésnek tekintettek. Ezzel együtt különösen a nők ruhája követte a divat változásait, de viseletük néhány eleme jellemzően megmaradt: a mellkendő, a kötény és a jellegzetes fejfedő, a „csillagkendő”. A csillagkendő (jiddisül: „Sterntichel” ) csipkével és gyöngyökkel díszített, koronaszerű fejdísz, melyet kis szaténsapkára illesztve viseltek a férjezett nők. Ez a pompás fejdísz ünnepi viseletnek számított, és értéke miatt öröklődött, de természetesen nem mindenki engedhette meg magának. Készültek olcsóbb, egyszerűbb változatai, és vannak források arra is, hogy gazdagabb nők hozzájárultak a szegényebbek Sternticheljének kialakításához. Ilyen, gazdagon gyöngyözött csillagkendőt visel a róla készült portrén Strelisky Dávid felesége, Fanny is. A reformkorban készült kettősportrén hordott ünnepi viseletük hűen tükrözi előző lakóhelyük, a galíciai Brody szokásait, ahonnan 1830-ban érkeztek Pestre. Strelisky Dávid ekkor, negyvenhét évesen lett az Orczy-házban berendezett konzervatívabb zsinagóga kántora. A másik, reformokra nyitottabb zsinagóga kántorával, Denhof Károllyal ellentétben neki semmilyen zenei iskolázottsága nem volt, így a Brodyban megszokott dallamokkal imádkozott. Lengyeles stílusa nagy hatással volt a magyarországi ortodoxia liturgiájára. A házaspár ünnepi viselete még a szigorúan ortodox hagyományt követi ugyan, de már a nagyvárosban őket ért hatásokat tükrözi az a tény, hogy olajportrét készíttettek magukról. Hat gyermekük közül Lipót az első fényképeszek egyike lett Pesten, műtermét utódai vitték tovább. Első Tóraolvasás: Goldziher Ignác bar micvó A világhírű orientalista, Goldziher Ignác 13 évesen, 1863 nyarán Székesfehérváron a Bálák hetiszakasz felolvasásával vált zsidó vallásjogi szempontból felnőtté. A fénykép nyilván nem a zsinagógai szertartáson, hanem azt követően készülhetett a székesfehérvári Schmidt műteremben. Goldziher Ignác bár micvó fényképe ​ Vájésev Zeev Paskesszel: MEGHÍVÓ: Két könyv a hetiszakaszokról ​ Felhívjuk figyelmüket, hogy a részvétel regisztrációhoz kötött! Regisztráció Lord Jonathan Sacks: Szövetség és párbeszéd A világhírű Lord Jonathan Sacks brit főrabbi (1948-2020) öt részes Tóra-magyarázatának első kötete, amelynek ez az első magyar nyelvű kiadása Szövetség és Párbeszéd – Genezis: Minden kezdetek könyve címmel. A tudós főrabbi a Tóra mind az öt könyvéhez írt egy-egy kötetnyi magyarázatot, amelyek olyan népszerűek lettek a világ zsidó közösségeiben, hogy a hetiszakasz-magyarázatait szerte a világon idézik már. A T12 Tanház Alapítvány a magyar nyelven olvasók számára is hozzáférhetővé tette Sacks rabbi főművét. Megrendelem Darvas István - Toronyi Zsuzsanna: Ahogy a hegyen mutattam.... Az illusztrált Tóra-magyarázat szerzői Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsanna muzeológus. A kötet rendkívüliségét egyrészt az adja, hogy magyar nyelvű, teljes hetiszakasz-magyarázat nagyon ritkán születik; a másik különlegessége, hogy Darvas István főrabbi szövegeihez Toronyi Zsuzsanna kiválasztott egy-egy tárgyat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből, s ezekről írt olyan miniesszéket, amelyek révén az adott tárgy az adott hetiszakasszal mintegy „párbeszédbe”