JIDDIS PALEOGRÁFIA #2

Zsidók helyzete 

Kedves Olvasó! 

Ezt a hírlevelet azért kapja, mert feliratkozott Jiddis Paleográfia kurzusunkra. 

Ezen a héten Bányai Viktória: "A zsidók helyzete az emancipáció előtt, a közösségi intézmények, szereplők" című előadásához küldünk emlékeztető tartalmakat. 

Hét község / Seva Kehilot

A törökök kiűzése után hozott királyi rendelkezések következtében a zsidók nem lakhattak városokban, ezért földesúri birtokokon telepedtek le. Jogaikat és kötelességeiket összefoglaló privilégiumleveleik tanúsága szerint jobbára földesúri monopóliumok bérlésével foglalkoztak. Nagyon híres zsidó hitközségek alakultak az Esterházy család Sopron és Moson megyei birtokain, a hét községnek nevezett Boldogasszony, Kabold, Kismarton, Köpcsény, Lakompak, Nagymarton és Németkeresztúr községekben. Jólétük, vallásosságuk és fejlett zsidó kultúrájuk révén a legtekintélyesebbek közé tartoztak ezek a zsidó közösségek. A „hét község” közül a leghíresebb Kismarton (ma: Eisenstadt, Ausztria), ahol már 1388-tól létezett zsidó közösségi élet. Az „új” zsidó község 1690-ben kapott privilégiumlevelet Esterházy Pál nádortól. E különleges privilégiumlevél saját – 1867-ig fennmaradt – polgári közigazgatási jogot is engedett a zsidók számára. A kismartoni zsidók elkülönített – szombatonként lánccal lezárt – városrészben laktak. A 18. században épült két zsinagógájuk a kor hagyományainak megfelelően kívül egyszerű, nem közvetlenül az utcáról nyíló épületekben működött. A községben nagy tekintélyű rabbik vezetése mellett világhírű jesiva is működött, amely 1900 körül szűnt meg.

Picture

A hét község térképe. Forrás: www.ojm.at

Kismartoni privilégiumlevél tartalma: 

Privilégium, Esterházy Pál nádor adta ki 1690-ben a nikolsburgi zsidók privilégiumlevelének mintájára

  • a földesúr 20 házat építtet nekik
  • a költségekhez a zsidók hozzájárulnak
  • a zsidók védelmi pénzt (adót) fizetnek
  • szabad vallásgyakorlat
  • zsinagógát építhetnek
  • a rabbiválasztás szabad
  • belső ügyekre saját bíróságot (bét din) tarthatnak 
  • ha a bét dint pénz bírságot szab ki, 1/3-a hitközségé, 2/3-a földesúré
  • évi 30 font bors fejében saját temetőjük lehet 
  • a betegségeket be kell jelenteni
  • a tisztviselőket a földesúr erősíti meg
  • kocsmát és mészárszéket tarthatnak
  • lovat és marhát tarthatnak
  • házasodhatnak
  • szabadon lehetnek:
    • szabó
    • cipész
    • paszományos
    • szűcs
    • borbély
    • orvos
    • aranyműves
  • illendően viselkedjenek
  • keresztény ünnepnapokon boltjukat csak 10 után nyithatják ki
  • be nem jelentett kihágásokért az egész közösség felel
  • a kölcsönügyleteket be kell jelenteni az uradalmi számtartóságnál
  • lopott tárgyakat nem tarthat magánál senki
  • idegen zsidók felvétele: uradalmi engedélyhez kötött + 6 ft
  • átutazóknak igazolniuk kell magukat (szóban)
  • elköltözés esetén lelépési díjat kell fizetniük
  • a házát mindenki köteles tisztán tartani
  • 4 hetenként kötelező a kémények tisztítása
  • kvártélyozás alól fel vannak mentve 
Picture

A zsidók helyzetét szabályozó törvények

1693: I. Lipót tilalma a bányavárosokra

1783: II. József pátense (türelmi rendelet) 

1790: XXXVIII.tc.: az 1790. január 1-i állapotok rögzítése 

1840: XXIX.tc.: bányavárosok kivételével szabad városokban lakni 

II. József türelmi rendelete: 

turelmi rendelet.pdf

Császári látogatás a pozsonyi zsidó iskolában

Picture

Ignaz Weissenberg: V. Ferdinánd meglátogatja a pozsonyi zsidó iskolát

Korszakunkban, a zsidó felvilágosodás (haszkala) és a társadalmi modernizáció idején, az oktatási rendszer polarizálódott a hagyományos jesivák és a zsidó hitoktatás között. Az úgynevezett Primärschule tanterve a haszkala és a Ratio eszméit követte, ezért a német és a magyar nyelvű írás-olvasás is szerepelt benne, emellett latin nyelv, matematika, földrajz és más hasznos ismeretek. 1820-ban a reformorientált pozsonyi hitközség reformpárti tagjai zsidó elemi iskolát alapítottak, amelyet 1830. november 2-án V. Ferdinánd császár is meglátogatott. A császárt elkísérte Rudnay Sándor esztergomi érsek és a királyi család tagjai is.  A látogatás óriási jelentőséggel bírt a közösség számára; ennek köszönhetjük, hogy Weissenberg Ignác, az iskola rajztanára megörökítette az eseményt. A sokszorosított litográfia a modern zsidó eszmék népszerűsítésének eszközévé vált.
A modern zsidó iskola idealista ábrázolása jól öltözött, jól öltözött
zsidó fiúkat a hagyományos fejfedő nélkül. A szomszédos teremben iskoláslányok is láthatók - ami forradalmi dolog volt abban az időben, amikor a lányok oktatása korántsem volt mindennapos. A tanulószoba nagy és világos, és a császár portréival díszített, amelyek kifejezik a
a zsidó közösség lojalitását. 

Olvasmány ajánló

Picture



Meir Ávrahám Munk: 

Életem történetei

Múlt és Jövő Kiadó, 2005

„A Szipurji korot hájáj, a nagyszabású mű édesatyám életének történetét 69 éves koráig vázolja, 323 sűrűn írott negyedrét lapra terjed. Voltaképp zsidó társadalmi korképek sorozata, mert az egyes személy eseteit s körülményeit rendszerint a közviszonyokkal kapcsolatban tárja elénk. A szülők és nagyszülők részben a szegény és szigorúan vallásos, részben a jobb módú, s vallásosságot műveltséggel egyeztető néposztály képviselői. Az iskolázás alsó fokának, a hédernek bő leírása becses adalék a hazai zsidó közoktatás történetéhez azért is, mivel sok elemi tanító működése van itt méltatva, kiknek egyébként alig maradt fenn emléke. Ugyancsak értékes adatok a felvidéki és morvaföldi talmudiskolák történetéhez a nyitrai, lakompaki, kaboldi, galgóci, leipniki, szemnici és pozsonyi jesivák beléletéről közölt rajzok.” 

(Munkácsi Bernát) 

Találkozunk csütörtökön délután 4-kor online! 

Meeting ID: 839 4970 0944
Passcode: 727524

Minden alkalommal ezt a linket fogjuk használni, kérjük tegye el!