| Zsidó múzeum: a 12. évtized küszöbén A múzeumnak különleges nap a mai, decemberben születésnapja van, és ma már létének tizenkettedik évtizedébe lép. Száztíz év alatt minden megváltozott. Rettenetesen nehéz éveket kellett túlélni valahogyan és átmenteni azt az örökséget, melynek óvása és továbbörökítése a múzeum feladata. Két világháború, a holokauszt, diktatúrák, zsidóellenes, vallásellenes, kultúra ellenes korszakok közepette gyarapodott és dolgozott a múzeum. Ma áttekintjük az elmúlt évtizedeket, hogy ebből is példát vegyünk és erőt merítsünk a folytatáshoz. A múzeum létesítésének gondolatát Mezei Ferenc ügyvéd, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) alapító tagja vetette fel az IMIT 1909. december 1-i ülésén, majd közzé is tette az Országos Rabbiegyesület közlönyében, a Magyar Izraelben: “Tekintettel arra, hogy a zsidóság történetére, szellemi életére, vallási kultuszára, hagyományára és művészi érzékére vonatkozó jellemző emlékek, szertartási tárgyak, kiválóbb régi művek, képmások, ötvösmunkák és okiratok szakszerű gyűjtésére és a gyűjteményeknek szemléltetése nemcsak vallásfelekezeti, hanem általános művészeti és kulturális érdek, tekintettel továbbá arra, hogy a hazai zsidó hitfelekezet életével összefüggő hasonló gyűjtemény létesítése nemzeti közművelődési szempontból is kiváló jelentőséggel bír, figyelemmel arra, hogy ily gyűjtemények létesítése iránt az óhaj hitfelekezetünkben már megnyilatkozott, hogy egyesek kiváló szakértelemmel a gyűjtést már meg is kezdték, sőt hogy művelt köreinkben az eszme máris visszhangra és áldozatkészségre talált, úgyhogy e téren immár a céltudatos intézkedés ideje elérkezettnek mutatkozik, mondja ki az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, hogy tevékenységét a jelzett irányban kiterjesztvén, zsidó múzeumot és e végből külön alapot létesít, hogy továbbá ez ügynek intézésére külön bizottságot alkot, elhatározván egyúttal, hogy a társulat alapszabályai az új alkotásra való tekintettel a legközelebbi közgyűlésen megfelelő módon kiegészíttessenek.” 1910-1920 A múzeum történetének első évtizedében a gyűjtemény megalapozása volt a cél, ezért felhívásokat tettek közzé, melyben hitközségek, hevra kadisák és magánszemélyek történeti és művészeti régiségeit kérték. A gyűjtemény szépen gyarapodott, s egy Hold utcai bérelt lakásban, 1916. január 23-án a nagyközönség számára is megnyílt. (Ennek évforulóját ünnepeltük 2016-ban a Száz év – száz tárgy című kiállításunkkal.) 100 év - 100 tárgy Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai... Read More 1920-1930 Ebben az évtizedben, 1924-ben a Pesti Izraelita Hitközség elhatározta, hogy a tervezett Lipótvárosi zsinagóga helyett kultúrházat épít a Dohány utcai zsinagóga mellett, melyben a múzeum is helyet kap majd. A múzeum épülete 1930. október 8-án, egy évvel a befejezés előtt 1930-1940 Az új épületben a múzeum aranykora köszöntött be. A beköltöző gyűjtemény körülbelül 2000 tárgyból állt, melyet rövid időn belül megdupláztak – egyebek mellett Perlmutter Izsák végrendeletében a múzeumra hagyott festményeivel. A végrendeletben szerepelt az Andrássy út 60 alatti bérháza is, melyet utóörökléssel hagyott volna a múzeumra – de ezt elsodorta a történelem. Az első zsidótörvény bevezetésére az emancipációs mozgalmakat bemutató kiállítással reagáltak. Emacipációs kiállítás, 1938 - (rekonstrukció) Read More 1940-1950 A zsidótörvények miatt a kiállítótermekből kiszoruló zsidó képzőművészek évente megrendezett OMIKE kiállításait a múzeum termeiben láthatta a közönség. Ugyanakkor a gyűjtemény értékeit 1942-ben a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjében elrejtették két ottani muzeológus, Tápai Szabó Gabriella és Oberschall Magda segítségével. A tárgyak a felszabadulás után hiánytalanul visszaérkeztek a múzeumba, melyet 1947. július 4-én nyitottak meg újra. Értékmentők - OMIKE művészakció 1939-1944 #element-86475033-16aa-4acd-b5e8-1b86f029030c .editor_box { border:... Read More 1950-1960 1950–ben a zsidó közösség vezetői állami nyomásra elfogadták a Magyar Izraeliták Egységes Szervezetéről szóló szabályzatot, melyben a zsidó felekezet valamennyi korábbi egyesülete és önálló intézménye egyesült. Az új szervezetben a múzeum korábbi önállósága megszűnt, s új néven: „Országos Magyar Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény” a MIOK intézménye lett. A múzeum dolgozói hősies munkával próbálták felmérni az elpusztított zsidó közösségek örökségét, és a megmaradt tárgyakat, dokumentumokat megmenteni. A Múzeum egyik fő támogatója ezekben az években a Joint volt, segítségükkel több régóta vágyott tárgyat szerzett múzeum. Zsidó múzeum, 1960. Bauer Sándor felvétele, @fortepan 1960-1970 "Szolgaságból szabadságba" címmel 1960-ban először mutatták be a magyar holokauszt történetét egy olyan múzeumi teremben, amit ekkor kapcsoltak a múzeumhoz. Ez a terem korábban a Dohány utcai zsinagóga egyik raktárhelyisége volt. A múzeum szakmai segítséget nyújtott a soproni középkori zsinagóga és mikve feltárásához, ami hatalmas régészeti szenzáció volt azokban az években. A "Szolgaságból szabadságba" kiállítás, 1960. Bauer Sándor felvétele @fortepan 1970-1980 A múzeum ezekben az években nagyon sanyarú körülmények között dolgozott. Télen fűthetetlen volt, ezért látogatása kizárólag a nyári hónapokban volt lehetséges. 1970-ben a MIOK elhatározta a Zsidó Levéltár létrehozását, melyben az eredeti tervek szerint a múzeumban őrzött iratokat és a zsidó intézmények iratait kellett volna őrizni és rendezni. A levéltár végül 1972-ben nyílt meg az Országos Rabbiképző Intézet égisze alatt. A két intézményben őrzött iratanyag egyesítése végül csak 1994-ben valósulhatott meg, rendezése és kutathatóvá tétele már a 2000-es évekre maradt. Múltunk... A Magyar Zsidó Levéltár létrehozását már 1943-ban szorgalmazták a múzeum... Read More 1980-1990 A magyarországi holokauszt negyvenedik évfordulójára komoly állami segítséggel felújították az épületet, és az 1932 óta szinte változatlan állandó kiállítás is megújult. 1984 május 14-én nyílt meg - a kor szellemének megfelelően még az Állami Egyházügyi Hivatal ellenőrzésével. A Zsidó Múzeum állandó kiállításának megnyitása 1984. május 14-én. A képen balról jobbra: Héber Imre, a MIOK és a BIH elnöke, Nagy Richárd, a a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Dr. Benoschofsky Ilona, a Zsidó Múzeum igazgatója és Dr. Dávid Katalin művészettörténész. 1990-2000 A rendszerváltás utáni könnyebbnek ígérkező korszak egy szörnyű eseménnyel kezdődött: 1993. decemberében a felújítási munkák miatt felállványozott múzeumba betörtek, és szinte a teljes kiállított anyagát elrabolták. A tárgyak csak 1994 nyarán kerültek meg, többségük épségben. Az eseményről 25 év elteltével beszélgettünk: Beszélgetés a rablásról a Bálint házban. Résztvevők: Martos Gábor, Turán Róbert, a múzeum igazgatója (1994-2008), Darvas István rabbi és Toronyi Zsuzsanna 2000-2010 A rendszerváltást követő években a több évtizedes szürkeség után rengeteg új téma kiállítási bemutatásával jelentkezett a múzeum. A legsikeresebb kiállítás a Marc Chagall életművét bemutató tárlat volt 2001 nyarán. MARC CHAGALL - Emlékezés tájain 2001. július 1 – 2001. október 14.A lét méltósága: Először láthatunk... Read More 2010-2020 Az utolsó évtized megint felújítással, megújítással telt, telik. 2010-2012 között felújítottuk a Goldmark terem épületét, ahol a levéltár látványraktára és kutatóterme is méltó elhelyezést nyert. Ez az évtized a digitalizálásé, az örökség online elérhetővé válásának időszaka, mellyel otthonról, karanténból is kutathatóvá, megismerhetővé válik mindaz, amit eleink az elmút 110 évben összegyűjtöttek, megőriztek és továbbadtak. Gyűjteményeink megismerhetőek online: Vigyázzunk egymásra és maradjanak velünk online! Korábbi hírleveleink Ha nem szeretne több hírlevelet kapni, kérjük írjon nekünk ide! Leiratkozom |
Zsidó múzeum: a 12. évtized küszöbén | |
A múzeumnak különleges nap a mai, decemberben születésnapja van, és ma már létének tizenkettedik évtizedébe lép. Száztíz év alatt minden megváltozott. Rettenetesen nehéz éveket kellett túlélni valahogyan és átmenteni azt az örökséget, melynek óvása és továbbörökítése a múzeum feladata. Két világháború, a holokauszt, diktatúrák, zsidóellenes, vallásellenes, kultúra ellenes korszakok közepette gyarapodott és dolgozott a múzeum.
Ma áttekintjük az elmúlt évtizedeket, hogy ebből is példát vegyünk és erőt merítsünk a folytatáshoz.
A múzeum létesítésének gondolatát Mezei Ferenc ügyvéd, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) alapító tagja vetette fel az IMIT 1909. december 1-i ülésén, majd közzé is tette az Országos Rabbiegyesület közlönyében, a Magyar Izraelben:
“Tekintettel arra, hogy a zsidóság történetére, szellemi életére, vallási kultuszára, hagyományára és művészi érzékére vonatkozó jellemző emlékek, szertartási tárgyak, kiválóbb régi művek, képmások, ötvösmunkák és okiratok szakszerű gyűjtésére és a gyűjteményeknek szemléltetése nemcsak vallásfelekezeti, hanem általános művészeti és kulturális érdek, tekintettel továbbá arra, hogy a hazai zsidó hitfelekezet életével összefüggő hasonló gyűjtemény létesítése nemzeti közművelődési szempontból is kiváló jelentőséggel bír, figyelemmel arra, hogy ily gyűjtemények létesítése iránt az óhaj hitfelekezetünkben már megnyilatkozott, hogy egyesek kiváló szakértelemmel a gyűjtést már meg is kezdték, sőt hogy művelt köreinkben az eszme máris visszhangra és áldozatkészségre talált, úgyhogy e téren immár a céltudatos intézkedés ideje elérkezettnek mutatkozik, mondja ki az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, hogy tevékenységét a jelzett irányban kiterjesztvén, zsidó múzeumot és e végből külön alapot létesít, hogy továbbá ez ügynek intézésére külön bizottságot alkot, elhatározván egyúttal, hogy a társulat alapszabályai az új alkotásra való tekintettel a legközelebbi közgyűlésen megfelelő módon kiegészíttessenek.”
| |
A múzeum történetének első évtizedében a gyűjtemény megalapozása volt a cél, ezért felhívásokat tettek közzé, melyben hitközségek, hevra kadisák és magánszemélyek történeti és művészeti régiségeit kérték. A gyűjtemény szépen gyarapodott, s egy Hold utcai bérelt lakásban, 1916. január 23-án a nagyközönség számára is megnyílt. (Ennek évforulóját ünnepeltük 2016-ban a Száz év – száz tárgy című kiállításunkkal.)
| |
 | | Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai... | |
Ebben az évtizedben, 1924-ben a Pesti Izraelita Hitközség elhatározta, hogy a tervezett Lipótvárosi zsinagóga helyett kultúrházat épít a Dohány utcai zsinagóga mellett, melyben a múzeum is helyet kap majd. | |
A múzeum épülete 1930. október 8-án, egy évvel a befejezés előtt | |
Az új épületben a múzeum aranykora köszöntött be. A beköltöző gyűjtemény körülbelül 2000 tárgyból állt, melyet rövid időn belül megdupláztak – egyebek mellett Perlmutter Izsák végrendeletében a múzeumra hagyott festményeivel. A végrendeletben szerepelt az Andrássy út 60 alatti bérháza is, melyet utóörökléssel hagyott volna a múzeumra – de ezt elsodorta a történelem.
Az első zsidótörvény bevezetésére az emancipációs mozgalmakat bemutató kiállítással reagáltak.
| |
A zsidótörvények miatt a kiállítótermekből kiszoruló zsidó képzőművészek évente megrendezett OMIKE kiállításait a múzeum termeiben láthatta a közönség. Ugyanakkor a gyűjtemény értékeit 1942-ben a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjében elrejtették két ottani muzeológus, Tápai Szabó Gabriella és Oberschall Magda segítségével. A tárgyak a felszabadulás után hiánytalanul visszaérkeztek a múzeumba, melyet 1947. július 4-én nyitottak meg újra.
| |
 | | #element-86475033-16aa-4acd-b5e8-1b86f029030c .editor_box { border:... | |
1950–ben a zsidó közösség vezetői állami nyomásra elfogadták a Magyar Izraeliták Egységes Szervezetéről szóló szabályzatot, melyben a zsidó felekezet valamennyi korábbi egyesülete és önálló intézménye egyesült. Az új szervezetben a múzeum korábbi önállósága megszűnt, s új néven: „Országos Magyar Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény” a MIOK intézménye lett. A múzeum dolgozói hősies munkával próbálták felmérni az elpusztított zsidó közösségek örökségét, és a megmaradt tárgyakat, dokumentumokat megmenteni.
A Múzeum egyik fő támogatója ezekben az években a Joint volt, segítségükkel több régóta vágyott tárgyat szerzett múzeum.
| |
Zsidó múzeum, 1960. Bauer Sándor felvétele, @fortepan | |
"Szolgaságból szabadságba" címmel 1960-ban először mutatták be a magyar holokauszt történetét egy olyan múzeumi teremben, amit ekkor kapcsoltak a múzeumhoz. Ez a terem korábban a Dohány utcai zsinagóga egyik raktárhelyisége volt.
A múzeum szakmai segítséget nyújtott a soproni középkori zsinagóga és mikve feltárásához, ami hatalmas régészeti szenzáció volt azokban az években.
| |
A "Szolgaságból szabadságba" kiállítás, 1960. Bauer Sándor felvétele @fortepan | |
A múzeum ezekben az években nagyon sanyarú körülmények között dolgozott. Télen fűthetetlen volt, ezért látogatása kizárólag a nyári hónapokban volt lehetséges.
1970-ben a MIOK elhatározta a Zsidó Levéltár létrehozását, melyben az eredeti tervek szerint a múzeumban őrzött iratokat és a zsidó intézmények iratait kellett volna őrizni és rendezni. A levéltár végül 1972-ben nyílt meg az Országos Rabbiképző Intézet égisze alatt. A két intézményben őrzött iratanyag egyesítése végül csak 1994-ben valósulhatott meg, rendezése és kutathatóvá tétele már a 2000-es évekre maradt.
| |
 | | A Magyar Zsidó Levéltár létrehozását már 1943-ban szorgalmazták a múzeum... | |
A magyarországi holokauszt negyvenedik évfordulójára komoly állami segítséggel felújították az épületet, és az 1932 óta szinte változatlan állandó kiállítás is megújult. 1984 május 14-én nyílt meg - a kor szellemének megfelelően még az Állami Egyházügyi Hivatal ellenőrzésével. | |
A Zsidó Múzeum állandó kiállításának megnyitása 1984. május 14-én. A képen balról jobbra: Héber Imre, a MIOK és a BIH elnöke, Nagy Richárd, a a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Dr. Benoschofsky Ilona, a Zsidó Múzeum igazgatója és Dr. Dávid Katalin művészettörténész.
| |
A rendszerváltás utáni könnyebbnek ígérkező korszak egy szörnyű eseménnyel kezdődött: 1993. decemberében a felújítási munkák miatt felállványozott múzeumba betörtek, és szinte a teljes kiállított anyagát elrabolták. A tárgyak csak 1994 nyarán kerültek meg, többségük épségben.
Az eseményről 25 év elteltével beszélgettünk:
| |
Beszélgetés a rablásról a Bálint házban. Résztvevők: Martos Gábor, Turán Róbert, a múzeum igazgatója (1994-2008), Darvas István rabbi és Toronyi Zsuzsanna
| |
A rendszerváltást követő években a több évtizedes szürkeség után rengeteg új téma kiállítási bemutatásával jelentkezett a múzeum.
A legsikeresebb kiállítás a Marc Chagall életművét bemutató tárlat volt 2001 nyarán.
| |
 | | 2001. július 1 – 2001. október 14.A lét méltósága: Először láthatunk... | |
Az utolsó évtized megint felújítással, megújítással telt, telik. 2010-2012 között felújítottuk a Goldmark terem épületét, ahol a levéltár látványraktára és kutatóterme is méltó elhelyezést nyert.
Ez az évtized a digitalizálásé, az örökség online elérhetővé válásának időszaka, mellyel otthonról, karanténból is kutathatóvá, megismerhetővé válik mindaz, amit eleink az elmút 110 évben összegyűjtöttek, megőriztek és továbbadtak.
Gyűjteményeink megismerhetőek online:
| |
Vigyázzunk egymásra és maradjanak velünk online!
| |
|
|
Ha nem szeretne több hírlevelet kapni, kérjük írjon nekünk ide! Leiratkozom | |
|
|
| |
|
