Kedves Olvasó! 

Ezt a hírlevelet a Politzer Saga előadássorozatunk hallgatóinak küldjük: a filmet, a film narrációját, és némi háttéranyagot kínálva az olvasóknak.

A frissített program elérhető a honlapunkon keresztül, ezen a linken: Program

A film: A holokauszt története a családban 

A film szövege: 

Misner Ignác, Ambrus Sándor és Bözsi, Virány Alfréd és Lili valamint gyermekeik valamennyien Ignác Teréz körúti bérházában éltek. Virányéknál 1942 óta közvetlenül 8 óra előtt volt a vacsora, mert nyolckor meghallgatták rádión az angol BBC német nyelvű híreit. Nem a magyart, hanem a németet, ami nem okozott nehézséget a német Fräuleinnokkal felnövő, németül tökéletesen beszélő középosztálybeli zsidó családban.

Az 1942. december 17-iki esti adásban hallották Eden brit külügyminiszter beszámolóját a koncentrációs táborokról, a lengyel zsidók tömeges elpusztításáról. Minderről a magyar sajtóból nem értesülhettek, de még a BBC magyar nyelvű adásából sem, ahol a zsidók helyzete egyáltalán nem volt téma, mert az angol hírszerzés szerint az antiszemita magyar lakosság nem támogatná a szövetségeseket, ha azok túlzottan zsidópártinak tűnnének.

Az első világháború után a Monarchia romjain létrejött Horthy-rendszer alapideológiájában fontos szerepet kapott az antiszemitizmus. Magyarországot 1920-ban érte történelmének egyik legnagyobb sokkja: a trianoni békediktátum az ország kétharmadát és magyarok milliót ítélte a Monarchia utódállamainak. A társadalom egyöntetűen elítélte és tragédiának élte meg a történteket, amit a rendszer propagandagépezete egyre inkább kihasznált, és lényegében kollektív bűnösnek kiáltották ki a magyarországi zsidóságot. A harmincas években a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára törekvő magyar külpolitika egyre inkább a náci Németországhoz kötötte az ország sorsát. A belpolitikában fokozatosan felerősödtek a szélsőséges, zsidóellenes hangok, pártok és mozgalmak.

Az 1930-as évek végén sorra léptették életbe a zsidóellenes törvényeket, melyek következtében tízezrek vesztették el megélhetésüket. Misner Ignácot és Istvánt és Ambrus Sándort is kizárták az ügyvédi kamarából.

A zsidótörvények mellett erre az időszakra a magyar zsidóság már több tízezres emberveszteséget is elszenvedett. 1941-ben a belügyi hatóságok közel húszezer zsidót deportáltak az egykori Szovjetunió megszállt területeire, Kamenec Podolszkijba, ahol többségüket SS-alakulatok lőtték tömegsírokba. 1942 januárjában az újonnan visszacsatolt Délvidéken magyar katonai és csendőri alakulatok partizánvadász akció ürügyén tömegesen mészároltak le szerbeket és zsidókat. Miután az ország belépett a Szovjetunió elleni háborúba, a megbízhatatlannak tartott a zsidó férfiakat fegyvertelen munkaszolgálatra kötelezték. Sokan az őrök kegyetlenkedésének estek áldozatul, a fronton tízezrek fagytak meg, haltak éhen, vagy kerültek hadifogságba.

A Teréz körúti Misner házban eközben próbálták fenntartani a normális életkereteket – egyre kevesebb sikerrel. Misner Ignác lánya, az ekkor már 68 éves Margit fogta össze a családot. Apja, Ignác képtelen volt megérteni, hogy mi történik körülötte. A törvények következtében kizárták a kamarából, elvesztette dunántúli földbirtokait, sőt már a családi ünnepi ebédeken használt étkészleteket, és az arany zsebóráját is be kellett szolgáltatnia a Magyar Nemzeti Bankba. Dédunokája, Gyula 1943-ban kitűnően érettségizett, orvosnak készült, de a törvények értelmében zsidóként erre alig volt esélye. Végül Margit elképesztő kapcsolatrendszerének köszönhetően szeptemberben mégis megkezdhette az egyetemet. A következő, tavaszi szemeszter már félbeszakadt: márciusban a német csapatok megszállták Magyarországot, melynek következtében az eddigieknél is sokkal súlyosabb rendelkezések léptek életbe.

Áprilisban Ambrus Sándort sok más fővárosi ügyvéddel, újságíróval és közéleti személyiséggel együtt letartóztatta a Gestapo, és Horthyligetre internálták. Innen gyalogmenetben hajtották Dachauba, ahol életét vesztette.

Ekkor már a még otthon lévők sem hallgathatták a rádiót, mert a zsidók rádióit is elkobozták. Lili férje, Alfréd maga vitte el a négy évvel korábban vásárolt világvevőt leadni. Be kellett szolgáltatni Gyula érettségi ajándékként kapott biciklijét is, csakúgy, mint az autót.

Húsvét hétfőn Lili és Alfréd egy távoli, kikeresztelkedett rokon temetésére mentek – ekkor kellett először a zsidókat megjelölő sárga csillaggal a kabátjukon utcára menniük.

Májusban már Gyulát is behívták munkaszolgálatra. A Bükkben dolgoztak, embertelen körülmények között, ahonnan az ősz folyamán valahogyan sikerült megszöknie. Egyetemi évfolyamtársa, egy katolikus lány, Bayer Klára bújtatta el barátaival együtt egy elhagyatott gyár területén.

Júniusra az egész ország területéről deportálták a zsidókat, többségüket Auschwitzba. Ekkor már csak Budapesten maradtak zsidók, akiket sárga csillaggal megjelölt házakba költöztettek össze. Ambrusék lakását kiutalták egy detektívnek. Misner Ignác töretlenül hitt a jogrendben, az igazságban, és Horthy kormányzóban, ezért ekkor levélben kérte, hogy őt, a köztiszteletben álló ügyvédet és családját mentesítsék a zsidókra vonatkozó törvények hatálya alól. Megrázó levele süket fülekre talált. Októberben a nyilasok átvették a hatalmat, ami megpecsételte a budapesti zsidók sorsát is. Aki csak tudott, védleveleket szerzett a semleges államok követségeitől, vagy ezen államok védettsége alatt álló házakba igyekezett bejutni. De ez sem mindig jelentett védelmet: a nyilasok széttépték a védleveleket, és nem egy esetben a védett házak lakóit is összeterelték és a Dunába lőtték. Margit testvérét, Gizellát és családját is egy védett házból hurcolták el, fivérét, Istvánt pedig a saját bérházuk házmestere jelentette fel és hurcoltatta el. Misner Ignác éhen halt a pesti gettóban. Sohasem fog már kiderülni, hogy Margit, és a néhány túlélő családtag miképpen menekült meg. Ismeretlen segítők és feljelentők, néha a csoda alakította a zsidók sorsát. A felszabadulás után mindenkinek az első gondolata a családtagok megtalálása, felkutatása volt. Margit elvesztette az apját, fivérét és nővérét, sógorát, unokaöccsét, és számtalan további rokont. A Politzer ágon tizennyolc hozzátartozója lett a holokauszt áldozata. 

Misner Ignác levele Horthynak, 1944

Főméltóságú kormányzó úr, legkegyelmesebb uram!

Mély hódolattal alulírott Dr. Misner Ignác, az iránt esedezem, hogy engem és az én révemen velem együttélő gyermekeimet: Dr. Misner Istvánt, özv. Dr. Politzer Gyulánét és Tibold Frigyesnét a zsidókat kötelező megszorító intézkedések hatálya alól mentesíteni kegyeskedjék.

Legalázatosabb kérésem indoklásául bátor vagyok előadni, hogy 1846 május hó 15-én Zalaszentgróton születtem és így 99-ik életévemben vagyok. Isten különös kegyelméből ezen magas kort teljes szellemi és testi épségben értem el és én lettem az ország legidősebb ügyvédje.

Édesatyám 1822-ben szintén Zalaszentgróton született és az én 2 éves koromban ugyanott a kolerajárvány áldozata lett. Kilencéves koromban már magamra voltam utalva és iskolatársaim tanításával kerestem meg kenyeremet, míg sok nélkülözés után 1872-ben megszereztem az ide :/: alatt csatolt ügyvédi oklevelet, amit még a „Pesti Törvényszék” hirdetett ki, mert ügyvédi kamara akkor még nem is létezett.

67éven át egészen 1939 év végéig, nyugdíjba menésem időpontjáig, folytattam ügyvédi gyakorlatot. Soha ellenem még csak fegyelmi feljelentés sem tétetett. Több évig tagja voltam az ügyvédvizsgáló bizottságnak és a jogirodalom terén is sűrűn tevékenykedtem, Munkáim a Jogtudományi Közlönyben és más jogi lapokban jelentek meg

Soha politikával nem foglalkoztam és egyetlen politikai pártnak, még kevésbé szabadkőműves páholynak tagja nem voltam. Egész életemet a munkának szenteltem és munkásságom nagy részét a szegények ügyeinek ingyenes vitele töltötte ki. Minden ténykedésemben a hazafiság és nemzeti érzés vezetett és ettől engem semmifél irányzat sohasem tántoríthatott el.

Hogy engem 99-ik éves aggastyánt, aki egész életemet becsületben és munkában töltöttem és akinek elődei már többszáz éve visszamenőleg is Magyarországon születtek, mily szörnyen érintettek a zsidókra vonatkozó korlátozó intézkedések, az elképzelhető, ha csak rámutatok arra, hogy 60 éven át lakott VI. Teréz kört 41. számú házban lévő lakásomat el kellett hagynom és más lakásába költöznöm. Mint aggastyán alig tudok beletörődni az ily szörnyű helyzetbe, amelybe hibámon kívül kerültem.

Velem együttélő gyermekeim: Dr. Misner István ügyvéd, nőtlen, született Budapesten 1879. január 29-án, ügyvédi oklevelét 1904-ben szerezte meg és 40 évig folytatott ügyvédi gyakorlatot, mindaddig, míg a legújabb rendelkezések folytán azt megszüntetni kénytelen volt. 2: Özv. Dr. Politzer Gyuláné sz. Misner Mária született Budapesten 1876. október 29-én. 3. Tibold Frigyesné sz. Misner Gizella született 1877 december hó 22-én, és ha a nagy kegy kiterjeszthető volna velem együtt élő vőmre is: 4 Tibold Frigyesre, aki Izsákon 1872. augusztus 25-én született. Páhi pusztán gazdálkodott 1940-ig 42 éven át, mindaddig míg családi birtoka parcellázva nem lett. Okleveles gazda, ki oklevelét Magyaróvárott szerezte meg. Nevezettek egyike sem volt soha politikai pártnak avagy szabadkőműves páholynak tagja.

Mindezek után aziránt esedezem Főméltóságú Uramhoz: kegyeskedjék jótékony szívével reám a 99-ik életévében lévő becsületben és munkában megöregedett aggastyánra letekinteni és kegyelmi ténnyel engem és a fennt felsoroltakat a zsidókat kötelező megszorító intézkedések hatálya alól mentesíteni.

Hódoló alázattal Dr. Misner Ignác 

Visszaemlékezések, tanúvallomások 

A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb náci haláltábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar zsidó volt. 

A budapesti zsidó segélyszervezet, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) munkatársai 1945-1946-ban a magyar holokauszt mintegy 5000 túlélőjének személyes történetét rögzítették több, mint 3500 jegyzőkönyvben. A jegyezőkönyvek a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban maradtak fenn, ahol 2006-ban digitalizáltuk és kereshető adatbázisba rendeztük őket. 

Az adatbázis a képre kattintva elérhető. 

Előadónknak, Vági Zoltánnak több írása is elérhető honlapunkról, a kutatásainkról beszámoló blogban. Ebből válogattunk, a magyarországi holokauszt történetének részleteit bemutató írásokat. 

"Ehhez a példátlan náci sikerhez alig kellettek a németek" 

Laczó Ferenc és Papp Gáspár beszélgetése Vági Zoltánnal a Mércén, olvasható innen​. 

A képekről 

A filmben is látható fényképek keletkezési körülményeiről, a holokauszt vizuális forrásairól írt Jalsovszky Katalin az alábbi cikkben: 

Az eddigi előadások filmjei és az eddig küldött kapcsolódó hírlevelek már elérhetőek honlapunkon! Az előadások szerkesztett változatai szintén ide kerülnek majd fel, december folyamán: Milev3Plus

A Politzer Saga kiállításunkhoz kapcsolódó előadássorozatunk utolsó filmhez kapcsolódó előadása csütörtökön, december 9-án Kovács Éva​ előadásával folytatódik. Ez alkalommal a család történetének leggyászosabb időszakát, és a magyar holokauszt történetét ismerhetjük meg a filmből, és a kapcsolódó előadásból. 

​Zoom link az előadáshoz 

Meeting ID: 832 4643 5124
Passcode: 765861

Mivel többen jelezték, hogy a zoom előadás során a filmek nem jó minőségben jelennek meg, ezért itt előzetesen megnézhetik a következő részt:

A titok

Sokak kérdésére: az előadásokat rögzítjük, később, az előadássorozat lezárását, és a filmek szerkesztését követően visszanézhetőek lesznek. A nyers felvételt nem küldjük el, csak a szerkesztett változat lesz elérhető a Múzeum youtube csatornáján, és a feliratkozott résztvevőknek hírlevélben is küldjük majd. 

Ha ezt a hírlevelet egy barátjától, továbbítva kapta meg, de részt venne az előadássorozaton és szeretne hírlevelet is kapni, akkor kérjük regisztráljon honlapunkon!