Zsidó Múzeum 

Magazinja

100!!! 

Zsidó száz - múzeumi száz 

Ez a magazin, amely kicsit kétségbeesett játéknak indult, hogy elszórakoztassuk Önöket és kicsit magunkat az első Covid-lezárások idején hogy együtt maradhassunk, az lett, amit mi itt, a múzeumban a legjobban szeretünk: hagyomány. Olyan eleven, jövőbe mutató múlt, amely meghatározza és másoknak is megmutatja, kik vagyunk mi. Olyasmi, ami összekapcsol bennünket Önökkel, ami fenntartja a közösségünket, immár 100 hete. Ez a századik számunk ugyanis és eszünk ágában sincs abbahagyni. Hol lesz már a Covid, amikor mi még mindig itt leszünk?

A könnyen emészthető, viszont rövid terjedelemben mindent átfogó írásművek korában élünk, imádunk listákat olvasni, amelyek mindent áttekinthetően összeszednek, amolyan gyorsétteremi kiszerelésű mikrolexikonok, az instant felvilágosodás jegyében. Egyfelől.

A százas szám pedig a teljesség érzetét kelti, mint majd látni fogjuk, a zsidó hagyomány szerint is. Száz év már igazi történelmi időtávnak hat, éppen túl van egy átlagos, aránylag hosszú emberi élet terjedelmén. Akkor már minden, ami elven, lezárul és megnyílik a visszatekintés békéje számára. Azok, akik megérik a száz évet, eleven történelemkönyvként mutatkoznak meg számunkra, ezért is tiszteljük őket, hogy eleven érzékeink számára tapinthatóvá teszik a történelmet, mintegy tanúsítják a puszta életükkel, hogy a múlt valamikor tényleg létezett. 

A teljesség itt és most: a napi száz áldás a zsidó hagyományban 

Rabbi Meir, a Misna egyik bölcse azt mondta (Menahot traktátus 43b), hogy mindannyian kötelesek vagyunk száz áldást mondani minden egyes napon. Százszor kifejezni a hálánkat Istennek valamiért. Szerinte ezt a Tóra ötödik könyvéből tudjuk, a 10. fejezet 12. versében az áll ugyanis, hogy: „Most pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az Örökkévaló”? És a kérdésben, szó szerint benne, ott van a válasz. A kérdőszó az eredeti szövegben  מה, [má] ezt fordíthatjuk „mit”-ként magyarra. A má pedig majdnem olyan, mint a száz, a  מֵאָה  [meá]. Épp csak egy betű a különbség, és rabbi Méir nagyvonalú volt, nem szerette a kukacoskodást. Má, vagyis mi = meá, vagyis száz. Van még kérdés? Az efféle értelmezés éppen nem példátlan, egyáltalán nem, a rabbinikus hagyományban.

A száz, amit rabbi Meir ki tudott préselni a Tóra szövegéből, a teljességet jelenti, a teremtés munkájának hibátlanságát. Az, amire napjában száz áldást lehet mondani, teljességgel hibátlan, kerek, tökéletes egész, minden a helyén van benne. Még a fájdalom, a veszteség is. A rossz hír hallatán azt mondjuk, áldott az Igaz Bíró. Áldani napjában százszor azt jelenti, hálásnak lenni a jóért és a rosszért, egyszeri életünk minden napjának minden percéért, elfogadni, megbékélni azzal, ami adatik. Megtanulni kivételesnek, ajándéknak látni minden másodpercet. Megtanulni élni. 

A mi ünnepi listánk

Mivel a múzeum nem csak tárgyakból áll, hanem közösség is, ezért ezen az ünnepi héten nem egy kiválasztott tárgyat, hanem közösségünket mutatjuk be újra. (A címlapképünk kapcsán úgyis bemutatunk rögtön száz tárgyat is.) Csokorba gyűjtöttük az eddig megjelent interjúkat: a múzeumi munka nélkülözhetetlen segítőit, restaurátoroktól történészekig, barátainkat és szövetségeseinket bemutató, lenyűgözően érdekes írásokat, amelyek megmutatják, mennyiféle motiváció, élettörténeti véletlen, vonzalom vezethet el a múlt iránti elmélyült érdeklődéshez, hogy semmi sem színesebb és élőbb a múltnál. Ez az arcképcsarnok nem a teljesség, hanem a végtelen sokféleség érzését kívánja felkelteni Önökben. Köszönjük, hogy velünk voltak eddig, megyünk előre, új százak és ezerek felé. 

Múzeum, design és tudomány 



Változás és megőrzés építészeti egyensúlyáról, a múzeumok és az építészet...

Read More



Schön Edina a pesti zsidó világ legötletesebb, legbátrabb, legnyíltabb és...

Read More



Fehrentheil Henriettel beszélgettünk a lakásán, amely műhely is, a zsidó tárgyi...

Read More



A tigrisek valóban köztünk élnek, a spájzban vannak? Hogyan népesítik be a mi...

Read More

Történelem, kutatás



Hogyan lehet ma magyar kultúrzsidónak lenni, lehet-e ez a holokausztra épülő...

Read More



A numerus clausus 100, és a magyar zsidóság emancipációját teljessé tévő...

Read More



Klein Rudolf nemzetközi hírű építészettörténész, a zsinagógaépítészet kiváló...

Read More



Csapody Tamás történészt Bulányi páternek a katonai szolgálatot lelkiismereti...

Read More



Beszélgetés kutatásról és együttműködésről Jakab Rékával 

Read More



Beszélgetés zsidó temetőkről Bányai Viktóriával Miről mesélnek a sírkövek...

Read More



Zima Andrással, a Zsidó Egyetem népszerű oktatójával beszélgettünk a...

Read More



Novák Attila Engländer Tibor rá gyakorolt hatásáról, Piri néniről, aki segített...

Read More

Művészet, művészek



Rajk László hagyatékából három Auschwitz-frottázst adományozott a Zsidó...

Read More



A bibliai tájak állandóságáról, a zsidó Jézusról, a növények különös, néma...

Read More



​Beszélgetés Kisspál Szabolcs képzőművésszel 

Read More

Közösség



​Hogyan lett az egyik legnépszerűbb zsidó előadó zsidó tudóssá Balázs Gábor 

Read More



A frissen avatott Kurucz Ákos rabbival beszélgettünk a menekültválságról, a...

Read More



Fritz Zsuzsával beszélgettünk élete új szakaszának kezdetén, arról, hogy a...

Read More



Darvas István rabbi szerint a Hanuka a legaktuálisabb ünnep a...

Read More



​Verő Tamással, a meseolvasó rabbival és feleségével, Lindával beszélgettünk a mesékről


Folytatjuk! A most kimaradt további interjúkat továbbra is megtalálják a régebbi hírlevelekben. 

Elég-e a „minden”, vagy kicsit több kell? 

Hillél szerint az, aki csak százszor ismétli át, amit a Tórából tanult, nem szolgálja Istent igazán, csak az, aki százegyedszerre is átmegy rajta (Hágigá Traktátus 9b). A maximumnál kicsit több kell ahhoz, hogy meghaladjuk önmagunkat és az, aki képes erre, már nem önmagához, de Istenhez kerül közel. Van valami még a százon túl is, túl a teljességen. A végtelen. Mi is megyünk tovább, mert a száz nem elég. A számegyenes is végtelen, bármeddig elérhetünk, és, ha Hillélnek igaza van, mindig minden egyre jobb lesz. Innen folytatjuk a sokat ígérő 101. számmal. 

Programajánló: Öröm és titok: arcok a tükörben

Miért gondoljuk, hogy a jó hírek unalmasak, csak a botrány érdekes? Igaz, hogy a boldog családok mind egyformák? Zsidónak lenni csupa nehézség, csupa nehezen betartható és sehogy sem érthető szabály, bántás, kirekesztés és antiszemitizmus? Szereti-e a Tóra a boldogságot, ki mit gondol róla a zsidó hagyományban? Tényleg ez volna a legnagyobb micvá, a legszentebb kötelességünk? Hogy boldogulunk vele? És mások? Segít a „visszatalálás”, a zsidó – vagy másmilyen - kötődés, a hagyomány a boldogságban? Hogyan tudunk nyugodtan a tükörbe nézni, elviselni önmagunkat? Milyen út vezet a belső békéhez, önmagunk elfogadásához? Indries Krisztián pszichológus beszélget Balázs Gábor eszmetörténésszel, Vári György moderál.

Időpont: 2022. április 19., kedd, 18 óra 

Helyszín: online / Zoom link 

Karlsbadi szédertálak 



Címlapképünk: 100 év - 100 tárgy  

Picture

A 100 év 100 tárgy kiállításunk főcíme @fotó: Ritter Doron 

2016-ban, a Múzeum egyik lehetséges centenáriumán a első megnyitástól az addig a napig felhalmozott gyűjteményből kiválasztott száz tárgyon keresztül mutattuk be a múzeum történetét, a gyűjteményt formáló embereket, közösséget és gondolatokat. Nézzék végig újra, válasszák ki a kedvencüket - mi erre úgysem lennénk képesek soha, hiszen nekünk legalább száz kedvencünk van, de valójában sokkal több. 



A múzeum története száz különleges történetű tárgyon keresztül: 

Read More

#ZsidoMuzeum 





Kóser peszahot, kellemes húsvétot kívánunk - jövő héten újra találkozunk! 




Korábbi hírleveleink