Zsidó Múzeum ​ Magazinja #258 IZRAEL77 A hírlevelünket követő vasárnapon, azaz május 25-e "kültéri" nap lesz nálunk: lehet velünk találkozni a Múzeumok Majálisán a Múzeumkertben, és a Szent István parkban is, ahol több, mint 30 zsidó szervezet ünnepli közösen Izrael Állam fennállásának 77. évfordulóját. Természetesen kint leszünk a Szent István parkban is, ahol az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemmel közös sátorban várjuk látogatóinkat! Lehetőség lesz egyebek mellett saját jelvényeket nyomtatni és készíteni. Ehhez mi is adunk képeket, de akinek van kedve, előre is elkészítheti: 32 mm-es kör alakú rajzokat várunk! Múzeumok Majálisa: vasárnap! Május 25-én vasárnap a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár sátra is várja szeretettel az érdeklődőket a 28. Múzeumok Majálisa rendezvényen a Nemzeti Múzeum Kertjében kézműves workshopra, amely során mindenki elkészítheti saját, kortárs judaikáját. A zsidó tárgyakra, judaikákra drága régiségekként szoktunk gondolni, amelyet a nagy - és dédszülőktől öröklünk. Pedig a legtöbb zsidó szertartási tárgynak nem kell réginek lennie, sőt: meglepően sok tér nyílik a kortárs design és a kreativitás számára. Az eseményen a látogatókat illetve a gyerekeket közös judaika készítésre várjuk! Sátrunk a Múzeumkertben a Széchényi-negyeben várja a látogatókat vasárnap! A hét műtárgya: Moziplakát 1913-ból A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernst palotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette. A zsidók élete a Szentföldön (1913 előtt) Az alábbi filmet 1913 augusztusában mutatták be Bécsben - a felvételek nem sokkal előtte készültek. A film egyszerű héber narrációval mutatja be a jisuv életét a szent városokban és az új, cionista településeken, az Országba való megérkezéstől egészen a dolgos hétköznapokig. Az első világháború idején a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg, rekonstruálták, és ma szabadon megtekinthető: Jahrzeit: Wittman Viktor (1889-1915) Hírlevelünk napján, ma, ijár 25-én van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója egy mindössze 26 évesen meghalt fiatalembernek, Wittman Viktornak. Wittmann 1889-ben Szolnokon született, majd egyetemi tanulmányait követően a korszak legmodernebb, legújabb iparágában, a repülésben és a repülőgépgyártásban dolgozott. Ő maga is repült: magassági (2200 méter) és távolsági (1100 km) rekordokat állított fel, számos bajnokságot megnyert. 1915. május 9-én, vasárnap egy másik pilóta társaságában felszállt, azonban a bemutató gyakorlatok közben mintegy 30-40 méter magasságból a gép lezuhant és orral a repülőtér talajába fúródott. Bár utasa szinte sérülés nélkül mászott ki a roncsok közül, Wittmann a katasztrófában életét veszítette. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van, sírkövén növényi indák között egy repülőgép légcsavar emlékeztet életművére. Karinthy Frigyes jó barátja volt Wittman Viktornak, aki több repülésre is magával vitte. Az írót lenyűgözte a repülés, a technikai fejlődés, és több írásában is megemlékezett élményeiről. Barátja tragikus haláláról is írt, ezek az írások összegyűjtve az alábbi linken olvashatók: A repülő ember Címlapképünk: Cionista induló kottája Nachum Sternheim: Legionen Mars → ​ Nachum Sternheim jiddis költő és dalszerző Rzeszówban született 1789-ben, haszid családban. Tizenhét éves koráig a jesivában tanult. 1897-től aktívan tevékenykedett a munkások és tisztviselők szakszervezetében, majd a Rzeszowi Poale Zion egyik aktivistája lett. Első dalai Leibel Taubisz „Wachenblatt” című újságjában jelentek meg. 1908-ban elhagyta Rzeszowot és az Egyesült Államokba költözött. Amerikában gyári munkából kereste a kenyerét, és jiddis dalokat adott ki. Rzeszowba 1912-ben tért vissza. Bejárta a galíciai zsidó közösségeket. Előadásokat tartott a zsidó nemzeti költészetről és a saját dalaiból. 1942-ben, a holokauszt során vesztette életét. Gyűjteményünkben „Legionen Mars” című dalának kottáját őrizzük, melyet Lembergben nyomtattak ki, majd 1924-ben Kohn Vilmos papírkereskedő ajándékozta a múzeumnak. Hírlevelünk küldésének napja: Ijár 25., az ómerszámlálás 40. napja. Korábbi hírleveleink ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌