| Havdala - elválasztás A Múzeumok Éjszakája nálunk később kezdődik, mint mindenhol máshol, hiszen meg kell várnunk, amíg elmúlik, "kimegy" a szombat. Az estét ezért a szombat és a hétköznap szétválasztását jelképező havdala szertartással kezdjük. A zsidó vallás egyik legfontosabb erőfeszítése a szétválasztás, az idő tagolása, értelmessé tétele. Azért kell minden pillanatnak különböznie a többitől, különlegessé, egyetlenné lennie, hogy jelen lehessünk bennük, mindben, amennyire csak lehet. Szombaton este, a Szombat távozásakor hálát adunk, nem azért, mert örülünk a Szombat végének – Isten mentsen –, hanem az elválasztásért, azért, hogy vannak hétköznapok, saját feladatokkal, örömökkel, amelyek lehetővé teszik, legalábbis ebben a földi időben még, a Szombatot, amely közülük válik ki. Tüzet gyújtunk, tehát tevékenykedünk, belefogunk rituálisan a mindennapokba, miközben a tűz fénye emlékeztet még a szombat fényességére, a fűszer illata – ez is kell a szertartáshoz – a távozó ünnep illataira, a bor íze újabb érzékszervünket foglalja le, ehhez járul még az éneklés ebben a rituális összművészeti alkotásban, amely mindössze pár perc alatt járja át teljes fizikai lényünket. A Szombat ízelítő az Örökkévalóságból, ahonnan vissza kell még érkeznünk az időbe, a változás világába. Vissza kell térnünk a jövőbe, tehát le kell zárnunk, ami elmúlt, és nekiindulni annak, ami most kezdődik. A havdalát a múzeum előtti téren, a Dohány utcai zsinagóga közösségével, Frölich Róbert főrabbi vezetésével tartjuk, szombat este tízkor. Havdala Kiállításmegnyitó A Budai Vár középkori zsidó közössége és öröksége A múzeum először mutatja be középkori és török kori sírköveit, amin keresztül megismerhetjük a budai vár zsidóságának történetét. A tárlatvezetésen kiderül, hogy a 420 éven keresztül itt élő zsidó közösség miért pont itt telepedett le, mivel foglalkoztak, mi volt a szerepük a társadalomban, egyáltalán hány közösség élt itt és milyen emlékeik vannak ma a Budai Várban. Választ kapunk arra, hogy miért kerültek a múzeumba és vajon hogyan kapcsolódnak ezek a sírkövek a kulturális örökségünkhöz. Szemere Kinga tárlatvezetései: 22:30, 23:30, 00:30 Mózes szarvakkal: emberábrázolások a Zsidó Múzeumban Hanukai menóra II. József alakjával → Szarvak, madarak, politikusok? Emberábrázolás: tilos, vagy mégsem? Az első zsidó művész, Mózes és a királyok, császárok. Bánfalvi-Orosz Eszter tárlatvezetései: 22:30, 00:30 A zsidó idő a tárgyakban Kandallóóra héber betűs számlappal → A zsidó hagyományban az idő nem lineáris fogalomként értelmezett. A tér és az idő viszonya olyan szerkezeti egységet alkot, amelyben egyidejűleg létezik a múlt, a jelen és a jövő. Ez azt jelenti, hogy ha egy esemény bekövetkezett vagy megtörtént már, az ugyanúgy létezik mindenkor és mindenhol. Így az idő fogalma egy önmagába visszatérő, ismétlődő, végtelen kör ívét mutatja. Ez azonban kibővül egy harmadik dimenzióval is, ezért egy felfelé ívelő spirálként képzeli el a zsidó hagyomány az időt. Felülről szemlélve a spirált, mindig ugyanoda térünk vissza, de mindig egy picit többet megismerve arról a pontról az időben, amely élményként jelen, de múlt és jövő is egyidejűleg. A képen látható héber betűs kandalló óránk talpazatán olvasható mondat, melyet Jeremiás prófétának tulajdonítanak, mintegy 2600 éve keletkezett. Az idézet az utókorra örökített tárgy üzenetének jelentésrétegeit tovább gazdagítja: „Téríts vissza magadhoz Örökkévaló, és mi megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint régen” Nemecsek Panni tárlatvezetései: 22:30, 23:30, 00:30 A béke és az élet háza: Temetők Sírkő töredék kohanita áldásra nyitott kezekkel → Hogyan jelenik meg a halál utáni lét a zsidó gondolkodásban? Miről mesélnek a szimbólumok és formák a sírköveken? Milyen temetkezéssel kapcsolatos szokások vannak a zsidó hagyományban? Király Mátyás tárlatvezetései: 23:00, 00:00 (Újra)olvasás mint emlékezet Haftara tekercs → Az olvasás aktusa mélyen összefonódik a zsidóság vallási életével. A hagyományhoz való kapcsolódás, az ünnepekhez kötődő liturgiák, a zsidó identitás mind az írott szövegekhez való, aktív viszonyban formálódnak. Egy olyan emlékezetforma ez, amely jelenidejűvé teszi azt az ezred éves tapasztalatot, amelyet az olvasás generációt, évet, hónapot és napot átölelő, ismétlődő, ciklikus folyamatossága teremt meg. A tárlatvezetésen résztvevők ebbe a folyamatos jelenidejű eseménybe nyerhetnek betekintést a Tóra, a Haggada és a megillák történetén keresztül. Som Balázs tárlatvezetései: 23:00, 00:00 Baumhorn Lipót Jahrzeitja Hírlevelünk kiküldésének napján, Tammuz hónap 4-én van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója Baumhorn Lipót építésznek. Baumhorn Lipót síremléke a Kozma utcai zsidó temetőben Baumhorn Lipót munkásságáról, zsinagógáiról gyűjteményünk alapján itt olvashatnak. Baumhorn Lipót Hírlevelünk küldésének napján Támmuz 4-e van. Korábbi hírleveleink |
A Múzeumok Éjszakája nálunk később kezdődik, mint mindenhol máshol, hiszen meg kell várnunk, amíg elmúlik, "kimegy" a szombat. Az estét ezért a szombat és a hétköznap szétválasztását jelképező havdala szertartással kezdjük. | |
A zsidó vallás egyik legfontosabb erőfeszítése a szétválasztás, az idő tagolása, értelmessé tétele. Azért kell minden pillanatnak különböznie a többitől, különlegessé, egyetlenné lennie, hogy jelen lehessünk bennük, mindben, amennyire csak lehet. Szombaton este, a Szombat távozásakor hálát adunk, nem azért, mert örülünk a Szombat végének – Isten mentsen –, hanem az elválasztásért, azért, hogy vannak hétköznapok, saját feladatokkal, örömökkel, amelyek lehetővé teszik, legalábbis ebben a földi időben még, a Szombatot, amely közülük válik ki. Tüzet gyújtunk, tehát tevékenykedünk, belefogunk rituálisan a mindennapokba, miközben a tűz fénye emlékeztet még a szombat fényességére, a fűszer illata – ez is kell a szertartáshoz – a távozó ünnep illataira, a bor íze újabb érzékszervünket foglalja le, ehhez járul még az éneklés ebben a rituális összművészeti alkotásban, amely mindössze pár perc alatt járja át teljes fizikai lényünket. A Szombat ízelítő az Örökkévalóságból, ahonnan vissza kell még érkeznünk az időbe, a változás világába. Vissza kell térnünk a jövőbe, tehát le kell zárnunk, ami elmúlt, és nekiindulni annak, ami most kezdődik. | |
A havdalát a múzeum előtti téren, a Dohány utcai zsinagóga közösségével, Frölich Róbert főrabbi vezetésével tartjuk, szombat este tízkor. | |
|
|
A Budai Vár középkori zsidó közössége és öröksége
| |
A múzeum először mutatja be középkori és török kori sírköveit, amin keresztül megismerhetjük a budai vár zsidóságának történetét. A tárlatvezetésen kiderül, hogy a 420 éven keresztül itt élő zsidó közösség miért pont itt telepedett le, mivel foglalkoztak, mi volt a szerepük a társadalomban, egyáltalán hány közösség élt itt és milyen emlékeik vannak ma a Budai Várban. Választ kapunk arra, hogy miért kerültek a múzeumba és vajon hogyan kapcsolódnak ezek a sírkövek a kulturális örökségünkhöz.
| |
Szemere Kinga tárlatvezetései: 22:30, 23:30, 00:30 | |
|
|
Mózes szarvakkal: emberábrázolások a Zsidó Múzeumban
| |
Szarvak, madarak, politikusok? Emberábrázolás: tilos, vagy mégsem? Az első zsidó művész, Mózes és a királyok, császárok.
| |
Bánfalvi-Orosz Eszter tárlatvezetései: 22:30, 00:30 | |
|
|
A zsidó hagyományban az idő nem lineáris fogalomként értelmezett. A tér és az idő viszonya olyan szerkezeti egységet alkot, amelyben egyidejűleg létezik a múlt, a jelen és a jövő. Ez azt jelenti, hogy ha egy esemény bekövetkezett vagy megtörtént már, az ugyanúgy létezik mindenkor és mindenhol.
Így az idő fogalma egy önmagába visszatérő, ismétlődő, végtelen kör ívét mutatja. Ez azonban kibővül egy harmadik dimenzióval is, ezért egy felfelé ívelő spirálként képzeli el a zsidó hagyomány az időt. Felülről szemlélve a spirált, mindig ugyanoda térünk vissza, de mindig egy picit többet megismerve arról a pontról az időben, amely élményként jelen, de múlt és jövő is egyidejűleg. A képen látható héber betűs kandalló óránk talpazatán olvasható mondat, melyet Jeremiás prófétának tulajdonítanak, mintegy 2600 éve keletkezett. Az idézet az utókorra örökített tárgy üzenetének jelentésrétegeit tovább gazdagítja: „Téríts vissza magadhoz Örökkévaló, és mi megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint régen”
| |
Nemecsek Panni tárlatvezetései: 22:30, 23:30, 00:30 | |
|
|
A béke és az élet háza: Temetők
| |
Hogyan jelenik meg a halál utáni lét a zsidó gondolkodásban? Miről mesélnek a szimbólumok és formák a sírköveken? Milyen temetkezéssel kapcsolatos szokások vannak a zsidó hagyományban?
| |
Király Mátyás tárlatvezetései: 23:00, 00:00 | |
|
|
(Újra)olvasás mint emlékezet
| |
Az olvasás aktusa mélyen összefonódik a zsidóság vallási életével. A hagyományhoz való kapcsolódás, az ünnepekhez kötődő liturgiák, a zsidó identitás mind az írott szövegekhez való, aktív viszonyban formálódnak. Egy olyan emlékezetforma ez, amely jelenidejűvé teszi azt az ezred éves tapasztalatot, amelyet az olvasás generációt, évet, hónapot és napot átölelő, ismétlődő, ciklikus folyamatossága teremt meg. A tárlatvezetésen résztvevők ebbe a folyamatos jelenidejű eseménybe nyerhetnek betekintést a Tóra, a Haggada és a megillák történetén keresztül.
| |
Som Balázs tárlatvezetései: 23:00, 00:00 | |
|
|
Baumhorn Lipót Jahrzeitja | |
Hírlevelünk kiküldésének napján, Tammuz hónap 4-én van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója Baumhorn Lipót építésznek. | |
Baumhorn Lipót síremléke a Kozma utcai zsidó temetőben | |
Baumhorn Lipót munkásságáról, zsinagógáiról gyűjteményünk alapján itt olvashatnak. | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napján Támmuz 4-e van. | |
|
|
| |
|
