| JIDDIS PALEOGRÁFIA #3 A pesti közösség Kedves Olvasó! Ezt a hírlevelet azért kapja, mert feliratkozott Jiddis Paleográfia kurzusunkra. Ezen a héten Toronyi Zsuzsanna: "A pesti zsidók történetének kezdetei. A térképek és az összeírások" című előadásához küldünk emlékeztető tartalmakat. Térkép A térképen a pesti oldalon három városrészt látunk: magát Pest városát, valamint a dél-keleti részén a Józsefvárost, az észak-keleti részén pedig a Terézvárost. A térképlap jobb szélén városrészenként felsorolt utcanévjegyzék segíti a tájékozódást. Pest-Buda–Óbuda beépített területének várostérképe • 1793 A térkép a képre kattintva böngészhető - javasoljuk az utcanevek tanulmányozását is! A térkép-elemzés szempontjai: Mikor készült a térkép? Mit mutat a térkép? Ha különleges célt szolgáló térkép, mi volt az oka a létrehozásának? Mennyire pontos a térkép? Készült hozzá lépték? (Ha nem, magunk is készíthetünk hozzá!) Milyen különleges történeti értéke van a térképnek? Milyen speciális ismereteket szerezhetünk a térképekről? Házaló igazolvány Pestnek joga volt megtagadni a zsidók és cigányok belépését a falain belülre. A zsidók 1703-tól évente négyszer léphettek be, hogy részt vegyenek a többnapos nemzeti vásárokon. Mivel a város falain belül nem tölthették az éjszakát, szállásukról és kóser étkezésükről kívülről kellett gondoskodni. A Terézia külváros kínálta a legmegoldhatóbb megoldást. Az országút (ma Károly körút) és a Király utca sarkán álló, az Orczy család tulajdonában lévő hatalmas bérház lett a pesti zsidó közösség központja. http://collections.milev.hu/items/show/30446 A házalási engedély szövege: „Martin Abelsberg Tüchlhausierer bis zur gänzlichen Regulierung der Judenschaft. Pest den 6sten November 1825. Seeber Károly Bürgermeister” Szótár: Tuch = Kendő // Hausierer = Házaló kereskedő // bis zur = amíg // gänzlichen = teljesen // Regulierung = szabályozás // Judenschaft = zsidók // Bürgermeister = polgármester Az Orczy ház Szinte kizárólag zsidó lakói voltak a Király utca és az Országút (ma Károly körút) sarkán állott Orczy háznak, amely már a 18. század végén is az óbudai zsidó kereskedők gyülekező helyéül szolgált. A három udvaros, kétemeletes házban az 1830-as években 48 lakás 142 szobájában 284-en laktak, a lakásokon kívül 37 raktár, két zsinagóga, 3 vendéglő, egy kávéház, egy mészárszék és egy fürdő működött az épületben. A tulajdonos Orczy család 1822-ben 41000 forint ház- és üzletbér jövedelmet élvezett. Az épületben működő kávéház volt a gabonakereskedők „irodája”, éppen úgy, mint Bécsben is kávéház volt az üzletkötések színhelye. A Judenhofnak is nevezett Orczy ház lakhely, munkahely és a vallási élet színtere volt, akár ki sem kellett lépni az épületből. Tovább olvasom → (Bácskai Vera: A pesti zsidóság a 19. század első felében) Kérdések és válaszok az épített örökségről Mi volt / mi most az adott épület célja? Mikor építhették? Kik és miért építették? Kik és mire használták? Ha már nem áll: milyen emlékei maradtak ránk? Mikor és miért bontották le? Ezek a kérdések az Orczy házzal kapcsolatban is feltehetőek és megválaszolandóak. A válaszok elolvashatóak itt → Az Orczy ház. Források, történelem További, Orczy házra és az 1800-1936 közötti pesti zsidó történelemre vonatkozó források az alábbi e-learning tananyag segítségével tanulmányozhatóak: BELÉPÉS → Fényképek az Orczy házról Az Orczy házról kevés vizuális forrásunk maradt, de a lebontását megelőzően, majd a bontás folyamatát is végigfotózták. A képsorozatok elérhetőek itt → Vera története Egy családi hagyatékban szinte véletlenül megmaradt fénykép: A Dohány utcai főkántor, Ábrahámsohn Manó felesége, fia és lánya áll a napfényes őszi utcán. Hátuk mögött egy félig lebontott épület: a kép bal szélén látható Boros József sírköves hirdetéséből sejtjük, hogy a romos épület az Orczy ház. Ábrahámsohnék nem laktak messze: a Wesselényi utca 4-ben volt a lakásuk. Tudják, hogy fényképezik őket, ennek megfelelően mosolyogva, pózolva állnak a kamera előtt. Mosolyognak, de ennek ellenére sem tudjuk, hogy valójában mire gondolnak, milyen érzéseik vannak a történelmi épület bontásával kapcsolatban - mindenesetre ezt a helyszínt választották, hogy megörökítsék a családot. Vera története itt olvasható → Következő előadás: 2023. március 23: Micha Farnadi-Yerushalmi tóraíró, aki a héber betűkről tart előadást. ZOOM Link https://us02web.zoom.us/j/ 83949700944?pwd= WnU3YmlNa1BZSlY3MUoydUpDTVRHdz 09 Meeting ID: 839 4970 0944 Passcode: 727524 Minden alkalommal ezt a linket fogjuk használni, kérjük tegye el! |
JIDDIS PALEOGRÁFIA #3
A pesti közösség
| |
|
|
Kedves Olvasó!
Ezt a hírlevelet azért kapja, mert feliratkozott Jiddis Paleográfia kurzusunkra.
Ezen a héten Toronyi Zsuzsanna: "A pesti zsidók történetének kezdetei. A térképek és az összeírások" című előadásához küldünk emlékeztető tartalmakat.
| |
|
|
A térképen a pesti oldalon három városrészt látunk: magát Pest városát, valamint a dél-keleti részén a Józsefvárost, az észak-keleti részén pedig a Terézvárost. A térképlap jobb szélén városrészenként felsorolt utcanévjegyzék segíti a tájékozódást.
| |
Pest-Buda–Óbuda beépített területének várostérképe • 1793
A térkép a képre kattintva böngészhető - javasoljuk az utcanevek tanulmányozását is!
| |
|
|
A térkép-elemzés szempontjai: | |
Mikor készült a térkép? Mit mutat a térkép? Ha különleges célt szolgáló térkép, mi volt az oka a létrehozásának? Mennyire pontos a térkép? Készült hozzá lépték? (Ha nem, magunk is készíthetünk hozzá!) Milyen különleges történeti értéke van a térképnek? Milyen speciális ismereteket szerezhetünk a térképekről? | |
|
|
Pestnek joga volt megtagadni a zsidók és cigányok belépését a falain belülre. A zsidók 1703-tól évente négyszer léphettek be, hogy részt vegyenek a többnapos nemzeti vásárokon. Mivel a város falain belül nem tölthették az éjszakát, szállásukról és kóser étkezésükről kívülről kellett gondoskodni.
A Terézia külváros kínálta a legmegoldhatóbb megoldást. Az országút (ma Károly körút) és a Király utca sarkán álló, az Orczy család tulajdonában lévő hatalmas bérház lett a pesti zsidó közösség központja.
| |
http://collections.milev.hu/items/show/30446 | | |
A házalási engedély szövege:
„Martin Abelsberg Tüchlhausierer bis zur gänzlichen Regulierung der Judenschaft. Pest den 6sten November 1825. Seeber Károly Bürgermeister”
| |
Szótár:
Tuch = Kendő // Hausierer = Házaló kereskedő // bis zur = amíg // gänzlichen = teljesen // Regulierung = szabályozás // Judenschaft = zsidók // Bürgermeister = polgármester
| |
|
|
Szinte kizárólag zsidó lakói voltak a Király utca és az Országút (ma Károly körút) sarkán állott Orczy háznak, amely már a 18. század végén is az óbudai zsidó kereskedők gyülekező helyéül szolgált. A három udvaros, kétemeletes házban az 1830-as években 48 lakás 142 szobájában 284-en laktak, a lakásokon kívül 37 raktár, két zsinagóga, 3 vendéglő, egy kávéház, egy mészárszék és egy fürdő működött az épületben. A tulajdonos Orczy család 1822-ben 41000 forint ház- és üzletbér jövedelmet élvezett. Az épületben működő kávéház volt a gabonakereskedők „irodája”, éppen úgy, mint Bécsben is kávéház volt az üzletkötések színhelye. A Judenhofnak is nevezett Orczy ház lakhely, munkahely és a vallási élet színtere volt, akár ki sem kellett lépni az épületből.
Tovább olvasom → (Bácskai Vera: A pesti zsidóság a 19. század első felében)
| |
|
|
Kérdések és válaszok az épített örökségről | |
Mi volt / mi most az adott épület célja? Mikor építhették? Kik és miért építették? Kik és mire használták? Ha már nem áll: milyen emlékei maradtak ránk? Mikor és miért bontották le? | |
|
|
Az Orczy ház. Források, történelem | |
További, Orczy házra és az 1800-1936 közötti pesti zsidó történelemre vonatkozó források az alábbi e-learning tananyag segítségével tanulmányozhatóak: | |
|
|
Fényképek az Orczy házról | |
|
|
Egy családi hagyatékban szinte véletlenül megmaradt fénykép: | |
A Dohány utcai főkántor, Ábrahámsohn Manó felesége, fia és lánya áll a napfényes őszi utcán. Hátuk mögött egy félig lebontott épület: a kép bal szélén látható Boros József sírköves hirdetéséből sejtjük, hogy a romos épület az Orczy ház. Ábrahámsohnék nem laktak messze: a Wesselényi utca 4-ben volt a lakásuk. Tudják, hogy fényképezik őket, ennek megfelelően mosolyogva, pózolva állnak a kamera előtt. Mosolyognak, de ennek ellenére sem tudjuk, hogy valójában mire gondolnak, milyen érzéseik vannak a történelmi épület bontásával kapcsolatban - mindenesetre ezt a helyszínt választották, hogy megörökítsék a családot.
| |
|
|
Következő előadás: 2023. március 23:
| |
Micha Farnadi-Yerushalmi tóraíró, aki a héber betűkről tart előadást. | |
|
|
| |
|
