Zsidó Múzeum Magazinja 171 ​ Abel Pann Abel Pann élete: új teremtések tanúja Egy olyan országban született, amelyik már nem létezett, amikor, egy átlagos hosszúságú élet végén, elbúcsúzott az árnyékvilágtól, egy olyan országban, amely a születésekor még nem létezett. Nem egyszer, hanem háromszor omlott össze a világ legalább, amíg ő végigélt nyolcvan mozgalmas évet rajta. Összeomlott és újjászületett. Bibliai szellemű időkben élt, ő is, újra, látott fiatalon birodalmakat összeomlani sorban, szülőhazáját, a borzalmas cári Oroszországot, Törökországot, az Osztrák-Magyar Monarchiát a háború végén. Látta megszületni a Harmadik Birodalmat, látta, ahogy elnyeli ifjúsága városát, Párizst, ez sokakkal közös nagy nemzedéki élménye, látta elpusztulni, elhamvadni a holokausztban a maga mögött hagyott kontinens zsidóságát, látta feltámadni az ókor után a legújabb korban újjászülető Izraelt, amelynek polgára volt élete utolsó bő másfél évtizedében, látta magát a feltámadás folyamatát. Látta a Biblia drámáit, apokaliptikus jövendüléseket, a megígért megváltás tanúságait elvonulni egymás után szemei előtt. És így és ezért lett, lehetett a szintén feltámadó, új életre kelt Biblia újjáteremtője képzőművészként, ezt, az Írás megelevenedését akarta érzékeltetni. Ő volt Abel Pann, a pusztulás és teremtés, az apokalipszis és a megváltás krónikása, akinek képein a Biblia figurái modern közel-keleti kortársainkká válnak, akinek képein összeér a hétköznapi a nagyszabásúval, a teremtéstörténet a mával. Róla beszél a múzeumunk új időszakos kiállítása. Segít megértenünk a Biblia képein keresztül a XX. és a XXI. századot megsejtenünk. A hét műtárgya: Abel Pann munkái A zsidó történelem tele van a menekülés, a pusztítás, a kiszolgáltatottság képeivel, azokkal a képekkel, amelyek körülvesznek minket újra. Abel Pann, eredetileg Abba Pfeffermann néven, abban a régióban született, amely ma újra a történelem középpontjába került. Közös mestere volt Marc Chagallal és 20 évesen a kisinyovi pogrom idején lett „krónikás festő”, népe történetének krónikása. Élete nagy részét már az újjászülető Izraelben töltötte. „Krónikás” képeinek menekülő alakjai hontalanságukban, végső elhagyatottságukban is, még pusztulásukban is légiesek és könnyedek valamiképpen, olyan zsidók, akiket a szél fúj, a történelem szele egyik világból a másikba örökkön-örökké. A vonalvezetés gyöngéd vígasza ez, aki nem találhat otthonra sehol, mindenhol száműzött és az, hogy menekült, nem a pillanatnyi helyzete, hanem az állapota, mégiscsak vigasztaló, mert lebeg mintegy a létezés fölött, szinte olyan az ilyen menekült, mint egy angyal. Pann vonalvezetése, amelybe mintha még a groteszk is belejátszana, ilyen, a történelmen átszárnyaló zsidóknak látja „az oroszországi pogromok” képsorozatának szereplőit. Pann később bibliai alakokat kezdett rajzolni és az, aki figyelmesen nézi ezeket a műalkotásokat, a menekülőket, látja bennük már a Biblia világát, amelynek első menekültjei rögtön az első emberek, Ádám és Éva voltak. Talán ezért a legfontosabb zsidó erény, Ábrahám ideje óta már, a vendégszeretet (Óhel Ávráhám = Ábrahám sátra). Az Oroszországi pogromok sorozat további képei a fenti képre kattintva megtekinthetők, Abel Pann további gyűjteményünkben lévő alkotásai pedig elérhetőek INNEN . (Első közlés: Zsidó Múzeum Magazinja #94: Háború) ​ Az Édenkert ellenvilága Abel Pann: Ádám → ​ Ha rákeresnek a katalógusban Abel Pann bibliai tárgyú műveire, először egy Káin feliratú művet fognak találni, de ha rákattintanak, az lesz már kiírva alá, amikor megnyitják, hogy Ádám. Ez a kis hiba, amelyet javítunk, rendkívül beszédes. A képen látható teljes, végletes elhagyatottság, az, hogy a figura arcát nem is látjuk, arca nincs, csak a görnyedt vállai beszélnek, a távolodó háta, azt a benyomást keltik bennünk, hogy ő nem az emberek világába száműzött Ádám, hanem az emberek világából is száműzött Káin. A kép perspektívája még az Édenkerté, onnan látjuk elmenni illúziótlan alakját, amelyre már most teljes súllyal nehezedik az a világ, amely soha nem volt talán azóta sem annyira megváltatlan, mint ezen a képen. Körülötte a növénytakarónak csak a csonkjai meredeznek, néma, sivatagi tájba lép, a körötte keringő madarak nem teszik bíztatóbbá a jelenetet, lecsapni készülő keselyűk csapatának hatnak, mivel más szóba jöhető célpont elvétve akad, alighanem Ádámra leselkednek mind. Az ég felhőktől takart, sötét és fenyegető és még Éva sincsen sehol. És valóban, a kiűzetés pillanatában volt, persze, a legmesszebb a megváltás. Vigaszt csak Ádám lehajtott fejű, súlyos elszánásából nyerhetünk. Hogy fejét leszegezve megy. Nekivág a történelemnek botjával, nem néz ránk, hátra, ügyet sem vet a komor égre, a lecsapni készülő madarakra, az elszórt kórókra. Mi járunk azóta is az úton, amelyen az első lépést, itt, megtette. Felénk jön, miközben távolodik az Édenkerttől. Vehetjük a képet Abel Pann jellemző, nagy történeti látomásának is, amely minket is vezethet az életművében. Abel Pann Magyarországon: Kosztolányi felfedezettje Kosztolányi Dezső vitatott korszaka elsősorban a ’20-as évek eleje. Ebben az időszakban, a kommün és Trianon után, a mester antiszemita megszólalások közelébe kerül, alighanem maga is produkál efféléket, buzgón szerkeszti ezeket mindenesetre. Ebben az időszakban számos nagy ember tesz ízléstelen vagy kimondottan gyűlölködő megjegyzéseket kisebb vagy nagyobb nyilvánosság előtt. És mindezekből nem következett, hogy az alkalmilag antiszemita fordulatokat hangoztató, gesztusokat tévő szerző ne lett volna fogékony másfelől zsidó szerzők munkáira. Nagyon is. Németh László, aki komoly életművet tudhat maga mögött antiszemitizmus tekintetében is, mégiscsak Marcel Proust magyar felfedezője, Pap Károly bátorítója, Gelléri Andor Endre egyik legelső figyelmes olvasója. Kosztolányi pedig, szintén például Gelléri felfedezése mellett, Abel Pann magyarországi propagátora is, felfigyel rá, értékeli, beszélget vele. És nem túl sokkal a „gyanús korszaka” után tetszik meg neki, amit Pann csinál, hívja fel rá a figyelmet. Akkor, amikor két nagy sikerű kiállítást is tart Magyarországon, több mint 80 ezren nézik meg az elsőt közülük. Az, hogy mi történik, mindig messze túl a világnézeti meggyőződéseken, az éppen aktuálisakon túl, amikor két művész találkozik, az egyik felfedezni vél valamit a másikban, ezt megérteni mindig olyasmi, aminek révén mind a kettőjükből megérthetünk valami váratlant. Aki kíváncsi arra, mit talált meg a Bibliát új életre keltő, kortásunkká alakító Abel Pannban az összeomlások sokkja keltette antiszemitizmusából kigyógyulni készülő Kosztolányi, végképp ne mulassza el megnézni kiállításunkat a Magyar Zsidó Múzeum rendkívül gazdag Abel Pann-gyűjteményéből. Abel Pann utóélete: Amerika jiddis írói Abel Pann, aki maga szenvedélyes cionista volt, előkerült a jiddis és közvetve a diaszpóra „újrafelfedezése”, amerikai reneszánsza kapcsán is. Egy jiddis nyelvű művészkör megmaradt dokumentumai közül került elő nemrég egy általa festett portré, a Bertha Kling nevű New York-i költőszalonjából, amelyet Pann Bertha Kling férjéről festett, aláírása a kép sarkában található. Ez is tanúsítja, hogy Pann Amerikában, ahol szintén volt kiállítása, része volt az ekkor már halott Sólem Áléhem körének, akkoriban, amikor letelepedett végleg a Szentföldön. Látható egy közös képen Sólem Áléhem hozzátartozóival is. Közvetített a leendő Izrael, a modern Nyugat-Európa és a cári Oroszország emlékeit őrző, művészetté formáló Amerika között. Számos párhuzamos világ lakója volt egyszerre. A történetről itt lehet részletesebben olvasni: Revealed After 100 Years: Abel Pann’s Showpiece Portrait | Yiddish Book Center. Pann a Közel-Kelet figuráiban, a keleti zsidókban és a beudinokban látta életre kelni a Biblia figuráit, nyomorúságukban a Biblia hőseinek küszködéseit. Látta hétköznapokat az Írás elbeszéléseiben és látta a hétköznapokban a Biblia történeteit. Úgy tette a képein a halott betűt elevenné, ahogy társai támasztották fel a Biblia nyelvét, a Biblia országát, a Biblia népét, minden problémájukkal és jelentőségükkel együtt. A rémes és felemelő csodák korában elindítottak egy beláthatatlan végű vállalkozást, amelynek Pann maga is egyenrangú társszerzője volt. Aki szemlélni akarja világok pusztulását és születését, most megtekintheti nálunk, Abel Pann nagy művészetében. Kiállításmegnyitó: szeptember 5 Pusztítás és teremtés Abel Pann (1883–1963) életútja a diaszpórától Izraelig a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállítása a 2B Galériában (Ráday utca 47.) Megnyitó: szeptember 5., kedd, 18 óra Megtekinthető 2023. szeptember 5. és október 20. között, hétfőtől péntekig, 14 és 18 óra között. Megnyitja: Dr. Zima András, a Páva utcai Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény igazgatója A kiállítás megnyitóján közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium hallgatói: Lászlófi Zselyke – hegedű Abdelhafez Yanka – brácsa Csákvári Emma – cselló Elhangzik: Kuti Sándor: Szerenád vonóstrióra Zikmund Schul: Két