| Zsidó Múzeum Magazinja #239 EMLÉKEZÉS E heti hírlevelünk témáját újfent a naptárhoz kötjük: a hírlevél küldésének napja a zsidó dátum szerint Tévét hónap 10-e, gyász és böjtnap. Hírlevelünkben erről, valamint közelgő programjainkról olvashatnak. Tévét 10. Böjtnap Ma, hírlevelünk napján Tévét hónap 10-e (aszara betevet) van. Ez a nap böjtnap Jeruzsálem, és az első Szentély ostromának emlékére. Rabbinikus döntés alapján ezen a napon emlékezünk a holokauszt azon áldozataira is, akiknek Jahrzeitja (halálozási évfordulója) nem ismert. Emlékük legyen áldott. A hét műtárgya: Köves Izsó önarcképe Köves Izsó: Önarckép → Gyűjteményünkben Jeruzsálem ostromát, a Második Szentély pusztulását Köves Izsó festménye idézi fel. A festő, Köves Izsó 1853-ban született Nagykárolyban, s nyilván komoly megdöbbenést okozott a konzervatív közösségben, amikor tizennégy évesen elhagyta szülei házát, hogy festőnek tanulhasson. Pesten a Mintarajztanodában tanult mások mellett Lotz Károly tanítványaként. Szerencsére akkoriban már elég sokan megengedhették maguknak Pesten, hogy portrét készíttessenek a családtagokról, így Izsó a nélkülözésekkel teli tanulóévei után arcképfestésből már el tudta tartani magát, de többre vágyott. A korszak festőinek álmát, a párizsi tanulmányokat végül Kőrösy József nagylelkű támogatásának köszönhette. Kőrösy szintén szegény zsidó kereskedő gyermekeként saját bőrén is megtapasztalta, hogy támogatás nélkül nem lehet tanulni, ezért a Magyar Tudományos Akadémia tudós tagjaként felkarolta az ifjú tehetségét, aki így eljuthatott Párizsba, hogy tovább képezhesse magát. Hazatérése után 1882-től a Pesti Izraelita Hitközség Wesselényi utcai polgári iskolájában lett rajztanár. Tanári működése mellett a hitközség megrendelésére megfestette a korabeli elöljárók arcképeit, és több bibliai, vagy zsidó történelmi témájú képet. Több mint húsz évvel halála után özvegye a gyűjteménynek ajándékozta a művész több levelét és festményét, illetve a művekről készített fotókat. A fotók a művész olyan zsidó témájú képeiről készültek, mint a Spinoza bírái előtt; A tortozai hitvita, A budai zsidók üdvözlik Mátyás királyt vagy A zsidók Titus római diadalmenetében. A szintén ekkor a Múzeumnak ajándékozott Önarckép című festményén a művész alakja mögötti jelenet Nicolas Poussin A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című festményét idézi – melyet még nyilván akkor láthatott, amikor Kőrösy József támogatásának hála, Párizsban tanulhatott. Köves Izsó 1917. december 26-án, Tévét 11-én, az első Szentély ostromára emlékező böjtnapot követően hunyt el. Emlékét, művészetét egyebek mellett a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi, de néhány képe más gyűjteményekből is ismert. Január 10: "Gettó felszabadulás 80" konferencia A konferencia utolsó szekciójában munkatársunk, Farkas Zsófia és gyűjteményünk aktív kutatója, Harsányi László tart előadást Művészetek a gettóban témában. A konferencia részletes programja elérhető INNEN . Január 19: Megemlékezés A pesti gettót nyolcvan éve, 1945. január 18-án szabadította fel a Vörös Hadsereg. E nap évfordulóján azóta is megemlékező istentiszteletet tartanak, így lesz ez idén is, január 19-én, délelőtt 10 órakor a Dohány utcai zsinagógában. (További részletek a képre kattintva) Január 19: Az utolsó gettó: Budapest 1944/45 16:40 A magyarországi holokauszt 80. évfordulója (Toronyi Zsuzsanna) 16:50 "Gettóvárosok": a budapesti gettók nemzetközi összehasonlításban (Vági Zoltán) 17:05 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új holokauszt-adatbázisa (Toronyi Zsuzsanna és Kádár Gábor) 17:20 Embervadászat: nyilasok, gettó, felszabadulás – Zoltán Gábor íróval és Vági Zoltán történésszel beszélget Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az eseményre regisztrálni EZEN A LINKEN , az RSVP gombbal lehet. Január 19: Koncert 2023 szeptember-október folyamán volt látható „Pusztítás és teremtés. Abel Pann életútja a diaszporától Izraelig” című kiállításunk a 2B Galériában. A tehetséges fiatal zeneszerző, Oláh Patrik ezen a kiállításon találkozott Pann Genezis sorozatának egy megrendítő erejű képével, a "Most azért légy átkozott, kitaszítva … a földről " című litográfiával, mely egy vonóstrió megírására ihlette. A mű ősbemutatóját a Múzeum szervezésében, patinás Goldmark termünkben tartjuk 2025. január 19-én, a pesti gettó felszabadulásának nyolcvanadik évfordulóján. Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az eseményre regisztrálni EZEN A LINKEN , az RSVP gombbal lehet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel a helyek száma korlátozott! Címlapképünk: Káin és Ábel jelenete Hevra Kadisa jegyzőkönyve, Jánoshalma, 1848 → E heti címlapképünk a jánoshalmi Hevra Kadisa 1848-ban kezdett jegyzőkönyvének címlapképei közül a Káin és Ábel történetét felidéző részlete. A címlap alsó részének közepén a bűnbeesés jelenete Ádám és Éva alakjával, mellette balra Lót és családja menekülése, Lót felesége már fehérre vált sóbálvány alakjában. A jobb oldalon Káin és Ábel története, melynek előterében a dráma, azaz a testvérgyilkosság maga, a háttérben pedig ennek kiváltó oka is: Ábel áldozatát elfogadta az Örökkévaló, azaz a füstje szépen száll a magasba, míg Káin áldozati kövéről visszakanyarodik a füstoszlop. Káin és Ábel történetére a jövő héten még visszatérünk, a hevrakönyv további jelenetei addigis böngészhetők levéltárunk digitalizált tartalmai között: Jánosházi hevrakönyv Hírlevelünk küldésének napja: Tévét 10. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja #239
EMLÉKEZÉS
| |
|
|
E heti hírlevelünk témáját újfent a naptárhoz kötjük: a hírlevél küldésének napja a zsidó dátum szerint Tévét hónap 10-e, gyász és böjtnap. Hírlevelünkben erről, valamint közelgő programjainkról olvashatnak. | |
|
|
Ma, hírlevelünk napján Tévét hónap 10-e (aszara betevet) van. Ez a nap böjtnap Jeruzsálem, és az első Szentély ostromának emlékére. Rabbinikus döntés alapján ezen a napon emlékezünk a holokauszt azon áldozataira is, akiknek Jahrzeitja (halálozási évfordulója) nem ismert. Emlékük legyen áldott. |
|
| |
|
|
A hét műtárgya: Köves Izsó önarcképe | |
Gyűjteményünkben Jeruzsálem ostromát, a Második Szentély pusztulását Köves Izsó festménye idézi fel.
A festő, Köves Izsó 1853-ban született Nagykárolyban, s nyilván komoly megdöbbenést okozott a konzervatív közösségben, amikor tizennégy évesen elhagyta szülei házát, hogy festőnek tanulhasson. Pesten a Mintarajztanodában tanult mások mellett Lotz Károly tanítványaként. Szerencsére akkoriban már elég sokan megengedhették maguknak Pesten, hogy portrét készíttessenek a családtagokról, így Izsó a nélkülözésekkel teli tanulóévei után arcképfestésből már el tudta tartani magát, de többre vágyott. A korszak festőinek álmát, a párizsi tanulmányokat végül Kőrösy József nagylelkű támogatásának köszönhette. Kőrösy szintén szegény zsidó kereskedő gyermekeként saját bőrén is megtapasztalta, hogy támogatás nélkül nem lehet tanulni, ezért a Magyar Tudományos Akadémia tudós tagjaként felkarolta az ifjú tehetségét, aki így eljuthatott Párizsba, hogy tovább képezhesse magát. Hazatérése után 1882-től a Pesti Izraelita Hitközség Wesselényi utcai polgári iskolájában lett rajztanár. Tanári működése mellett a hitközség megrendelésére megfestette a korabeli elöljárók arcképeit, és több bibliai, vagy zsidó történelmi témájú képet. Több mint húsz évvel halála után özvegye a gyűjteménynek ajándékozta a művész több levelét és festményét, illetve a művekről készített fotókat. A fotók a művész olyan zsidó témájú képeiről készültek, mint a Spinoza bírái előtt; A tortozai hitvita, A budai zsidók üdvözlik Mátyás királyt vagy A zsidók Titus római diadalmenetében. A szintén ekkor a Múzeumnak ajándékozott Önarckép című festményén a művész alakja mögötti jelenet Nicolas Poussin A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című festményét idézi – melyet még nyilván akkor láthatott, amikor Kőrösy József támogatásának hála, Párizsban tanulhatott. Köves Izsó 1917. december 26-án, Tévét 11-én, az első Szentély ostromára emlékező böjtnapot követően hunyt el. Emlékét, művészetét egyebek mellett a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi, de néhány képe más gyűjteményekből is ismert.
| |
|
|
Január 10: "Gettó felszabadulás 80" konferencia | |
A konferencia utolsó szekciójában munkatársunk, Farkas Zsófia és gyűjteményünk aktív kutatója, Harsányi László tart előadást Művészetek a gettóban témában.
A konferencia részletes programja elérhető INNEN.
| |
|
|
A pesti gettót nyolcvan éve, 1945. január 18-án szabadította fel a Vörös Hadsereg. E nap évfordulóján azóta is megemlékező istentiszteletet tartanak, így lesz ez idén is, január 19-én, délelőtt 10 órakor a Dohány utcai zsinagógában. (További részletek a képre kattintva) | |
|
|
Január 19: Az utolsó gettó: Budapest 1944/45 | |
16:40 A magyarországi holokauszt 80. évfordulója (Toronyi Zsuzsanna)
16:50 "Gettóvárosok": a budapesti gettók nemzetközi összehasonlításban (Vági Zoltán)
17:05 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új holokauszt-adatbázisa (Toronyi Zsuzsanna és Kádár Gábor)
17:20 Embervadászat: nyilasok, gettó, felszabadulás – Zoltán Gábor íróval és Vági Zoltán történésszel beszélget Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész
| |
Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az eseményre regisztrálni EZEN A LINKEN, az RSVP gombbal lehet. | |
|
|
2023 szeptember-október folyamán volt látható „Pusztítás és teremtés. Abel Pann életútja a diaszporától Izraelig” című kiállításunk a 2B Galériában. A tehetséges fiatal zeneszerző, Oláh Patrik ezen a kiállításon találkozott Pann Genezis sorozatának egy megrendítő erejű képével, a "Most azért légy átkozott, kitaszítva … a földről " című litográfiával, mely egy vonóstrió megírására ihlette.
A mű ősbemutatóját a Múzeum szervezésében, patinás Goldmark termünkben tartjuk 2025. január 19-én, a pesti gettó felszabadulásának nyolcvanadik évfordulóján.
Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az eseményre regisztrálni EZEN A LINKEN, az RSVP gombbal lehet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel a helyek száma korlátozott!
| |
|
|
Címlapképünk: Káin és Ábel jelenete | |
E heti címlapképünk a jánoshalmi Hevra Kadisa 1848-ban kezdett jegyzőkönyvének címlapképei közül a Káin és Ábel történetét felidéző részlete.
A címlap alsó részének közepén a bűnbeesés jelenete Ádám és Éva alakjával, mellette balra Lót és családja menekülése, Lót felesége már fehérre vált sóbálvány alakjában. A jobb oldalon Káin és Ábel története, melynek előterében a dráma, azaz a testvérgyilkosság maga, a háttérben pedig ennek kiváltó oka is: Ábel áldozatát elfogadta az Örökkévaló, azaz a füstje szépen száll a magasba, míg Káin áldozati kövéről visszakanyarodik a füstoszlop.
Káin és Ábel történetére a jövő héten még visszatérünk, a hevrakönyv további jelenetei addigis böngészhetők levéltárunk digitalizált tartalmai között:
Jánosházi hevrakönyv
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Tévét 10. | |
|
|
| |
|
