Zsidó Múzeum Magazinja #226 Tizenhárom Hírlevelünket minden héten pénteken küldjük, és most a péntek éppen 13-a az általánosan használt naptárban. Ezt a napot sokan rettegve várják, szerencsétlennek gondolják, s ennek a félelemnek szép görög eredetű neve is van: triskaidekafóbia . Szerencsére zsidó kontextusban ettől - legalább ettől! - nem kell tartanunk, a 13 nem szerencsétlen szám, sőt! Amikor 1948-ban megalakult Izrael Állam, az első ideiglenes kormánynak 13 tagja volt, mert az alapítók szerint minden szerencsére szükségük volt. 13 a zsidó hagyományban: Izraelnek (Jákobnak) 13 gyermeke volt. (József, Júda, Lévi, Benjámin, Dina, Rúben, Simeon, Iszakhár, Naftali, Áser, Zebulon, Gad, Dán) 13 év az a kor, amikor egy zsidó férfi felnőtté válik, azaz kötelessé válik a parancsolatok betartására (bár micvó). Isten tulajdonságainak száma tizenhárom. Rambam (Majmonidész) 13 hitelvet sorol fel. Isten abszolút léte, Isten egysége, Isten testi létezésének kizárása, Isten feltétel nélküli léte, a közvetítő nélküli kapcsolat lehetősége Istennel, a prófécia létezése, Mózes próféciájának felsőbbrendűsége, a Tóra isteni eredete, a Tóra örökérvényűsége, az, hogy Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit, jutalmaz és büntet. A hit a Messiás eljövetelében. A tizenharmadik hitelv a holtak feltámadása. A zsidó ünnepnapok száma a diaszporában 13. A héber naptárban 13 hónap van (szökőévben, amikor Ádár hónap kétszer van). A második Ádár hónap (azaz a 13.) különösen szerencsésnek számít, mivel Adar hónap a hagyomány szerint „szerencsehónap”. Ádár hó 13-án van Eszter böjtje. A gematria (zsidó számmisztika) szerint a szeretet és az egy szavak betűinek számértéke egyaránt 13. A hét műtárgya: Hal alakú fűszertartó A 19. század elején készített ezüst hal alakú tárgy tizenhárom összeillesztett részből áll, így a halacska teste mozgatható, mintha úszna. Feje felnyitható, de inkább folyadék, mint a szombatbúcsúztató havdala szertartáshoz szokásos illatos fűszerek tárolására alkalmas. (A havdala során kellemes illatot kell megszagolni, ami a térségünkben elterjedt gyakorlat szerint potpourri-szerű száraz fűszerkeverék, a déli országokban friss növényeket használnak - de napjainkban, például utazáskor akár a parfüm is lehet.) A halacska testén héber felirat ( "szombat, nyugalmunk napja" ) utal arra, hogy ezt a tárgyat is valamilyen illatos szer tárolására használták. A tárgy alakja a zsidó hagyományban szerencsét hozónak tartott hal: a termékenység és a bőség szimbóluma. Tizenhárom részből álló hal alakú szombati fűszertartó → Niszán 13. Peszahot annak a napnak az évfordulóján kezdjük ünnepelni, amikor a bibliai történet szerint a Halál Angyala átvonult Egyiptom felett. "Éjfélkor az Úr lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén... " (2Mózes 12:29). A történet szerint még napnyugta előtt a zsidó otthonok ajtófélfáit egy leölt bárány vérével megjelölték, majd bezárkóztak a lakásba. A zsidók számára napnyugtakor elkezdődött a következő nap (Niszán 14-e), a Halál Angyala pedig ezen az éjszakán pusztított, minden elsőszülött ember és állat, akit nem védett meg az ajtófélfára helyezett jel, meghalt azon az éjszakán. Évszázadokkal később Jézus és tanítványai, 13-an ültek együtt egy széderestén, Jézus (nagy)pénteki halála előtti éjszakán. A népi vallásosság és a babonák világában mind a 13-as számot, mind pedig a pénteki napot szerencsétlennek tartották. A kettő összekapcsolására, azaz péntek 13-a baljós nappá minősítésére csak a 19. századtól utalnak a források, napjainkra mégis általánosan elterjedt, hogy ez a nap szerencsétlen nap. Törjük meg a babonát, alakítsuk szerencséssé ezt a napot! Gyűjteményünk 13. tárgya: Haftara tekercs Háftárá-tekercs → A zsinagógákban a hetente felolvasott tórai hetiszakaszt szombatonként és az ünnepeken a héber biblia prófétai könyveiből vett szakasz felolvasása követi, ennek neve háftárá. A rabbik véleménye megoszlik arról, hogy ezt a szöveget is rituálisan megírt pergamentekercsből kell-e felolvasni, vagy nyomtatott könyveket is lehet használni. A gyűjteményünkben lévő háftárá tekercset Aharon Mose ben Iszerl adományozta a prossnitzi zsinagógának. A tekercs különlegessége, hogy a hetiszakaszok címeit piros tintával írta Gerson szófer, tóraíró. Számos pesti zsidó család gyökerei is Morvaország e legrégebbi és legtekintélyesebb közösségéhez vezethetők vissza, ennek köszönhető, hogy a tekercs végül a múzeum egyik első (a leltárban a 13 .) tárgya lett. Ki tudja mi a.... tizenhárom? Programajánló: Kurátori tárlatvezetés Kurátori tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galéria „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállításában, mely jelentős részben a mi gyűjteményünkben megőrzött műtárgyak alapján készült munkatársunk, Farkas Zsófia rendezésében. Időpont: 2024. szeptember 18. 18 órakor Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület, II. emelet A kiállítás 2024 október 13-ig látogatható. Címlapképünk: Szédertál részlete Ón szédertál széder-jelenettel → A vésett jelenettel készített ón szédertál a zsidó–keresztény ikonográfiai kapcsolatok érdekes emléke. A tál öblében az első rézmetszetekkel díszített nyomtatott hagada, az 1695-ben megjelent amszterdami hagada széderjelenete látható. Az amszterdami hagada képei széles körben elterjedtek, amit elősegített, hogy más hagadakiadások is átvették a képeket, és akár kisebb-nagyobb módosításokkal is, de folyamatosan használták, újranyomták őket. Az amszterdami hagadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent Icones Bilicae című sorozatát, azaz a Bibliához készült rézmetszeteit. A hagada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb-nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz. A széderesti vacsora képéhez Merian utolsó vacsora metszetét használja. Hírlevelünk küldésének napja: Elul 10. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja
#226 Tizenhárom
| |
|
|
Hírlevelünket minden héten pénteken küldjük, és most a péntek éppen 13-a az általánosan használt naptárban.
Ezt a napot sokan rettegve várják, szerencsétlennek gondolják, s ennek a félelemnek szép görög eredetű neve is van: triskaidekafóbia.
Szerencsére zsidó kontextusban ettől - legalább ettől! - nem kell tartanunk, a 13 nem szerencsétlen szám, sőt!
Amikor 1948-ban megalakult Izrael Állam, az első ideiglenes kormánynak 13 tagja volt, mert az alapítók szerint minden szerencsére szükségük volt.
| |
|
|
-
Izraelnek (Jákobnak) 13 gyermeke volt.
- (József, Júda, Lévi, Benjámin, Dina, Rúben, Simeon, Iszakhár, Naftali, Áser, Zebulon, Gad, Dán)
- 13 év az a kor, amikor egy zsidó férfi felnőtté válik, azaz kötelessé válik a parancsolatok betartására (bár micvó).
- Isten tulajdonságainak száma tizenhárom.
-
Rambam (Majmonidész) 13 hitelvet sorol fel.
- Isten abszolút léte, Isten egysége, Isten testi létezésének kizárása, Isten feltétel nélküli léte, a közvetítő nélküli kapcsolat lehetősége Istennel, a prófécia létezése, Mózes próféciájának felsőbbrendűsége, a Tóra isteni eredete, a Tóra örökérvényűsége, az, hogy Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit, jutalmaz és büntet. A hit a Messiás eljövetelében. A tizenharmadik hitelv a holtak feltámadása.
-
A zsidó ünnepnapok száma a diaszporában 13.
-
A héber naptárban 13 hónap van (szökőévben, amikor Ádár hónap kétszer van).
- A második Ádár hónap (azaz a 13.) különösen szerencsésnek számít, mivel Adar hónap a hagyomány szerint „szerencsehónap”.
- Ádár hó 13-án van Eszter böjtje.
- A gematria (zsidó számmisztika) szerint a szeretet és az egy szavak betűinek számértéke egyaránt 13.
| |
|
|
A hét műtárgya: Hal alakú fűszertartó | |
A 19. század elején készített ezüst hal alakú tárgy tizenhárom összeillesztett részből áll, így a halacska teste mozgatható, mintha úszna. Feje felnyitható, de inkább folyadék, mint a szombatbúcsúztató havdala szertartáshoz szokásos illatos fűszerek tárolására alkalmas. (A havdala során kellemes illatot kell megszagolni, ami a térségünkben elterjedt gyakorlat szerint potpourri-szerű száraz fűszerkeverék, a déli országokban friss növényeket használnak - de napjainkban, például utazáskor akár a parfüm is lehet.) A halacska testén héber felirat ("szombat, nyugalmunk napja") utal arra, hogy ezt a tárgyat is valamilyen illatos szer tárolására használták.
A tárgy alakja a zsidó hagyományban szerencsét hozónak tartott hal: a termékenység és a bőség szimbóluma.
| |
|
|
Peszahot annak a napnak az évfordulóján kezdjük ünnepelni, amikor a bibliai történet szerint a Halál Angyala átvonult Egyiptom felett.
"Éjfélkor az Úr lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén... " (2Mózes 12:29). A történet szerint még napnyugta előtt a zsidó otthonok ajtófélfáit egy leölt bárány vérével megjelölték, majd bezárkóztak a lakásba. A zsidók számára napnyugtakor elkezdődött a következő nap (Niszán 14-e), a Halál Angyala pedig ezen az éjszakán pusztított, minden elsőszülött ember és állat, akit nem védett meg az ajtófélfára helyezett jel, meghalt azon az éjszakán.
Évszázadokkal később Jézus és tanítványai, 13-an ültek együtt egy széderestén, Jézus (nagy)pénteki halála előtti éjszakán.
A népi vallásosság és a babonák világában mind a 13-as számot, mind pedig a pénteki napot szerencsétlennek tartották.
A kettő összekapcsolására, azaz péntek 13-a baljós nappá minősítésére csak a 19. századtól utalnak a források, napjainkra mégis általánosan elterjedt, hogy ez a nap szerencsétlen nap.
Törjük meg a babonát, alakítsuk szerencséssé ezt a napot!
| |
|
|
Gyűjteményünk 13. tárgya: Haftara tekercs | |
A zsinagógákban a hetente felolvasott tórai hetiszakaszt szombatonként és az ünnepeken a héber biblia prófétai könyveiből vett szakasz felolvasása követi, ennek neve háftárá. A rabbik véleménye megoszlik arról, hogy ezt a szöveget is rituálisan megírt pergamentekercsből kell-e felolvasni, vagy nyomtatott könyveket is lehet használni. A gyűjteményünkben lévő háftárá tekercset Aharon Mose ben Iszerl adományozta a prossnitzi zsinagógának. A tekercs különlegessége, hogy a hetiszakaszok címeit piros tintával írta Gerson szófer, tóraíró.
Számos pesti zsidó család gyökerei is Morvaország e legrégebbi és legtekintélyesebb közösségéhez vezethetők vissza, ennek köszönhető, hogy a tekercs végül a múzeum egyik első (a leltárban a 13.) tárgya lett.
| |
|
|
Ki tudja mi a.... tizenhárom? | |
|
|
Programajánló: Kurátori tárlatvezetés | |
Kurátori tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galéria „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállításában, mely jelentős részben a mi gyűjteményünkben megőrzött műtárgyak alapján készült munkatársunk, Farkas Zsófia rendezésében.
Időpont: 2024. szeptember 18. 18 órakor
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület, II. emelet
A kiállítás 2024 október 13-ig látogatható.
| |
|
|
Címlapképünk: Szédertál részlete | |
A vésett jelenettel készített ón szédertál a zsidó–keresztény ikonográfiai kapcsolatok érdekes emléke. A tál öblében az első rézmetszetekkel díszített nyomtatott hagada, az 1695-ben megjelent amszterdami hagada széderjelenete látható. Az amszterdami hagada képei széles körben elterjedtek, amit elősegített, hogy más hagadakiadások is átvették a képeket, és akár kisebb-nagyobb módosításokkal is, de folyamatosan használták, újranyomták őket. Az amszterdami hagadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent Icones Bilicae című sorozatát, azaz a Bibliához készült rézmetszeteit. A hagada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb-nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz. A széderesti vacsora képéhez Merian utolsó vacsora metszetét használja.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Elul 10. | |
|
|
| |