Zsidó Múzeum ​ Magazinja #234 December/Kiszlév Hírlevelünk küldésének napja december 6. Jógyerekeknek ilyenkor jön a Télapó (rosszaknak is, csak virgáccsal). Mi nem hisszük, hogy vannak rossz gyerekek, azt meg végképp nem, hogy virgácsot kellene kapniuk, ezért inkább szétnéztünk a gyűjteményünkben, hogy lássuk ott mi kapcsolódik ehhez a naphoz; ebből szemelgettünk. Rabbi beiktatás Budán, 1959. december 6-án Végházi István rabbi beiktatása Budán, 1959. december 6-án → Végházi (akkor még Weinfeld) István főrabbi 1923. december 24-én született Gyöngyösön. A holokausztot már Budapesten élte túl, de szinte az egész családját elvesztette. A Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált ókori történelemből, s az egyetemmel párhuzamosan végezte a Rabbiképzőt, ahol 1950-ben avatták rabbivá. Előbb Győrben, majd Debrecenben működött, majd 1959. december 6-án lett a Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija. 1962-ben disszidált: családjával Dél-Amerikába költözött: előbb Brazíliában, majd Argentinában, Kolumbiában, s élete utolsó 19. évében Chilében volt rabbi. Mindvégig tanított is: a budapesti rabbiképzőben, majd az 1962-ben alapított Buenos Aires-i rabbiképzőben, majd a Santiago de Chile-i katolikus egyetemen ókortörténetet. Hetvenhét éves korában, 2000-ben hunyt el. A fénykép Láng Viktor, a MIOK korabeli főtitkárának fotóhagyatékával került gyűjteményünkbe 2020-ban. A hagyatékban lévő 53 fénykép az 1957 és 1960 közötti zsidó élet hivatalos eseményeit ábrázolja. Láng Viktor fényképhagyatéka → OMIKE koncert 1939. december 5-én Az OMIKE Hollán utcai kultúrtermében nyolcvanöt éve, 1939. december 5-én tartott koncert múzeumban megőrzött emléke a fenti program. A koncert első darabja Goldmark Károly hatalmas sikerrel játszott Sába királynője című operájából Szulamit áriája volt. Az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) történetét feldolgozó monográfia szerzőjének hírlevelünk számára adott interjúja: Meglepő módon mégiscsak érvényes: Harsányi László a „nemzsidó zsidók” múltjáról Hogyan lehet ma magyar kultúrzsidónak lenni, lehet-e ez a holokausztra épülő... Read More Húsz éve történt: Tóraavatás a Pesti Súlban A rendszerváltás utáni zsidó életet dokumentáló gyűjteményünkben őrizzük ezt a fényképet, mely a Pesti Súl Egyesület 2004. december 5-iki Tóraavatásáról készült: a baldachin alatt viszik a Tóratekercset a Visegráfi utcai imaházba. Jahrzeit a héten: Kiszlév 8. A Zsidó Múzeumban az évfordulókat nem csak a polgári, hanem a zsidó naptár szerinti dátumhoz is kötjük. E szerint hétfőn, Kiszlév hónap 8-án lesz a Jahrzeitja, halálozási évfordulója Wahrmann Mórnak, akiről az alábbi blogbejegyzésben olvashatnak: Kiszlév 8: Wahrmann Mór Kiszlév hó 8-án van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója Wahrmann... Read More Címlapképünk: Szin György: Goldmark Károly szülőháza Keszthelyen Szin György: Goldmark Károly szülőháza Keszthelyen →​ ​ A világszerte legtöbbet játszott, legsikeresebb magyar opera 1875-ös bécsi bemutatóján a komponista édesanyja többször elérzékenyült, mert elhunyt férjének dallamait idézte fia műve. A szegény keszthelyi kántor fia, Goldmark Károly ekkor már negyvenöt éves volt, s addigi nélkülözéssel teli életébe hozott hatalmas változást a bibliai témájú operájának, a Sába királynőjének hatalmas sikere. A biblikus témához keleties zenei motívumokat választott, amik inspirációs forrása édesapja liturgikus zenéje volt. A darab hatalmas siker lett, Európa-szerte játszották, Budapesten is folyamatosan műsoron volt egészen 1938-ig, amikor a zsidótörvények miatt levették a repertoárról. Az ezt követő hét évben az OMIKE Goldmarkról elnevezett kultúrtermében játszották. Ekkor Goldmark már nem élt – 1915-ben hunyt el –, de személye, életműve jelen volt a magyarországi zsidó kultúrtörténet lapjain. A mérhetetlen szegénységből a saját tehetsége révén felemelkedő, a zsidó kulturális hagyományon alapuló művészetet megteremtők szimbolikus alakjává vált. Szülőházán még életében, 1910-ben emléktáblát helyeztek el. Az épületről Szin György festőművész készített képet az 1940-es évek elején, amikor már az ő művészete is csak az OMIKE tárlatain volt látható. A kép 1942-ben múzeumunkba került, a festő pedig – mindössze harminchét évesen – munkaszolgálatosként vesztette életét. Hírlevelünk küldésének napja: Kiszlév 5. Korábbi hírleveleink ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌