Zsidó Múzeum Magazinja #237 HANUKA E heti hírlevelünk témáját a naptár adja: pénteken, hírlevelünk küldésének napján hanuka 3. lángjait gyújtjuk meg (a sabati gyertyák előtt!). A szír-görögök (szeleukidák), valamint a hellenizálódott zsidók ellen vívták harcukat a Mattitjahu főpap vezette makkabeusok i.e. 164-től. Három év harc után visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt. A szellemi- és kultuszközpont újbóli birtokbavétele megsokszorozta a harcosok erejét. A harcok ugyan még nem értek véget, de a kortársak két csodának is szemtanúi lehettek: egy jóval erősebb hadsereg elleni győzelemnek és az olaj csodájának. A talmudi legenda szerint a Szentélyben álló menóra lángjainak újragyújtásához csak egy napra elegendő olajat találtak, de csoda történt, és az egynapi adag nyolc napig égett. Ezért a következő évben a szentély és az oltár újraavatásának emlékére bölcseink elrendelték Hanukka (felavatás) nyolc napjának ünnepélyes megtartását. A hét műtárgya: az első hanukai menóránk Múzeumunk első hanukai menóráját 1910-ben vásárolták meg. A tárgy a hanukai menórák pad alakú csoportjába tartozik, melynek első fennmaradt emlékeit a hanukai menórák történetét elsőként összefoglaló mű a 12. századra datálja. Kelet-Európában ez, a jellemzően sárgarézből, áttört hátlappal készített, a lángokat tápláló olajat nyolc kis mélyedésben befogadó típus volt ismert. A menóra vízszintes panelje nyolc öntött olajtartóból áll, a padsor két végén Mózes és Áron jól ismert figurája látható a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, Áron pedig a főpapi öltözetben. A hátlap áttört, akantuszleveles indái között kerek tükör, valamint három hexagram (Dávid-csillag), közepükben a „svéd süveggel”. Ez utóbbi motívum a prágai zsidó közösség emblémája volt, melyet II. Ferdinánd király adományozott a közösségnek hálából, amiért a zsidók segítettek megvédeni a várost a svéd hadsereg támadása ellen. Ennek a menórának nincs különálló szolgagyertya-tartója, (jóllehet Áron kezének kialakítása lehetővé teszi akár a szolgagyertya elhelyezését is); és hiányzik róla a kicsöpögő olajat felfogó alsó tálca is. A budapesti zsidó múzeumba került hanukai menórával szinte teljesen azonos tárgy volt több korabeli gyűjteményben is. Erről, és néhány hasonló módon korabeli gyűjteményekbe került menóráról részletesen olvashatnak az alábbi tanulmányban. Elolvashatják a linken online, vagy letölthetik pdf-ben. Toronyi Zsuzsanna: Kitalált hagyomány Kitalálthagyomány_,menórák.pdf Download File Menórák a múzeumban Mivel hanuka 8 napján összesen 44 gyertyát gyújtunk meg (minden nap eggyel többet + minden nap egy szolgagyertyát) ezért ennek tiszteletére 44 hanukai menórát helyeztünk ki az állandó kiállításunkba. Gyűjteményünkben ennél jóval több van, s valamennyit megtekinthetik online adatbázisunkban, a képre kattintva. Hanukai színező A Google Arts & Culture oldalán hanuka alkalmából speciális színezőt is találunk: saját színeinkkel tölthetjük ki a kiválasztott hanukai menórát. A játék a képre kattintva indítható! A legszebbeket várjuk a
[email protected] oldalon! Éppen tíz éves történet egy hanukai menóráról A hanukai fények-lángok-gyertyák befogadására szolgáló sokféle újrahasznosított tárgy közül most azt idézzük fel, melynek a története 2014 decemberébe visz vissza, akkor kezdődött egy ma is használatban lévő menóra története: Vendégszerző, vendégtárgy Mi az összefüggés a képen látható hanukai menóra, a Teleki téri mesék című film... Read More 1700 éves mécses Néhány hónapja egy ritka, 4. századi olajlámpást találtak a régészek a jeruzsálemi Olajfák hegye közelében végzett ásatások során. A lámpást a Bet Semes melletti Beit Nattif nevű műhelyben készítették, préselt agyagból. A lámpás egyik különlegessége, hogy felületén a jeruzsálemi Szentélyre emlékezben végzett szertartásokat idéző motívumok láthatóak: a Szentély nagy arany menórája, egy füstölőlapát, valamint a szukkoti csokor, a luláv. Ezek így együtt azt a reményt fejezik ki, hogy eljön a Messiás, újra felépül a Szentély, és közösen ülik meg a sátrak ünnepét. A lelet emellett azért rendkívül jelentős, mert azon kevés régészeti leletek közé tartozik, melyek a folyamatos zsidó jelenlétet bizonyítják Jeruzsálem környékén a későrómai korszakban. Az 1700 éves régészeti leletet először most, hanuka idején mutatják be a nagyközönségnek Jeruzsálemben. Gyász: Tardos János (1953-2024) Hanuka első napján, december 25-én sokkolóan váratlanul elhunyt Tardos János újságíró. Emlékére olvassák el azt a cikket, amit tavaly nyáron a Múlt és Jövő számára írt egy számára nagyon fontos dologról: botlatókövet rakatott monoszlói háza elé, ahol egykor Grósz néni és fia élt, akiket először a tapolcai gettóba, majd Auschwitzba deportáltak. Tardos János: Monoszlói hírek. Múlt és Jövő online, 2023. Jahrzeit: Bacher Vilmos Hírlevelünk napján, Kiszlév 26-án van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója Bacher Vilmosnak. Bacher Vilmos Liptószentmiklóson született 1850-ben, Bacher Simonnak, a héber nyelvű költészet egyik jelentős mesterének fiaként. Családjában a haszkala, a zsidó felvilágosodás eszméivel ismerkedhetett már gyermekkorában. Szucsányban, Liptószentmiklóson és Pozsonyban végzett tanulmányai után Breslauban, a korszak legprogresszívebb rabbiképzőjében folytatta, ahol 1876-ban avatták rabbivá. Bacher családjában, a zsidó tudományos világban és a breslaui rabbiképzőben is a német volt a lingua franca, a nyelv, amit mindenki beszélt Strassburgtól Csernovicig, de a korszellem hatása alatt a magyarországi diákok „Magyar Olvasó Társulat”-ot alapítottak, melyben Bacher vezető szerepet vállalt. Innen, ebből a közegből érkezett egy év múlva Budapestre, ahol az Országos Rabbiképző Intézet alapító professzorainak egyikeként, Bloch Mózessel és Kaufmann Dáviddal kialakította az akadémiai színvonalú tudományossággal és alapos rabbinikus tanulmányokkal megtervezett rabbiképzést. Harminchat éven át volt a Rabbiképző professzora, a neológ magyar rabbik első nemzedékének mestere. Személye, működése jól jellemzi a kort, melyben alkotott: az virágkorát élő „Wissenschaft des Judentums”, azaz a zsidó szöveges hagyományt akadémikus tudományossággal feldolgozó kutatóként hatalmas életművét németül, a nemzetközi tudományosságba kapcsolva publikálta, ugyanakkor a Rabbiképzőben magyarul oktatott. Bánóczi Józseffel, az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet igazgatójával elindította a zsidó tudományosság magyar nyelvű folyóiratát, a Magyar Zsidó Szemlét. Több mint 750 publikációja mellett komoly energiákat fektetett a zsidó tudományok és kultúra magyarországi infrastruktúrájának kiépítésébe is: a Magyar Zsidó Szemle mellett szinte minden zsidó lapban publikált, és természetesen részt vett a múzeumunkat is megalapító Izraelita Irodalmi Társulat munkájában is. A tartalmas tudományos életét családi kapcsolatai erősítették: felesége kor és pályatársa, Goldziher Ignác Ilona nevű húga lett. Bacherné Goldziher Ilona férje halála után számos értékes tárgyat és könyvet adományozott a Magyar Zsidó Múzeumnak, egyebek mellett a breslaui „Magyar Olvasó Társulat” Bachernél megőrzött pecsétnyomóját. Közös síremléküket Lajta Béla tervei alapján emelték a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. Bacher Vilmosné ajándékai a Múzeumnak Címlapképünk: Hanukai menóra hátlapja Hanukai mécsestartó hátlapja ? → A kisméretű domborított réz lapocskán közepén nyolc ágú gyertyatartót, mellette oroszlánokat és pálmafákat láthatunk. A tárgy egy töredék, az alsó szélén úgy tűnik, hogy letört róla valami. Mivel a képet övező keret felső részében a hanukai gyertyagyújtáskor mondandó áldás egy mondata olvasható, ezért feltételezzük, hogy a letört rész mécsestartó lehetett, s a tárgy ennek megfelelően ennek a mécsestartónak a hátlapja. Hírlevelünk küldésének napja: Kiszlév 26. Korábbi hírleveleink
