Zsidó Múzeum Magazinja:​ Nagykanizsa Hírlevelünk tartalmából A neológia szimbóluma: Nagykanizsa Kanizsa a múzeumi emlékezetben A hét műtárgya: Horschetzky Mór portréja A nagykanizsai zsinagóga - bejárható modell Tárgyaink máshol: Baumhorn kiállítás a HDKE-ben Sajtóvisszhang a Szemtanúk finisszázsáról Egyetemistáknak: Felvehető múzeumi előadássorozat ​ Címlapképünk: Közösségi jegyzőkönyv ​ ​Instagram hírek A neológia szimbóluma: Nagykanizsa A „Szentföld”, Jeruzsálem és a szent városok szakrális topográfiája mellett/helyén idővel kialakultak a diaszpora szent helyei: jelentős rabbik vagy az ősök sírjának zarándokhelyei, hajdani tanházak, zsinagógák emlékei, esetleg zsidóellenes megmozdulások helyszínei. Ezek mellett az „organikus emlékezethelyek” mellett ma már a befogadó országba való beilleszkedés szimbólumaként is megjelenhetnek közösségek. Ezek szimbolikus térré válása nem nélkülözi az organikus elemeket, de sok múlik a kommunikáción: történészek, publicisták és persze a kellő vizuális erősítéssel a múzeum(ok) tevékenysége erősíti a folyamatot. Ezek egyike a nagykanizsai közösség, mely gyakori csomópont a neológ zsidó történeti és vallási hagyományban fontos személyek, események, jelenségek hálójában. A neológ identitásban kulcsszerepet játszó tényezők szinte mindegyike szorosabb-lazább kapcsolatba hozható a nyugat–dunántúli városka zsidó közösségével, s jóllehet a nagykanizsai közösség nem különösebben híres vagy jelképértékű közösség, ennek a kapcsolati hálónak köszönhetően mégis a zsidó történeti emlékezet egyik kulcsforrásává vált. Kanizsa a múzeumi emlékezetben Nagykanizsa „jól pozicionált” hitközség a modernizálódó zsidó közösségek között, történetében sok olyan jelenség figyelhető meg, amelyek ugyan kevésbé radikálisak, mint a korabeli reformzsidóság törekvései, de a korszakban úttörőnek számítottak. 1829–től a zsinagógában Solomon Sulzer dallamait játszották, melyet férfikórus kísért. Sulzer a bécsi Seitenstettengasse–i zsinagóga kántora és hitszónoka volt, aki a modernizálódó közösségek igényeinek megfelelően újraformálta az istentiszteletek zenei liturgiáját. Az éleződő ortodox–neológ ellentétek korszakában 1862–től a Sulzer–tanítvány Goldmann Samu volt a hitközség kántora, s itt alkalmaztak magyarországi zsinagógában először orgonát Löw Lipót rövid nagykanizsai rabbiskodása idején, 1845. Smini aceret ünnepén, mely szintén szimbóluma volt a vallási megújulási mozgalomnak. A kanizsai zsidó közösségben a 19. században már jelentős önreprezentációs igény mutatkozott, ennek jele, hogy mindkét olyan történeti kiállításon, ahol judaikákat is bemutattak, a nagykanizsai hitközség a kiállított tárgyak jelentős hányadát biztosította. Az 1884–ben rendezett Történeti Ötvösmű–kiállításon és az 1896-ban megrendezett Ezredéves Kiállításon voltak láthatóak először múzeumi közegben a nagykanizsai tárgyak. A bemutatkozáshoz, az országos megjelenéshez szükség volt olyan személyekre, akik felismerték a lehetőséget, és megfelelő kapcsolatokkal rendelkeztek a megvalósításhoz. A hitközség vezetője gelsei Guttmann Henrik volt, aki az elsők között kapott magyar nemességet 1869-ben úgy, hogy nem változtatta meg vallását. A közösség rabbija Dr. Neumann Ede , az Országos Rabbiképző Intézetben elsőként diplomát szerzett rabbi. Neumann kiváló kapcsolatokat ápolt a formálódó neológ rabbikarral, s ő alapította az Országos Rabbiegyesületet, mely folyóiratán, a Magyar Izraelen keresztül jelentős befolyással volt a neológ magyar rabbikar szemléletére. Felesége Kayserling Mayer nek, a Dohány utcai zsinagóga történetíróként is jeles hitszónokának lánya, Ludwig Philippson magdeburgi rabbinak, Moses Mendelssohn egyik első követőjének az unokája. Neumann fia Naményi Ernő , a zsidó művészettörténet úttörő magyar tudósa, aki számos egyéb társadalmi tevékenysége mellett a Magyar Zsidó Múzeum egyik vezetője, 1945 és 1949 között igazgatója is volt. Kapcsolata Nagykanizsával édesapja halála után is élénk maradt, több nagykanizsai tárgy múzeumba kerülését segítette elő. Nagykanizsa és a múzeum közti „családi” kapcsolatot erősítette, hogy a Neumann Ede halála után nagykanizsai rabbivá megválasztott Winkler Ernő felesége Munkácsi Noémi , Munkácsi Bernát lánya, a múzeum ügyvezető igazgatójának, Munkácsi Ernőnek a húga lett. A múzeum tervezett genealógiai sorozatának egyetlen megjelent kötete a Munkácsi Ernő által 1939–ben megjelentetett, saját családját, a Munk család történetét bemutató könyve, melynek szintén vannak – Noémit megelőző – nagykanizsai vonatkozásai is. A hét műtárgya: Horschetzky Mór portréja A 18. században népszerű rabbiportrék stílusában megfestett képen egy korabeli társadalomba integrálódott, megbecsült zsidó férfit látunk. Fejfedő nélküli, szakálltalanul, divatos és elegáns ruházatban ül könyvespolca előtt, kezét nyitott könyvön pihentetve. Ő Dr. Horschetzy Mór, a 19. század elején a nagykanizsai zsidó közösség megbecsült tagja, aki feleségével hét gyermeket nevelt fel a városban. A negyvenes évek első felében Lőw Lipót rabbival együtt a hitközség egyik vezető személyisége, a zsidók asszimilációjának lelkes támogatója volt. Horschetzy Mór Csehországban született 1777-ben, Bécsben filozófiát,matematikát és orvostudományt tanult. 1811-től élt Nagykanizsán, ahol orvosként működött. Emellett - és a hét gyerek mellett! - maradt ideje és ambíciója a modern zsidó tudomány művelésére is: amellett, hogy kisebb cikkeket publikált, az ő szerkesztésében és fordításában jelent meg 1826-ban Josephus Flavius Zsidók története című műve, a híres prágai rabbi, Landau előszavával. A könyvből szintén őrzünk egy példányt a Múzeum gyűjteményében. A történethez tartozik, hogy az ő leszármazottja az Örkény novellából mindannyiunk által ismert szelíd író-filozófus, a lódögnek a gödröt ásó Dr KHG, azaz K. Havas Géza. Ismeretlen festő: Horschetzky Mór portréja ​ A nagykanizsai zsinagóga A ma is látogatható nagykanizsai zsinagógát éppen kétszáz éve, 1821. szeptember 14-én avatták fel, a héber dátum szerint Elul 17-én, születésnapját ünnepeljük tehát a héten. A Batthyány uradalom engedélyével Kanizsán megtelepedett zsidó közösség első imahelyét még az uradalom sörfőzdéjében alakították ki 1745-ben. A jelenleg látható épületet 1805-ben kezdték építeni a földesúrtól kapott telken, kezdetben az uraság uradalmi építészével, Voyta Ferenccel, majd bécsi és varasdi építészeket és építőmestereket is bevonva készült el a ma is látogatható épület. A tóraszekrényt a már megismert Horschetzky Mór orvos és Tachauer kereskedő rendelték meg a bécsi Hoffmann és Preiszach cégtől. A kétszáz éves zsinagóga tere ma már online, otthonról is bejárható: A képre kattintva bejárható a 3D zsinagógatér Áhitatos építészeti formák: tárgyaink máshol A héten nyílt meg a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Holokauszt Emlékközpont közös kiállítása Baumhorn Lipót zsinagógaépítő tevékenységéről. A kiállításban láthatják gyűjteményünkből Baumhorn Lipót portréját és a meg nem épült lipótvárosi zsinagóga tervrajzát . A kiállítás Sajtóvisszhang: Kerekasztal-beszélgetés A 2B Galériában rendezett sikeres Szemtanúk című kiállításunk finisszázsán kerekasztal-beszélgetéssel búcsúztunk a tárlattól. A beszélgetésről Kocsis Katica számolt be a kultúra.hu oldalon. Egyetemi hírek: előadás-sorozat A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában rendezett Politzer-Saga című, tíz filmetüd köré épülő kiállításunkhoz 2021. szeptember 23 és december 9 között, heti rendszerességgel jelentkező előadás-sorozatot hirdetünk az egyes témák legjobb szakembereinek bevonásával. A félév során heti rendszerességgel jelentkező „filmsorozatként” mutatjuk be a filmeket (egyenként mindössze 7 perc), melyet a korszakhoz kapcsolódó előadás kísér, kibontva a családtörténetben megjelenő történelmi-kulturális jelenségeket. A hamarosan induló egyetemi szemeszterben az előadás-sorozatunk felvehető tanegységként szerepel az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, és az ELTE BTK Hebraisztika tanszékén is! Szabadon választható tanegységként nem szakos hallgatók is felvehetik. Az előadássorozat programja hamarosan elérhető lesz a honlapon és a közösségi média felületeinken, a tantárgyfelvétel egyetemistáknak pedig a szokásos módon, a Neptun-rendszeren keresztül. ELTE BTK : BBN-HEB11-234, BBN-HEB-340 ORZSE : jövő héttől az egyetemi Neptun rendszerben Címlapképünk: Közösségi jegyzőkönyv Címlapképünk egy jól ismert nagykanizsai műtárgy részlete: a Bikur Holim (beteglátogató egylet) jegyzőkönyve 1802-ből. A hatalmas és gyönyörű jegyzőkönyv borítóján ezüstből kivésett rátét a címlap: Ez a nagykanizsai Bikur Holim egylet jegyzőkönyve, 1802. A könyvet digitalizáltuk, és végiglapozgatható innen ​. #ZsidoMuzeum ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌