Zsidó Múzeum Magazinja FÉRFIAK ÉS NŐK Nők és imák Ez a tematikus szám régóta készülődik és az intézményünk nőkről, női szerepekről szóló beszélgetését harangozza be. Amikor leterveztük, még nem lehetett tudni, hogy ezekben a napokban zajlik majd a neológia egyik belső összecsapása a nők lehetséges zsinagógai szerepei körül. A jelen néha emel minket, néha szembejön, gátol, de gyorsan elmúlik, marad a múlt és a jövő. És nekünk, zsidó múzeumként és leváltárként leginkább ezekkel van dolgunk. Ezekről, a jövőt meghatározó múltról fogunk most is beszélni. Az ima kezdeteinél álló lányok Emlékeznek, ki volt a bibliai Hanna? Sámuel édesanyja, aki úgy fogant méhében, hogy a Jóisten meghallgatta csendes imáját. Tőle tanulunk halkan imádkozni, amikor elcsöndesedünk a főimában. Azért imádkozunk együtt, hangosan, vagy legalábbis időről-időre hangosan, amikor az előimádkozó jelzi, merre járunk éppen, hogy a legfontosabb pillanatban elcsendesedjünk. Amikor beszélni kezdünk az Örökkévalóval, a főimában. Aki valamit bizalmasan akar az ég és a föld teremtőjével megbeszélni, valami igazán személyeset, az elcsendesedik. És Hanna mondandója bizalmas volt és mélyen, érzékenyen személyes. Fájdalom volt benne, szégyen, hiszen úgy érezte, nem ér annyit, mint a férje másik felesége, Pniná és talán vak remény. A főpap, Eli rögtön megtette a szükséges intézkedéseket, amikor látta az asszonyt imádkozni, rászólt, el akarta zavarni és csak lassan értette meg, hogy nem valami magáról megfeledkezett ókori feminista lázad a rend ellen, hanem egy megtört szívű asszony könyörög az Örökkévalóhoz azért, ami a legfontosabb neki. Hogy az, amit lázadásnak vélt, valójában hit. És belátva tévedését, gyöngéden vissza is vonult. És tőle tanuljuk, hogyan forduljunk mi is Istenhez a főimában. A szívből jövő, fegyelmezetlennek tűnő gesztusok születik az új rend néha, a törvény. Az első ima még rövidebb és még spontánabb volt. Azt egy férfi mondta egy nőért. Egy nőért, aki a nővére volt, aki megmentette őt csecsemőként. Mózes imádkozott Mirjámért, amikor beteg lett: Kérlek, Isten, gyógyítsd meg Őt. Ennyi. Felkiáltás, aggódó jajszó és zsigeri bizalom vegyüléke. Gyöngédség, aggodalom, kétségbeesés. Ezekben az elemi érzésekben születik meg az ima. Mintha valami nagyon erősen női aspektusa is volna eredetileg. A hét műtárgya: Dedikált imakönyv Az 1904-ben megjelent Mirjam imakönyv belső borítóján udvarias, merőben formális dedikáció olvasható egy úrhölgynek, régi barátjától, Kiss Arnoldtól. Ez az imakönyv valóban nők nemzedékeinek lehetett olyan, mint az emlékkönyvek, a naplók, az aforizmagyűjtemények, vigasztalások, amelyeket mindig magunknál hordunk. Ezek a nők alighanem őszintébben tudtak imádkozni, mint azok a férfiak, akik megadóan elolvasták a megadott imakönyvi részeket, meghallgatták a Tórát a felolvasásokon, amelyből nem sokat értettek héberül. Azt, hogy a szó Istenhez vezet, Kiss Arnold révén tapasztalták meg a nők a polgári-kispolgári neológiában. A közvetlen szólítás, az őszinte istenkeresés hangját, az öröm, a veszteség adekvát kifejezését juttatta nekik a Mirjám. Kivételesen becses és informatív kiadványa ez a neológia történetének. Kiss Arnold és Mirjám imádságoskönyve Kiss Arnold, a költő-rabbi, ez a sajátosan neológ jelenség, aki szinte egyidős volt a neológiával, az emancipáció éveiben született és a második világháború kitörésekor halt meg, látta mozgalma fénykorát, részese volt és látta mozgalma és a bázisát adó asszimilált zsidóság hanyatlását is, majdnem a sötét végig. Egyetlen emberöltő alatt. Érezte az ima gyengéd líraiságát, amely a Tórából, Hanna imájából ered és szerkesztett nők számára egy imakönyvet, amelyet, természetesen, Mirjámról nevezett el. „Mirjám fogalom, miként szerzőjének neve. Vőlegény, évfordulós férj meg más alkalmi jogcím egyszer Mirjámot vesz a szebb nemnek. Nem a példányszám mutatja egyedül a sikert, bár az is hasonlíthatatlanul nagy, hanem az, hogy forgatják, hogy nem elég egy-egy életre, elnyűvik, mert használják, telesírják… A Mirjám valódi opus, alkotás, mert hatásaiban és eredményeiben egyre nagyobb leend. Hazánkban nem kell reformistentisztelet, a magyar imádságos szó a nőnél a magánájtatosság belső lírai eszközévé lett”. A neológia asszimilációs ajánlatának alkonyán írja ezeket a sorokat Dr. Friedman Dénes, Újpest főrabbija Kiss Arnold 70. születésnapjára. Annyira elevenek ezek a sorok, hogy akár ma is elhangozhatnának, aktuális neológ vitákban. A nők imádsága privát áhítat, személyes, közvetlen és a neológ költő-pap versei adnak neki hangot, ezért nem szükséges őket bevonni a zsinagógai imába. A neológia világias fogékonysága a költészet iránt feleslegessé teszi a reformokat. A líra, amint azt feminista irodalomtörténészek meg szokták jegyezni, engedélyezett terep nők számára. Bájos, hogy Dr. Friedman Dénes, első Rabbiképzőn végzett, reformrabbiként dolgozó vallási vezető ezekkel a sorokkal köszönti az öregkorba lépő, alig egy éve múlva el is távozó Kiss Arnoldot. A Mirjám pedig, bár diadalútja a végére ért, ott van még számos zsidó család polcán és sokunk szülei forgatták. Azoknak, akik nem férnek hozzá a hagyományhoz, máig is lehetővé teszi ez az idén 125 éves gyűjtemény, hogy mint Hanna egykor Silóban, kiönthessék lelküket az Örökkévalónak. Az azóta megváltozott nyelvhasználat, stílus viszont új neológ költőrabbi, új Kiss Arnold után kiált. Gyűjtés: Mutasd a Mirjamod! A Mirjam imakönyv zsidó nők számára 1898-ban jelent meg először - azóta száznál több kiadást ért meg, szinte minden családban akad egy. Az imakönyvek képét, a bennük lévő dedikációkat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket egy ennek szentelt Facebook csoportban gyűjtjük. Várjuk a további leleteket! Kérjük, hogy a posztokban mindenképp tüntessék fel, hogy az adott Mirjam: Melyik kiadás (év, kiadó, hányadik kiadás) Milyen nyelvű (létezett német fordítása is!) Hol adták ki (kezdetben Pesten, később Tel Avivban, a Sinai Publ. adta ki) Honnan van, ki kapta, használta, örökítette tovább. Bónusz: ha van fénykép arról, aki használta /ja. A facebook csoporthoz az alábbi QR kód beolvasásával is lehet csatlakozni, olvasgatni az eddigi történeteket és feltölteni, megosztani újabbakat: Blu Greenberg és az ortodox feministák Az Ortodox Feminista Szövetség egy 1997-es konferencia nyomán alakult meg Amerikában, a konferencia tárgya ortodox zsidóság és feminizmus viszonya volt. Ebben az időszakban már a judaizmus nagy amerikai irányzatainak zsinagógáiban, legalábbis a nagy többségükben már teljes volt a liturgiai egyenlőség nők és férfiak között, az ortodoxiában ekkor vált egyre forróbbá a téma és az utóbbi tíz év talán legnagyobb ortodox belső vitája ez, sokak szerint az irányzat egységét fenyegeti az angolszász világban. Mert a nagy ortodox írónő, aktivista, gondolkodó, Blu Greenberg által alapított szervezet ma már jelen van az Egyesült Királyságban is, ahol az első brit ortodox rabbinő, Dina Brawer honosította meg. Hisz benne, hogy az ortodox zsidóságon belül lehetséges a teljes vagy majdnem teljes jogegyenlőség, a balos ortodoxia periférikus, de erősödő mozgalmához, a nyitott ortodoxiához kötődik egyre inkább. És van a feminista ortodoxiának egy Blu Greenbergnél is népszerűbb ikonja, az Agymenők nevű sitcom egykori sztárja, Mayim Bialik, aki azt hirdeti a közösségi média minden felületén, hogy az ortodoxia eleve nagyon feminista, például a szemérmesség, a cniut előírásai éppen azt akadályozzák meg, hogy a női test fogyasztási cikké, áruvá váljon. Bialik reformzsidó családból származik, a feminizmust otthonról hozta, az ortodoxiát menet közben szedte fel hozzá, akárcsak a veganizmust, aminek szintén apostola. Éljenek az ortodox, vegán, feminista nők. Programajánló: Múzeumi beszélgetések Valóban az isteni és örök rend része, mi a férfiak dolga és mi a nőké? Vannak a Tórában hagyományos férfi és női szerepeleírások? Feminista-e a zsidó hagyomány, vagy férfiközpontú, vagy mindkettő egyszerre? Szenvednek-e a férfiak is a saját uralmuktól? Jó-e mindig machónak, keménynek és sebezhetetlennek lenni? Szabad-e sírni a fiúknak? Kinek jó, kit tesz boldoggá az a világ, amelyben a nők és a férfiak nem egyenlőek? Boldoggá tesz-e a szerelem, a szerelmi házasság, a hűség? Milyen a szexuális boldogság? Akik válaszolnak: Bedő Viktória rabbi és Grecsó Krisztián író. A moderátor Hidas Judit, az akibic.hu főszerkesztője. 2022. május 24-én, 18 órakor online, Zoomon. Az alábbi képre kattintva egyenesen a beszélgetésbe kerülhetnek: Egyházi 1%: 0358 Ha szeretik ezt a hírlevelet, és örömmel járnak múzeumunkba, vagy akár csak internetes tartalmainkból tájékozódnak a zsidóság történetéről, akkor ne feledjék, hogy a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár fenntartója a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, mely ebben az évben is számít adójuk egyházaknak felajánlható 1%-ára! Legegyszerűbben erre a linkre kattintva rendelkezhetnek. Címlapképünk: Képeslap Tréfás képeslap, New York, 1910 k. E heti címlapképünk csak egy vicces képeslap Kohn Vilmos 1922-ben a Múzeumnak ajándékozott sok-sok képeslapja közül, de ha alaposabban körbejárjuk, akkor bizony komoly társadalomtörténeti tanulságait is megérthetjük - erről részletesebben egy korábbi