Zsidó Múzeum Magazinja #232 Erdély A hét műtárgya: Szombatos imakönyv Szombatos imakönyv → A székely szombatos közösség eredete a 16-17. századig vezethető vissza, amikor székely magyarok egy kis csoportja a reformáció során követni kezdte azokat a bibliai eredetű vallási előírásokat, amelyeket a kereszténység eltörölt. Bözödújfalusi közösségük 1867-ben halachikusan is áttért a zsidó hitre, és prozelita hitközséget alapított. A zsidó hitet elfogadó székelyek történetét elsőként Kohn Sámuel, a Dohány utcai zsinagóga rabbija írta meg 1896-ban. „Erdély istentkereső népének, a szombatosok utódaiként ma is fennálló orthodox zsidó székely hitközségnek (…), ezeknek a szegény székely gazdáknak hithűsége ma is tartja a zsidó rítust és a kasrusz törvényeit, imaszíjjal imádkoznak…” – írták róluk 1941-ben. A közösség osztozott a zsidóság sorsában, 1944-ben tagjaikat Auschwitzba deportálták. Régi imakönyveiket – amelyek a zsidó imák és áldások szinte szó szerinti magyar fordításait tartalmazzák, és a magyar nyelv 16. századi állapotát őrzik – a háború után, 1946-ban juttatta el a gyűjteménynek Fischer Kornél. Erdélyi Lajos képei a kolozsvári zsidó temetőről és a zsinagógáról Erdélyi Lajos kolozsvári fényképei → Kolozsvár mór stílusú zsinagógáját 1886-1887-ben építették, tervezője Hegner Izidor volt. Ez volt a neológ zsinagóga a városban, és ez az egyetlen, amely a mai napig működik. 2020-ra teljesen felújították, és már egy, a helyi zsidók történetét bemutató tárlat is van az épületben. Levéltári munkatársaink egy marosvásárhelyi konferencián Som Balázs „A személyes elbeszélhetőségének lehetőségei. A családi archívum felhasználhatósága a kortárs magyar képzőművészetben" címmel tartott előadást, felhasználva a Schuller Judit Flóra és Esterházy Marcell kiállításán látható műveket. Király Mátyás a náznánfalvi fa zsinagógával kapcsolatos kutatásának eddigi eredményeit osztotta meg „A náznánfalvi fa zsinagóga elméleti rekonstrukciója" címmel. Horváth Franciska, intézményünk gyakornoka a levéltárunkban tavaly felfedezett Berner Zsuzsi naplója nyomán adott elő „Öltözékkiegészítő a vészkorszakban. A sárga csillag mint vizuális stigma" címmel. Ha mondhatjuk, Zsuzsika emléke hazatért az előadás révén. Ugyanakkor a marosvásárhelyi Status Quo Ante temetőben felállított mártír-emlékműnél – amelyen ott található a család neve – elmondtak egy El Mole Rahamim imát. Erdélyi szédertál Erdélyi szédertál → Fischer Vilmos porcelánfestészetében készült Kolozsváron 1881-ben. Címlapképünk: Kolozsvári zsinagóga (1906) Kolozsvári zsinagóga → Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 21. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja #232
Erdély
| |
|
|
A hét műtárgya: Szombatos imakönyv | |
A székely szombatos közösség eredete a 16-17. századig vezethető vissza, amikor székely magyarok egy kis csoportja a reformáció során követni kezdte azokat a bibliai eredetű vallási előírásokat, amelyeket a kereszténység eltörölt. Bözödújfalusi közösségük 1867-ben halachikusan is áttért a zsidó hitre, és prozelita hitközséget alapított. A zsidó hitet elfogadó székelyek történetét elsőként Kohn Sámuel, a Dohány utcai zsinagóga rabbija írta meg 1896-ban. „Erdély istentkereső népének, a szombatosok utódaiként ma is fennálló orthodox zsidó székely hitközségnek (…), ezeknek a szegény székely gazdáknak hithűsége ma is tartja a zsidó rítust és a kasrusz törvényeit, imaszíjjal imádkoznak…” – írták róluk 1941-ben. A közösség osztozott a zsidóság sorsában, 1944-ben tagjaikat Auschwitzba deportálták. Régi imakönyveiket – amelyek a zsidó imák és áldások szinte szó szerinti magyar fordításait tartalmazzák, és a magyar nyelv 16. századi állapotát őrzik – a háború után, 1946-ban juttatta el a gyűjteménynek Fischer Kornél. | |
|
|
Erdélyi Lajos képei a kolozsvári zsidó temetőről és a zsinagógáról | |
Kolozsvár mór stílusú zsinagógáját 1886-1887-ben építették, tervezője Hegner Izidor volt. Ez volt a neológ zsinagóga a városban, és ez az egyetlen, amely a mai napig működik. 2020-ra teljesen felújították, és már egy, a helyi zsidók történetét bemutató tárlat is van az épületben. | |
|
|
Levéltári munkatársaink egy marosvásárhelyi konferencián
| |
Som Balázs „A személyes elbeszélhetőségének lehetőségei. A családi archívum felhasználhatósága a kortárs magyar képzőművészetben" címmel tartott előadást, felhasználva a Schuller Judit Flóra és Esterházy Marcell kiállításán látható műveket.
Király Mátyás a náznánfalvi fa zsinagógával kapcsolatos kutatásának eddigi eredményeit osztotta meg „A náznánfalvi fa zsinagóga elméleti rekonstrukciója" címmel.
Horváth Franciska, intézményünk gyakornoka a levéltárunkban tavaly felfedezett Berner Zsuzsi naplója nyomán adott elő „Öltözékkiegészítő a vészkorszakban. A sárga csillag mint vizuális stigma" címmel. Ha mondhatjuk, Zsuzsika emléke hazatért az előadás révén. Ugyanakkor a marosvásárhelyi Status Quo Ante temetőben felállított mártír-emlékműnél – amelyen ott található a család neve – elmondtak egy El Mole Rahamim imát.
| |
|
|
Fischer Vilmos porcelánfestészetében készült Kolozsváron 1881-ben. | |
|
|
Címlapképünk: Kolozsvári zsinagóga (1906) | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 21. | |
|
|
| |