Zsidó Múzeum ​ Magazinja #215 Sport A magyar zsidók és a magyar foci Mi köze az arisztokrata vagy munkás származásnak a futballhoz? Miért nem „zsidó csapat” az MTK, és miért az mégis? Ki volt az a debreceni focista, aki a futballnak köszönhetően élte túl Auschwitzot? Volt-e cionista összeesküvés a Dunapark Kávéházban? Többek között ilyen kérdésekről esett szó a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban a Múzeumok Éjszakáján. Közös szenvedélyünk a foci – profik és rajongók a Zsidó Múzeum kötelékében, avagy a magyar fociról zsidó szemszögből címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban szombat éjjel, a Múzeumok Éjszakája elnevezésű országos programsorozat keretében. A Mezei Hanna által vezetett beszélgetésen Bodrogi Tamás, az MTK Baráti Kör tagja többek között arról beszélt: ha azt mondanánk, hogy az MTK zsidó csapat volt, az nem volna igaz, ugyanakkor az sem állná meg a helyét, hogy nem volt az. Ennek a furcsán hangzó állításnak az a magyarázata, hogy a XIX. század végén a magyar sportéletben általában meghatározó szerepe volt a magyar zsidóknak, sőt az 1920-as évekig a magyar sportklubok vezetésében, elnökségében, szakosztályi irányításában 80 százalék volt a zsidók aránya. Az MTK tehát tekinthető volna zsidó csapatnak, hiszen javarészt zsidók alapították, de ilyen alapon Újpest csapatát is zsidónak lehetne minősíteni, hiszen a zsidó Aschner Lipót alapította. Csakhogy az MTK abban az értelemben „világi” csapat volt, hogy bárkit befogadott vallásra, nemre, származásra való tekintet nélkül. Ennek a XIX. század végén azért volt jelentősége, mert kezdetben a sport „úri dolognak” számított, jobbára arisztokraták sportoltak, de az MTK volt az első futballklub az országban, amely munkás származású játékosoknak is otthont adott. A hét műtárgya: VAC jelvény VAC Egyesület azaz a Vívó és Atlétikai Club az első zsidó érdekeltségű magyar sportegyesület, melynek székhelye Budapest V. kerületében található. Az egyesületet Dömény Lajos alapította 1906-ban.A zsidótörvények miatt 1941-ben kizárták a VAC szakosztályait a magyar bajnokságokból, és 1944-ig, a megszűnésig csak titokban edzhettek a klub sportolói. A II. világháború után újraindult az egyesület, ám csak néhány évig létezhetett, mert az akkori politika sem tűrte meg. A VAC aztán 1989-ben éledt újjá, immár Maccabi VAC néven. Ez a jelvény Jerouschek jelvénykészítő üzemében készült (Budapest, Semmelweis u.7.) VAC jelvény →​​​​​ ​​ Herendi Artúr serlege Emlékserleg → Az egyszerű, nem különösebben érdekes serleget a felirata teszi mégis különlegessé. Vésett felirata szerint 1936-ban, a berlini olimpia évében ajándékozta a "XI. olimpiász emlékére" az Ujság Herendi Artúrnak. Herendi Artúr Nyitrazsámbokréten, Hoselitz Artúr néven született 1873-ban. Iskolái elvégzése után tisztviselője, majd igazgatóhelyettese volt a Magyar Jelzáloghitel Banknak, de ennél jobban érdekelték a sportok: amellett, hogy alelnöke volt a Magyar Labdarúgók Szövetségének, ő alapította a Fővárosi Kerékpár Egyletet is. 19 éves korától írt sporttal kapcsolatos cikkeket. Ő volt az első magyar sportújságíró, a magyar napilapok önálló sportrovatának megteremtője. A Magyar Sportújságírók Egyesülete örökös tiszteletbeli elnöke. Ezt a serleget az Újság című napilaptól kapta 1936-ban. Múzeumunknak lánya, Gerő Istvánné Herendi Erzsébet adományozta 1975-ben. Ilyen volt velünk a Múzeumok Éjszakája A Múzeumba látogatók beszélgethettek Verő Tamás rabbival és meghallgathatták kollégáink tárlatvezetéseit is. Ezúton is köszönjük azoknak, akik ellátogattak hozzánk! Vasárnapig látható A túlélés mintázatai – DEGOB jegyzőkönyvek új megvilágításban tárlat Csatlakozzon utolsó kurátori tárlatvezetésünkhöz június 30-án, vasárnap, 16:00 órától: Regisztráció | Facebook esemény ​ A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) munkatársai 1945-ben, a deportálásból éppen visszatért mintegy ötezer túlélővel vettek fel interjút tapasztalataikról, valamint jövőbeli terveikről. Az ELTE (RC 2 S 2 ) égisze alatt működő Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoport ezt a korábban már online publikált gyűjteményt elemezte a hagyományos módszerek mellett innovatív és digitális eszközökkel. A kutatócsoport eredményei a DEGOB-bal kapcsolatos levéltári tárgyak, valamint Sipos Melinda helyspecifikus alkotásával kiegészítve emlékeznek meg a magyarországi deportálások 80. évfordulójáról a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. A tárlaton a tudomány, a művészet, és a digitális világ találkozik, miközben a tanúvallomások feltárják a látogatók előtt a múltat és annak emlékezetét. Borítóképünk: Hochstädter (Hódosi) Antal a Parlament előtti padon Sportújságot olvas Hochstädter (Hódosi) Antal a Parlament előtti padon Sportújságot olvas →​​​​ ​ ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌