Kedves Olvasó! Ezt a hírlevelet azért kapja, mert feliratkozott a Politzer Saga című kiállításunkhoz kapcsolódó előadás-sorozatunkra. A hírlevélben minden előadás után elküldjük a bemutatott filmet, a film narrációjának szövegét, és néhány érdekességet a filmhez és/vagy a történethez kapcsolódóan. Kellemes olvasgatást, és várjuk a következő előadáson! A film: Eisik története A film szövege: A Politzer család története az 1700-as évek elejéig követhető vissza. Csehország északi vidékén éltek, lenvászonnal kereskedtek. A zsidóknak nem ment jól a sorsuk VI. Károly uralkodása alatt. Csak kis helységekben tűrték meg őket, nem maradhattak sokáig ugyanazon a helyen, nem jó kedvükből vándoroltak annyit. Így került a család Politzba. Eisiknek 1740 körül kellett elhagynia Politzot, méghozzá nem önszántából. Tudni kell ehhez, hogy annyira szépen hegedült, hogy ilyenkor ablaka alatt kisebbfajta tömeg gyűlt össze a hallgatókból. Egy molnár, aki éppen szemben lakott, néha meg is kérte Eisiket, játsszon neki. Egy péntek késő délután a molnár megint arra kérte Eisiket, hogy játsszon neki. Ő azt válaszolta, hogy péntek van, a szombat bejövetele előtt, ilyenkor már tilos hegedülni. A molnár csak kötötte az ebet a karóhoz, mire Eisik kidobta a házból. A molnár dühében elrohant a paphoz és bepanaszolta. A pap jelentette az esetet Prágának, ahol szigorú vizsgálatot rendeltek el. A molnár időközben megbánta az egészet és kibékült Eisikkel. Úgy látszott, elsimult a dolog, de a Prágából küldött hivatalos személyek már úton voltak, elfogják a bűnöst, és végrehajtsák rajtja az ítéletet. A molnár, akit értesítettek, könyörgött Eisiknek, hogy még az éjszaka meneküljön el. Eisik ezért fogta magát, motyóba kötötte a holmiját és a hegedűjét és nekiindult a sötét éjszakának, ment toronyiránt, fogalma sem volt, hová… Vándorlása során annyit tudott keresni a hegedüléssel, hogy nem kellett éheznie. Így jutott el Nikolsburgba, ahol az édesanyjának rokonai éltek. Egyikük befogadta, másikuk bevette társnak az üzletébe, és néha magával is vitte az üzleti útjaira, volt, hogy „egészen Magyarországig”. Közel lakott hozzá egy horvát cserzőmester, akinek a lánya lassanként beleszeretett a zsidó hegedűsbe. Eisik rábeszélte a lányt, hogy térjen be zsidónak, ezután egy környékbeli rabbi megeskette őket és kettesben nagy titokban elhagyták a falut, ahol olyan jó dolguk volt. A lány apja vigasztalhatatlan volt, azonnal üldözni kezdte a fiatalokat, feljelentést tett ellene mind az egyházi, mind a világi bíróságoknál. A fiatal pár ekkor Magyarországra jött, meghatározott cél nélkül. Először Pozsonyba aztán Zemplén megyébe mentek, de sehol nem találtak nyugalmat. Az após mindenhol felkutatta a lakóhelyüket, így gyorsan kellett mindig tovább kellett költözniük. Az állandó vándorlás során egyre újabb gyerekeik születtek, Wolf, a legidősebb, azután jött Moritz, azután Gerson, és egy lány, Hava. A lány születése után meghalt Eisik felesége, ez a szegény, hűséges asszony. Eisik tovább vándorolt az országban, majd mivel néhány rokona Köpcsényben élt, végül oda ment, és feleségül vett egy fiatal özvegyet. A köpcsényi hitközség egyike volt annak a néhány zsidó hitközségnek, melyeket Esterházy herceg telepített le a birtokain – zsidók ekkoriban nem lakhattak akárhol, csak olyan földesurak birtokain, akik ezt lehetővé tették. Esterházy herceg megengedte a kicsi közösségnek, hogy saját házaik legyenek, zsinagógát, rituális fürdőt és temetőt építsenek. Rabbit is választhattak, aki a felmerülő problémákra az ősi törvények alapján kereste a megoldást. II. József uralkodásának tíz éve a 18. század végén döntő jelentőségű változásokat indított el a magyarországi zsidók életében. Ő rendelte el, hogy a zsidók családneveket viseljenek, ezért lett Eisik utódainak neve a morvaországi település után Politzer. Eisiket Köpcsényben már Eisik Politzer néven ismerték. Legidősebb fia, Wolf korán elhagyta a szülői házat és egy pozsonyi kereskedőhöz szegődött tanoncnak. Moritz, a második fiú egy felcserhez került tanoncnak, és Moise Boder néven keresett orvos lett belőle. Eisik alakja Eisik Politzerről természetesen nem maradt fent hitelt érdemlő ábrázolás , hiszen jóval a fényképezés feltalálása előtt élt, és portré-festmény pedig nem készült róla. Alakjának megelevenítéséhez olyan ábrázolást kellett keresni, ami abból a korszakból, arról a területről származik, ahol ő élt, és hasonló társadalmi státuszú személyt ábrázol. A Magyar Nemzeti Múzeumban van egy 1808-ban készített kézirat, Johann Pacsich " Volkstrachten zu Kittsee in der Wieselburger gespanschaft nach der Natur ", melyben tíz színes kis vízfestmény mutatja be a Köpcsény környékén élők viseletét. A kéziratot 1907-ben, az Archaeológiai Értesítőben ismertette Szendrey János. A Magyar Zsidó Múzeum munkatársai 1933-ban lemásoltatták a sorozat két, zsidókat ábrázoló képét - innen rendelkezünk a színes képekkel. Ezt a figurát alapul véve rajzolta meg a figurát Nosek László. Köpcsényi zsidó alakja, 1808. Pacsich rajza után készített másolat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből. A helyszínek Eisik élete során Politzból Nikolsburgba, Köpcsénybe, majd Sátoraljaújhelyre és vissza Köpcsénybe vándorolt, a családi krónika szerint jórészt gyalogszerrel. Ennek az állandó vándorlásnak, a közel 1700 megtett kilométernek érzékeltetésére használtuk a Habsburg Birodalom Első Katonai Felmérésének (1763-1790) gyönyörűen megrajzolt térképszelvényeit. Az eredeti ma az Osztrák Állami Levéltárban van, de digitalizált változata elérhető, nézegethető innen: www.mapire.eu ​ Források a fikcióban A filmben szó esik az Esterházy uradalom területén lévő zsidó közösségekről, a "hétközségről" (héberül: séva kehilot), amik a földesúr engedélyével, a közösségekkel kötött szerződés értelmében létesülhettek, s melyek egyike volt történetünk helyszíne, Köpcsény is. Sajnos a szerződés nincs a gyűjteményünkben, van viszont egy védlevél Löbl Mózes részére a szomszédos Lakompakról , ami ugyan kicsit későbbi (1825-ben kelt), de mégis helyénvalónak éreztük, hogy ezt helyezzük az általunk megrajzolt Esterházy herceg kezébe. A falon II. József portréja nézi a jelenetet - az ő reformjairól is szó esik a filmben. A korabeli zsidó életút helyszíneit a rohonci (ma: Rechnitz, Austria) hevra kadisa jegyzőkönyvének címlapján lévő tollrajzok alapján alkottuk meg. A hevrakönyv ma az Österreichisches Jüdisches Museum, Eisenstadt ​ gyűjteményében van. Könyvajánló Előadónk, Michael L. Miller morvaországi zsidó történelemről Rabbis and Revolution: The Jews of Moravia in the Age of Emancipation című könyve 2011-ben jelent meg a Stanford University Press gondozásában. A téma iránt érdeklődőknek szívből ajánljuk! Elérhető és belelapozható az Amazonon innen ​. Következő előadás A Politzer Saga kiállításunkhoz kapcsolódó 12 részes előadássorozatunk következő előadása csütörtökön, október 7-én Bányai Viktória előadásával folytatódik. Ez alkalommal Kaiser Rachel történetét ismerhetjük meg a filmből és a korszak családjairól, női szerepeiről is hallhatunk az előadásban. Továbbra is nagy érdeklődést várunk, ezért javasoljuk, hogy biztosítsák helyüket és a további kapcsolódó hírleveleket előzetes regisztrációval, amit honlapunkon keresztül tehetnek meg. Zoom link az előadáshoz Meeting ID: 832 4643 5124 Passcode: 765861 ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌