| Zsidó Múzeum Magazinja #228 Ünnepek A még a járványügyi lezárások idején indult hírlevelünk történetében olyan következik, ami eddig soha: a péntek délre ígért "Magazin" a következő hetekben mindig éppen ünnepnapra esik. Ünnepnapon természetesen nem végzünk munkát, nem küldünk hírlevelet, de nem is térünk el a jól megszokott ritmustól, ezért ebben a számban küldjük az őszi ünnepek idejére szóló teljes hírlevelünket. Boldog ünnepeket kívánunk, és ha hiányzunk, nézzenek bele régebbi hírleveleinkbe , vagy látogassák meg a kiállításunkat online . Ros hásáná A zsidó újév, Ros hásáná ősszel, szeptember – októberben van, idén október 3-4-én. A Tóra és az imakönyv "emlékezés napja" illetve "sófárfúvás napja" néven említi ezt a napot. Az önvizsgálat és bűnbánat tíznapos időszakának első napja, amelyet Jom Kipur, az Engesztelés Napja zár le. Az évek számítása az ünnep, egyben tisri hónap első napjával kezdődik, innen a Ros hásáná, azaz újév elnevezés. Az imák az ünnep fő témái köré csoportosulnak, megemlékezünk arról a hagyományról, hogy ez a világ teremtésének évfordulója, illetve arról, hogy Isten a világ ura, aki ezen a napon ítéletet hoz teremtményei felett. Ros hásáná speciális ételei között van a méz és a gránátalama, illetve a kerek bárhesz, melyek reményeink szerint mind elősegítik a sikeres és édes új évet. A zsinagógákban mindenhol Izsák megkötözésének (Akédá) történetét olvassák fel. A zsinagógai ünnepi liturgia legkiemelkedőbb pillanata a sófárfúvás. Hagyományunk szerint az első sófár annak a kosnak a szarvából készült, melyet Ábrahám végül Izsák helyett áldozott fel, miután Isten meggyőződött hűségéről. A néhány éve készült videóban a világ minden részéről hallhatunk sófárfújást - köztük a mi közösségeinkét is: A hét műtárgya: Imakönyv Alkalmi imakönyv, 1763 → A kicsi, mindössze 15 pergamen lapot tartalmazó alkalmi imakönyv egyik kedves kis illusztrációja az Akéda, azaz Izsák megkötözésének jelenetét ábrázolja. A kép közepén Izsák egy kövön fekszik, felette magasodik apja, Ábrahám kezében méretes karddal. A kép jobb szélén már ott várakozik jámboran a kis kos, akit végül, a felhőből hallatszó "égi hang" (itt meglehetősen plasztikusan, szárnyas angyalként ábrázolva) hatására Ábrahám feláldoz. Szépen csavarodó szarva a sófárra emlékeztet. Az Akédá ábrázolásokról bővebben a T12 tanház egyik régebbi előadásából: Jom Kipur Jom Kipur, az engesztelés napja legfontosabb célja, hogy megtérésre ösztönözzön. Huszonöt órás böjtöt tartunk, így teljesítjük az előírást, mely szerint sanyargatnunk kell magunkat ezen a napon. Szombatok szombatja néven is ismert, amikor nem csak a sábát tilalmai érvényesek, hanem tilos enni, inni, mosakodni, parfümöket használni, kényelmes bőrcipőt viselni, valamint házaséletet élni. A tilalmak megtartása nem célként, hanem eszközül szolgál, így könnyebb a megtérés gondolatára fókuszálnunk. A böjtöt megelőző nap délutánján ünnepi étkezést tartunk, ezt követően mondjuk el a zsinagógában a Kol nidré ünnepi szöveget, majd a Jom Kipur-i imákat. Másnap majdnem az egész napot imádkozással töltjük, a böjt végét a sófár hangja jelzi az imádkozóknak. Egy gyönyörű Kol Nidré feldolgozás: Max Bruch 1881-ben bemutatott műve. Szukkot Az Egyiptomból való szabadulást követő negyven esztendőben őseink a pusztában vándorolatak, és végig ideiglenes otthonokban, sátrakban laktak. Erre emlékezve tartjuk meg a sátrak (Szukkot) hétnapos ünnepét. Az ünnep két legfontosabb gyakorlati előírása a sátor építése és a négy növényből álló csokor beszerzése. A hagyományos előírást követők Jom Kippur végén kezdik el a szukká (ünnepi sátor) építését, és ha tehetik, akkor a hét nap során benne laknak. Mások csak az étkezések alkalmával tartózkodnak a zsinagógák, ritkább esetben az otthonaik kertjében felállított sátorban, ahol a rabbinikus hagyomány szerint az ünnep minden napján különleges vendégek (uspizin) is érkeznek: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid egyaránt tiszteletüket teszik Szukkot ideje alatt. Az Akédá kapcsán már megismert imakönyv szukkoti jelenetet ábrázoló képe: a gallyakkal fedett ideiglenes otthon (sátor) felé tartó férfiak: egyikük imakönyvvel a kezében már majdnem belép, míg a kép jobb szélén egy felnőtt és egy gyermek kezében az ünnepi csokorral látható. Az imakönyvecske többi képe is elérhető online műtárgy-nyilvántartó rendszerünkben ITT . Etrog, luláv és az országokon átívelő kereskedelmi együttműködés... A napos, meleg Közel-Keleten formába öntött zsidó vallási szabályok érvényben... Read More Szukkot a múzeumban Szukkot ünnepének szimbóluma a náddal fedett sátor és a pálmacsokor, ami négyféle növényből áll. A gyorsan pusztuló szerves anyagok múzeumban nem kiállíthatóak, kivéve a csokorhoz tartozó etrogot. A tanult és parancsolatokat megtartó zsidókat jelképező citrusféle nem rohad meg, hanem csak megfonnyad, összeszárad. A kiállításunkban látható etrogok az elmúlt évek szukkotjainak emlékei. Múzeumi programok Kurátori tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galéria „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállításában, mely jelentős részben a mi gyűjteményünkben megőrzött műtárgyak alapján készült munkatársunk, Farkas Zsófia rendezésében. 2024. október 6. 15:30-17:30 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Szent György tér, 1014 A trauma kirajzolódása Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés. A beszélgetés résztvevői: Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora; a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársa Richter Júlia, a Traumaközpont klinikai igazgatója; A holokauszt nemzedékei című kötet társszerzője Moderátor: Gyárfás Dorka, kulturális újságíró 2024. október 8. 17:00-18:30 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Szent György tér, C épület Szeretettel várunk minden érdeklődőt az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén, amelyen igazi kuriózumként, a kurátori tárlatvezetés mellett elfeledett vagy még sosem hallott zeneművek hangzanak el. Ábrázolható-e a holokauszt, megragadhatók-e a képzőművészet nyelvén az üldöztetés traumái? A tárlaton a szemtanú művészek – grafikai albumokban, sokféle nyelven és más-más stílusban elbeszélt – személyes sorsára, életútja elevenedik meg. A tárlatvezetéshez a finisszázs alkalmával két zenemű is kapcsolódik. Közel száz évvel a darab születése után egy „újrabemutón”, azaz emlékbemutatón hallhatjuk Vándor (Venetianer) Sándor karmester, zeneszerző Brácsa szólószonatináját Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész előadásában. A mű, amelyet Vándor 1929-ben írt, csupán kéziratban maradt fenn. Vándor Sándort 1944 novemberében Sopronbánfalvára hurcolták, ahol megfagyott. A másik mű, a hírhedt Waldsee-levelezőlapok ihletésére Dinyés Dániel zeneszerző szerezte, amely szóló brácsára íródott. A látogatók a zeneműveket a kurátori vezetéssel együtt, azzal párbeszédben elhangozva hallgathatják meg. Közreműködik: Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész és Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora. Helyszín: 1014 Budapest, Szent György tér 2. Időpont: 2024. október 13. vasárnap, 16-17:30 A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépővel és a tárlatvezetési programjeggyel (1500 Ft) lehet részt venni. A jegyeket ezen a linken lehet megvásárolni. A mostani ünnepek nem lehetnek felhőtlenül boldogok, hiszen mindannyian a közel egy éve elrabolt túszok sorsa miatt aggódunk. A terrortámadás első évfordulóján, október 7-én a Kidma egyesület 1000 budapesti fára helyez el sárga szalagot, a túszokkal vállalt szolidaritás szimbólumát. További információ az akció facebook oldalán . Címlapképünk: Sáná tová! Ros hásánái üdvözletünk - Sáná tová! → Hírlevelünk küldésének napja: Elul 24. Sáná tová - majd pecsételtessünk be mindannyian egy jó új évre! Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja
#228 Ünnepek
| |
|
|
A még a járványügyi lezárások idején indult hírlevelünk történetében olyan következik, ami eddig soha: a péntek délre ígért "Magazin" a következő hetekben mindig éppen ünnepnapra esik. Ünnepnapon természetesen nem végzünk munkát, nem küldünk hírlevelet, de nem is térünk el a jól megszokott ritmustól, ezért ebben a számban küldjük az őszi ünnepek idejére szóló teljes hírlevelünket.
Boldog ünnepeket kívánunk, és ha hiányzunk, nézzenek bele régebbi hírleveleinkbe, vagy látogassák meg a kiállításunkat online.
| |
|
|
A zsidó újév, Ros hásáná ősszel, szeptember – októberben van, idén október 3-4-én.
A Tóra és az imakönyv "emlékezés napja" illetve "sófárfúvás napja" néven említi ezt a napot. Az önvizsgálat és bűnbánat tíznapos időszakának első napja, amelyet Jom Kipur, az Engesztelés Napja zár le. Az évek számítása az ünnep, egyben tisri hónap első napjával kezdődik, innen a Ros hásáná, azaz újév elnevezés. Az imák az ünnep fő témái köré csoportosulnak, megemlékezünk arról a hagyományról, hogy ez a világ teremtésének évfordulója, illetve arról, hogy Isten a világ ura, aki ezen a napon ítéletet hoz teremtményei felett. Ros hásáná speciális ételei között van a méz és a gránátalama, illetve a kerek bárhesz, melyek reményeink szerint mind elősegítik a sikeres és édes új évet.
A zsinagógákban mindenhol Izsák megkötözésének (Akédá) történetét olvassák fel. A zsinagógai ünnepi liturgia legkiemelkedőbb pillanata a sófárfúvás. Hagyományunk szerint az első sófár annak a kosnak a szarvából készült, melyet Ábrahám végül Izsák helyett áldozott fel, miután Isten meggyőződött hűségéről.
A néhány éve készült videóban a világ minden részéről hallhatunk sófárfújást - köztük a mi közösségeinkét is:
| |
|
|
A kicsi, mindössze 15 pergamen lapot tartalmazó alkalmi imakönyv egyik kedves kis illusztrációja az Akéda, azaz Izsák megkötözésének jelenetét ábrázolja. A kép közepén Izsák egy kövön fekszik, felette magasodik apja, Ábrahám kezében méretes karddal. A kép jobb szélén már ott várakozik jámboran a kis kos, akit végül, a felhőből hallatszó "égi hang" (itt meglehetősen plasztikusan, szárnyas angyalként ábrázolva) hatására Ábrahám feláldoz. Szépen csavarodó szarva a sófárra emlékeztet.
Az Akédá ábrázolásokról bővebben a T12 tanház egyik régebbi előadásából:
| |
|
|
Jom Kipur, az engesztelés napja legfontosabb célja, hogy megtérésre ösztönözzön. Huszonöt órás böjtöt tartunk, így teljesítjük az előírást, mely szerint sanyargatnunk kell magunkat ezen a napon. Szombatok szombatja néven is ismert, amikor nem csak a sábát tilalmai érvényesek, hanem tilos enni, inni, mosakodni, parfümöket használni, kényelmes bőrcipőt viselni, valamint házaséletet élni. A tilalmak megtartása nem célként, hanem eszközül szolgál, így könnyebb a megtérés gondolatára fókuszálnunk. A böjtöt megelőző nap délutánján ünnepi étkezést tartunk, ezt követően mondjuk el a zsinagógában a Kol nidré ünnepi szöveget, majd a Jom Kipur-i imákat. Másnap majdnem az egész napot imádkozással töltjük, a böjt végét a sófár hangja jelzi az imádkozóknak. | |
|
|
Egy gyönyörű Kol Nidré feldolgozás: Max Bruch 1881-ben bemutatott műve. | |
|
|
Az Egyiptomból való szabadulást követő negyven esztendőben őseink a pusztában vándorolatak, és végig ideiglenes otthonokban, sátrakban laktak. Erre emlékezve tartjuk meg a sátrak (Szukkot) hétnapos ünnepét. Az ünnep két legfontosabb gyakorlati előírása a sátor építése és a négy növényből álló csokor beszerzése. A hagyományos előírást követők Jom Kippur végén kezdik el a szukká (ünnepi sátor) építését, és ha tehetik, akkor a hét nap során benne laknak. Mások csak az étkezések alkalmával tartózkodnak a zsinagógák, ritkább esetben az otthonaik kertjében felállított sátorban, ahol a rabbinikus hagyomány szerint az ünnep minden napján különleges vendégek (uspizin) is érkeznek: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid egyaránt tiszteletüket teszik Szukkot ideje alatt. | |
|
|
Az Akédá kapcsán már megismert imakönyv szukkoti jelenetet ábrázoló képe: a gallyakkal fedett ideiglenes otthon (sátor) felé tartó férfiak: egyikük imakönyvvel a kezében már majdnem belép, míg a kép jobb szélén egy felnőtt és egy gyermek kezében az ünnepi csokorral látható.
Az imakönyvecske többi képe is elérhető online műtárgy-nyilvántartó rendszerünkben ITT.
| |
|
|
 | | A napos, meleg Közel-Keleten formába öntött zsidó vallási szabályok érvényben... | |
|
|
Szukkot ünnepének szimbóluma a náddal fedett sátor és a pálmacsokor, ami négyféle növényből áll. A gyorsan pusztuló szerves anyagok múzeumban nem kiállíthatóak, kivéve a csokorhoz tartozó etrogot. A tanult és parancsolatokat megtartó zsidókat jelképező citrusféle nem rohad meg, hanem csak megfonnyad, összeszárad. A kiállításunkban látható etrogok az elmúlt évek szukkotjainak emlékei. | |
|
|
Kurátori tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galéria „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállításában, mely jelentős részben a mi gyűjteményünkben megőrzött műtárgyak alapján készült munkatársunk, Farkas Zsófia rendezésében.
2024. október 6. 15:30-17:30
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Szent György tér, 1014
| |
A trauma kirajzolódása
Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés. A beszélgetés résztvevői:
- Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora; a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársa
- Richter Júlia, a Traumaközpont klinikai igazgatója; A holokauszt nemzedékei című kötet társszerzője
- Moderátor: Gyárfás Dorka, kulturális újságíró
| |
2024. október 8. 17:00-18:30
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Szent György tér, C épület
| |
|
|
Szeretettel várunk minden érdeklődőt az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén, amelyen igazi kuriózumként, a kurátori tárlatvezetés mellett elfeledett vagy még sosem hallott zeneművek hangzanak el.
Ábrázolható-e a holokauszt, megragadhatók-e a képzőművészet nyelvén az üldöztetés traumái? A tárlaton a szemtanú művészek – grafikai albumokban, sokféle nyelven és más-más stílusban elbeszélt – személyes sorsára, életútja elevenedik meg. A tárlatvezetéshez a finisszázs alkalmával két zenemű is kapcsolódik.
Közel száz évvel a darab születése után egy „újrabemutón”, azaz emlékbemutatón hallhatjuk Vándor (Venetianer) Sándor karmester, zeneszerző Brácsa szólószonatináját Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész előadásában. A mű, amelyet Vándor 1929-ben írt, csupán kéziratban maradt fenn. Vándor Sándort 1944 novemberében Sopronbánfalvára hurcolták, ahol megfagyott.
A másik mű, a hírhedt Waldsee-levelezőlapok ihletésére Dinyés Dániel zeneszerző szerezte, amely szóló brácsára íródott.
A látogatók a zeneműveket a kurátori vezetéssel együtt, azzal párbeszédben elhangozva hallgathatják meg.
Közreműködik: Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész és Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora.
Helyszín: 1014 Budapest, Szent György tér 2.
Időpont: 2024. október 13. vasárnap, 16-17:30
A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépővel és a tárlatvezetési programjeggyel (1500 Ft) lehet részt venni. A jegyeket ezen a linken lehet megvásárolni.
| |
|
|
A mostani ünnepek nem lehetnek felhőtlenül boldogok, hiszen mindannyian a közel egy éve elrabolt túszok sorsa miatt aggódunk.
A terrortámadás első évfordulóján, október 7-én a Kidma egyesület 1000 budapesti fára helyez el sárga szalagot, a túszokkal vállalt szolidaritás szimbólumát. További információ az akció facebook oldalán.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Elul 24.
Sáná tová - majd pecsételtessünk be mindannyian egy jó új évre!
| |
|
|
| |
|
