| Zsidó Múzeum Magazinja #233 Zsinagógák A hét műtárgya: A bajai zsinagóga fényképe Bajai zsinagóga → A bajai zsinagóga eredeti külsejének képét a Pollák Manó zsinagóga-történeti könyvéhez gyűjtött illusztráció őrizte meg 1934/35-ből. A holokauszt után az egyre fogyatkozó közösség képtelen volt fenntartani az épületet, ezért eladta a városnak. Ezután szerencsésen példás módon restaurálták a 1980-as években, és a mai napig könyvtárként működik. Az épületről készült képeket ide kattintva tekinthetik meg. Egykor imaház, ma edzőterem A pesterzsébeti Gaál Imre Galéria a többek között nálunk folytatott kutatás alapján kiállítást nyitott az erzsébetfalvi zsidókról, és Skaper Brigitta kurátor meghívott, hogy nézzük meg a tárlatot. Tamással eleget is tettünk a meghívásnak, majd a dél-pesti hitközség elnöke vezetett körbe minket a kis imatermükben. Megmutatták az egykori zsinagóga épületét, amely ma edzőterem. Erzsébetfalvi zsinagóga → A holokauszt borzalmait túlélt, de jelentősen megfogyatkozott létszámú zsidó közösségek a szakrális épületeiket vagy nem tudták fenntartani, vagy ha mégis, az sem jelentett bizonyosságot a megmaradásra. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) állami nyomásra az 1950-es évektől kezdte eladni a közösségek feje felől a zsinagógáikat, legtöbbször arra hivatkozva, hogy az kihasználatlan, nincs pénz a felújítására vagy nem járnak oda elegen. Ez esetben a fennmaradt dokumentumokból nem derül ki, de feltételezhető, hogy a városrendezési tervek miatt kényszerültek az eladásra. Krishaber Béla fényképe → A pesterzsébeti azaz akkoriban Erzsébetfalva ezer férőhelyes zsinagógáját 1901-ben építette a közösség. A háború előtt 4250 fős hitközség körülbelül 700 túlélője feldúltan találta a zsinagógát. 1948-ban sikerült újra felavatni a templomot, ezen eseményről kis füzet is készült, mely a gyűjteményünkben is megtalálható. 1900-tól 1955-ben bekövetkezett haláláig Dr. Krishaber Béla volt a közösség rabbija. A rabbi halála után a MIOK eladta a zsinagógát, ami először képtárként működött. Ma már csak tömegében őrzi az egykori zsinagóga emlékét, edzőterem működik benne. A zsinagóga egyetlen ismert belső képe → A hitközség a zsinagóga eladását követően egyre fogyatkozott. 2002-ben újra zsinagógát terveztek, elkészültek a tervek, megtörtént az alapkő letétel is, de a zsinagóga máig sem épült fel. A közösség ennek ellenére működik, a BZSH Délpesti körzeteként (ide tartozik még Soroksár és Csepel) tartanak közös szombatfogadásokat az imateremeben, mely nem messze van az egykori zsinagóga épületétől. Archív - A Rumbach zsinagóga megújított designjáról Mi az, ami továbbvihető egy épület múltjából, amikor 21. századi, multifunkciós térként születik újjá? Hogyan kapcsolódhatnak a kortárs design-elemek ehhez a múlthoz, különösen akkor, ha a múlt jelentős részben hiány, a használat hiánya. Hogyan oldható meg, hogy a mellékhelységet emberábrázolás nélkül jelöljük? Mitől művészet az alkalmazott művészet és mi a zsinagógai design munkaetikája. Erről beszélgettünk a Rumbach-zsinagóga designját megtervező párossal, Dávid Gáborral és Tausz Gáborral. Megérteni egy épület dramaturgiáját: a felújított Rumbach designjáról Mi az, ami továbbvihető egy épület múltjából, amikor 21. századi, multifunkciós... Read More Címlapképünk: Ruisz György: A tokaji zsinagóga a háború után A tokaji zsinagóga a háború után → Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 28. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja #233
Zsinagógák
| |
|
|
A hét műtárgya: A bajai zsinagóga fényképe | |
A bajai zsinagóga eredeti külsejének képét a Pollák Manó zsinagóga-történeti könyvéhez gyűjtött illusztráció őrizte meg 1934/35-ből. A holokauszt után az egyre fogyatkozó közösség képtelen volt fenntartani az épületet, ezért eladta a városnak. Ezután szerencsésen példás módon restaurálták a 1980-as években, és a mai napig könyvtárként működik.
Az épületről készült képeket ide kattintva tekinthetik meg.
| |
|
|
Egykor imaház, ma edzőterem
| |
A pesterzsébeti Gaál Imre Galéria a többek között nálunk folytatott kutatás alapján kiállítást nyitott az erzsébetfalvi zsidókról, és Skaper Brigitta kurátor meghívott, hogy nézzük meg a tárlatot. Tamással eleget is tettünk a meghívásnak, majd a dél-pesti hitközség elnöke vezetett körbe minket a kis imatermükben. Megmutatták az egykori zsinagóga épületét, amely ma edzőterem. | |
A holokauszt borzalmait túlélt, de jelentősen megfogyatkozott létszámú zsidó közösségek a szakrális épületeiket vagy nem tudták fenntartani, vagy ha mégis, az sem jelentett bizonyosságot a megmaradásra. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) állami nyomásra az 1950-es évektől kezdte eladni a közösségek feje felől a zsinagógáikat, legtöbbször arra hivatkozva, hogy az kihasználatlan, nincs pénz a felújítására vagy nem járnak oda elegen. Ez esetben a fennmaradt dokumentumokból nem derül ki, de feltételezhető, hogy a városrendezési tervek miatt kényszerültek az eladásra. | |
A pesterzsébeti azaz akkoriban Erzsébetfalva ezer férőhelyes zsinagógáját 1901-ben építette a közösség. A háború előtt 4250 fős hitközség körülbelül 700 túlélője feldúltan találta a zsinagógát. 1948-ban sikerült újra felavatni a templomot, ezen eseményről kis füzet is készült, mely a gyűjteményünkben is megtalálható.
1900-tól 1955-ben bekövetkezett haláláig Dr. Krishaber Béla volt a közösség rabbija. A rabbi halála után a MIOK eladta a zsinagógát, ami először képtárként működött. Ma már csak tömegében őrzi az egykori zsinagóga emlékét, edzőterem működik benne.
| |
A hitközség a zsinagóga eladását követően egyre fogyatkozott. 2002-ben újra zsinagógát terveztek, elkészültek a tervek, megtörtént az alapkő letétel is, de a zsinagóga máig sem épült fel. A közösség ennek ellenére működik, a BZSH Délpesti körzeteként (ide tartozik még Soroksár és Csepel) tartanak közös szombatfogadásokat az imateremeben, mely nem messze van az egykori zsinagóga épületétől. | |
|
|
Archív - A Rumbach zsinagóga megújított designjáról | |
Mi az, ami továbbvihető egy épület múltjából, amikor 21. századi, multifunkciós térként születik újjá? Hogyan kapcsolódhatnak a kortárs design-elemek ehhez a múlthoz, különösen akkor, ha a múlt jelentős részben hiány, a használat hiánya. Hogyan oldható meg, hogy a mellékhelységet emberábrázolás nélkül jelöljük? Mitől művészet az alkalmazott művészet és mi a zsinagógai design munkaetikája. Erről beszélgettünk a Rumbach-zsinagóga designját megtervező párossal, Dávid Gáborral és Tausz Gáborral. | |
Mi az, ami továbbvihető egy épület múltjából, amikor 21. századi, multifunkciós... | | | | |
|
|
Címlapképünk: Ruisz György: A tokaji zsinagóga a háború után | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 28. | |
|
|
| |
|
