| Zsidó Múzeum Magazinja MÓZES Mózes rejtélyes eltűnése: elmenni és belekerülni az élet körforgásába Ádár az öröm hónapja, aki belép ebbe a hónapba, mint mi a hét elején, újholdkor most, növekszik az örömben. Jó. Az első ünnep halálozási évforduló, ez így együtt kicsit furcsa. Másfelől a halálozási évforduló Mózesé, Ádár havának hetedik napjára esik a halála és a születése is. A teljes élet szimbolikus kifejeződése ez. Azon pedig, hogy egy teljes élet végén elmegyünk, nincs mit gyászolni, illetve van, de legalább ennyire indokolt az öröm is, amelyet az életek teljessége miatt érzünk. A legtöbb esetben (amikor az Ádár naptárszámítási-csillagászati okokból nem duplázódik meg, egy van csak belőle egy évben, mert néha kettő és olyankor a második Ádárban ünneplünk) Ádár 7. napja a Tecáve hetiszakaszának a hetére esik. Ez az a hetiszakasz, amelybe először és utoljára nem fordul elő Mózes neve. Eltűnik az életből és ezzel párhuzamosan eltűnik a hetiszakaszból is. Ugyanakkor a cím, a Tecáve mégis őt szólítja fel, hogy továbbítson parancsokat Istentől Izráel népe számára. Úgy van jelen a hetiszakasz legelejétől, születésétől fogva (ennyiben születésnapi gesztusnak is vehetjük a megszólítást), hogy nem látszik. Rejtetten. Mind ismerjük ezt a tapasztalatot. Akit szerettünk és elveszítünk, nem tűnik egészen el. Jelen van abban, amit tanultunk tőle, amivel hatott, befonatik, ahogy a halotti imánk, az Él mále ráhámim modja, az élet kötelékébe. Rejtetten, bújtatottan van jelen, mint ebben a hetiszakaszban, a halálához kapcsolódó Tóra-részben Mózes. Ugyanezt a nagyvonalú, eltűnős gesztust még egyszer megcsinálja majd a következő hónapban. A kivonulás ünnepének, a Peszáhnak a nyitóestéjén, a széderestén sem hangzik fel a neve, nem szerepel a Hágádában a kivonulás vezetője. Nem véletlenül tudja a hagyomány a legszerényebb zsidónak a földön. A hét műtárgya: Örkényi Strasser István: Mózes Örkényi Strasser István: Mózes Örkényi Strasser István Mózes című alkotása nem csak a bibliai Mózes figuráját idézi, hanem sokrétűen idézi meg a korszakot is, amikor készült. A szobor modellje a harmincas évek sztár-színésze, Beregi Oszkár, Madách Imre Mózes című drámájának címszereplőjeként. A darabot 1940. január 8-án mutatták be a hitközség Goldmark termében, az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Művészakció első színházi előadásán. Ekkor, a második zsidótörvény (1939:IV) bevezetését követően a szobor alkotója és modellje is kiszorult a művészeti élet egyéb színtereiről, és csak az OMIKE színháza, illetve képzőművészeti kiállításai nyújtottak számukra megjelenési lehetőséget. Örkényi Strasser István művét az OMIKE III. képzőművészeti kiállításán, 1941-ben láthatta a közönség. A mű végül ajándékként került a gyűjteménybe 1958-1959-ben. További kapcsolódó tartalmak: ÖRKÉNYI STRASSER ISTVÁN MŰVEI A GYŰJTEMÉNYÜNKBEN AZ OMIKE ARCHÍVUMA Mózes földön, vízen, levegőben: átalakulások A jellemző helyzetekben szemügyre vett Mózesek sora nagyjából úgy néz ki, hogy az ifjú lányok hálójában szemlélődő Mózessel találkozunk először, a Jitró lányait megvédelmező Mózessel másodszor, a férfivel, aki már rátalált az erejére, de nem talált még rá a feladatára, aztán a Tórát átvevő, vizet fakasztó, „érett Mózest” láthatjuk, zárásként, értelemszerűen, az agg Mózessel. A fizikai erejét demonstráló Mózes és a szellemi erejét demonstráló Mózes, a kiszolgáltatott Mózes és az Isten közelében járó, a világ fölé emelkedő Mózes, az együttérző, felelősséget vállaló Mózes és a népétől idegen Mózes magányosan. A leglátványosabb kontraszt nyilván a szinte újszülött Mózes, a nők seregétől (Mirjám, Johebed, a fáraó lánya és udvarhölgyei) körülvett Mózes, illetve a férfias, uralkodó Mózes között látszik lenni. Az első feszültség a tisztán szellemi vezető és a hérosz közötti az ábrázolás számára, amelyet úgy tudott feloldani Örkényi Strasser István, hívta fel a figyelmet Farkas Zsófia, múzeumunk kurátora, hogy kizárólag Mózes fejét formázta meg, testi ereje, testének arányossága az utókor képzeletében így egyszerűen eltűnhetett. De Mózes, aki Örkényi Strasser alkotásán megkínzott tekintetű öregember, a Tóra szerint a testi erejét sűrűn használó zsidó volt, korai zsidó mácsó, aki halált okozó testi sértés vétkét követte el, amikor megszabadította testvérét az egyiptomi munkafelügyelőtől, közbelépett Jitró lányainak védelmében, temperamentumát megőrizte Izráel vezetőjeként is, kimondottan türelmetlen, agresszív habitusú ember volt, aki nehezen viselte a követői folytonos reklamálását, szemrehányó sértettségét. Úgy emelkedett fel az Örökkévalóhoz, hogy földi késztetéseit nem vetkőzte le, élni akart az utolsó pillanatban is, a legvégső kort elérve, úgy volt megtalálható földön, vízen (vagyis a Nílusban) és levegőben (vagyis az éteri magasságokban az Örökkévalóval találkozva), hogy közben nem tudott a világtól sem elszakadni. Ezért jó, hogy a figurája egyszerre sugall magasztosságot és erőt, fenséget. Továbbá érezhető fáradtságot, amikor a bosszantó zsidók számára vizet fakaszt a sziklából:. Érezhetően elvesztette ez az ősz ember a türelmét, koros ő már ehhez. És zájin Ádár mindez együtt, Mózes születése, élete, halála. Hatalmas tabló számtalan portréval, egy mintaszerű emberi élet számos fázisából. Mózes ábrázolások gyűjteményünkben Gyűjteményünkben nagyon változatosan jelenik meg Mózes alakja: a téma miatt a múzeum alapításától kezdve gyűjtöttek szinte mindent, ami Mózessel kapcsolatos lehet; ennek köszönhetünk sok keresztény környezetben született nyomatot, vagy akár templomi szobrot is. Mózes szarvakkal érmén Mózes és Áron alakja tóravérten Valószínűleg keresztény környezetből származó barokk fa Mózes szobor Lilien: Mózes (képeslap) Mózes alakjában Herzl vonásait fedezhetjük fel Fényes Adolf: Mózes vizet fakaszt a sziklából TOVÁBBI MÓZES ÁBRÁZOLÁSOK A GYŰJTEMÉNYÜNKBEN ITT → A szerénység és azok, akiknek nincsen sírja Mózes sírja olyan helyszín, amely egyedül az Örökkévaló számára ismeretes, aki eltemette őt. Alighanem azért, hogy személye ne lehessen kultusz tárgya, minden ilyen kultusz a bálványimádást kockáztatná, legalábbis a határán volna. Még akkor is így van ez, ha jámbor hászidok szeretnek a cádikok sírjánál imádkozni. A legnagyobb cádikénál nem lehet, éppen azért, mert a legnagyobb volt. Azok az elesett izraeli katonák, akiknek a holtteste nem került elő, akiknek földi porhüvelye nem kaphatta meg a végtisztességet sem, Mózes halálának napját kapták meg, hogy megőrizze az ő emléküket is. Ilyenkor gyászolják őket, Ádár 7-én, ez a nap az ő emlékület is őrzi immár. A zsidó emlékezeti hagyomány őket is beépítette örök, ciklikus rendjébe, nem feledkezik meg senkiről. Ha a térben nem, az időben készít számukra nyughelyet. Enni vagy böjtölni? Szokás böjtölni Mózes halála napján, ha a cádik halála engesztelést hoz, talán a böjt is ráerősíthet az Örökkévaló megbocsátási kedvére. Mindazonáltal enni is lehet és a neológok, Isten tartsa meg a jó szokásukat, jobbára ezt választják, ez a halvacsorák ideje. Arról, hogy mi köze az Ádárnak és a zsidóknak egyáltalán a halakhoz, a csillagképhez és a nyálkás testű vízi élőlényhez, egész számot írtunk már Önöknek, ha jön az Ádár és fokozódik a jókedv, érdemes elővenni: Zsidó Múzeum magazinja #90: Halak Jiddis paleográfia workshop A magyarországi zsidó közösségek levéltári örökségének jelentős része a 19. század közepéig, de a keleti országrészben akár a holokausztot közvetlenül megelőző időszakig héber betűs írással készült. Nyelvük zömmel nem a különleges nyelvtudást igénylő héber vagy arámi, hanem a közösségekben általánosan használt német vagy jiddis. A dokumentumok iránti érdeklődés a családkutatás világszerte tapasztalható megélénkülésével párhuzamosan jelentősen nőtt, elsősorban az összeírások, névlisták, adólisták iránt. Ezeknek az elolvasása könnyedén megtanulható – ehhez kívánunk egy 10 alkalmas (+ otthonról elvégezhető e-learning tananyag segítségével) képzésen segítséget nyújtani. RÉSZLETES INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉSI LAP Címlapképünk: Mózes megtalálása Ismeretlen festő: Mózes megtalálása Címlapképünknek ezen a héten egy 1946-ban gyűjteményünkbe került, alig írólap méretű kis olajképet választottunk, melyen Mózes megtalálásának ókori jelenetét láthatjuk 18-19. századi stílusban újragondolva. #ZsidoMuzeum |
Zsidó Múzeum
Magazinja
MÓZES
| |
|
|
Mózes rejtélyes eltűnése: elmenni és belekerülni az élet körforgásába | |
Ádár az öröm hónapja, aki belép ebbe a hónapba, mint mi a hét elején, újholdkor most, növekszik az örömben. Jó. Az első ünnep halálozási évforduló, ez így együtt kicsit furcsa. Másfelől a halálozási évforduló Mózesé, Ádár havának hetedik napjára esik a halála és a születése is. A teljes élet szimbolikus kifejeződése ez. Azon pedig, hogy egy teljes élet végén elmegyünk, nincs mit gyászolni, illetve van, de legalább ennyire indokolt az öröm is, amelyet az életek teljessége miatt érzünk.
A legtöbb esetben (amikor az Ádár naptárszámítási-csillagászati okokból nem duplázódik meg, egy van csak belőle egy évben, mert néha kettő és olyankor a második Ádárban ünneplünk) Ádár 7. napja a Tecáve hetiszakaszának a hetére esik. Ez az a hetiszakasz, amelybe először és utoljára nem fordul elő Mózes neve.
Eltűnik az életből és ezzel párhuzamosan eltűnik a hetiszakaszból is. Ugyanakkor a cím, a Tecáve mégis őt szólítja fel, hogy továbbítson parancsokat Istentől Izráel népe számára. Úgy van jelen a hetiszakasz legelejétől, születésétől fogva (ennyiben születésnapi gesztusnak is vehetjük a megszólítást), hogy nem látszik. Rejtetten. Mind ismerjük ezt a tapasztalatot. Akit szerettünk és elveszítünk, nem tűnik egészen el. Jelen van abban, amit tanultunk tőle, amivel hatott, befonatik, ahogy a halotti imánk, az Él mále ráhámim modja, az élet kötelékébe. Rejtetten, bújtatottan van jelen, mint ebben a hetiszakaszban, a halálához kapcsolódó Tóra-részben Mózes.
Ugyanezt a nagyvonalú, eltűnős gesztust még egyszer megcsinálja majd a következő hónapban. A kivonulás ünnepének, a Peszáhnak a nyitóestéjén, a széderestén sem hangzik fel a neve, nem szerepel a Hágádában a kivonulás vezetője. Nem véletlenül tudja a hagyomány a legszerényebb zsidónak a földön.
| |
|
|
A hét műtárgya: Örkényi Strasser István: Mózes | |
Örkényi Strasser István: Mózes | | |
Örkényi Strasser István Mózes című alkotása nem csak a bibliai Mózes figuráját idézi, hanem sokrétűen idézi meg a korszakot is, amikor készült. A szobor modellje a harmincas évek sztár-színésze, Beregi Oszkár, Madách Imre Mózes című drámájának címszereplőjeként.
A darabot 1940. január 8-án mutatták be a hitközség Goldmark termében, az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Művészakció első színházi előadásán. Ekkor, a második zsidótörvény (1939:IV) bevezetését követően a szobor alkotója és modellje is kiszorult a művészeti élet egyéb színtereiről, és csak az OMIKE színháza, illetve képzőművészeti kiállításai nyújtottak számukra megjelenési lehetőséget. Örkényi Strasser István művét az OMIKE III. képzőművészeti kiállításán, 1941-ben láthatta a közönség. A mű végül ajándékként került a gyűjteménybe 1958-1959-ben.
További kapcsolódó tartalmak:
ÖRKÉNYI STRASSER ISTVÁN MŰVEI A GYŰJTEMÉNYÜNKBEN
AZ OMIKE ARCHÍVUMA
| |
|
|
Mózes földön, vízen, levegőben: átalakulások
| |
A jellemző helyzetekben szemügyre vett Mózesek sora nagyjából úgy néz ki, hogy az ifjú lányok hálójában szemlélődő Mózessel találkozunk először, a Jitró lányait megvédelmező Mózessel másodszor, a férfivel, aki már rátalált az erejére, de nem talált még rá a feladatára, aztán a Tórát átvevő, vizet fakasztó, „érett Mózest” láthatjuk, zárásként, értelemszerűen, az agg Mózessel.
A fizikai erejét demonstráló Mózes és a szellemi erejét demonstráló Mózes, a kiszolgáltatott Mózes és az Isten közelében járó, a világ fölé emelkedő Mózes, az együttérző, felelősséget vállaló Mózes és a népétől idegen Mózes magányosan. A leglátványosabb kontraszt nyilván a szinte újszülött Mózes, a nők seregétől (Mirjám, Johebed, a fáraó lánya és udvarhölgyei) körülvett Mózes, illetve a férfias, uralkodó Mózes között látszik lenni.
| |
Az első feszültség a tisztán szellemi vezető és a hérosz közötti az ábrázolás számára, amelyet úgy tudott feloldani Örkényi Strasser István, hívta fel a figyelmet Farkas Zsófia, múzeumunk kurátora, hogy kizárólag Mózes fejét formázta meg, testi ereje, testének arányossága az utókor képzeletében így egyszerűen eltűnhetett. De Mózes, aki Örkényi Strasser alkotásán megkínzott tekintetű öregember, a Tóra szerint a testi erejét sűrűn használó zsidó volt, korai zsidó mácsó, aki halált okozó testi sértés vétkét követte el, amikor megszabadította testvérét az egyiptomi munkafelügyelőtől, közbelépett Jitró lányainak védelmében, temperamentumát megőrizte Izráel vezetőjeként is, kimondottan türelmetlen, agresszív habitusú ember volt, aki nehezen viselte a követői folytonos reklamálását, szemrehányó sértettségét. Úgy emelkedett fel az Örökkévalóhoz, hogy földi késztetéseit nem vetkőzte le, élni akart az utolsó pillanatban is, a legvégső kort elérve, úgy volt megtalálható földön, vízen (vagyis a Nílusban) és levegőben (vagyis az éteri magasságokban az Örökkévalóval találkozva), hogy közben nem tudott a világtól sem elszakadni. Ezért jó, hogy a figurája egyszerre sugall magasztosságot és erőt, fenséget.
Továbbá érezhető fáradtságot, amikor a bosszantó zsidók számára vizet fakaszt a sziklából:. Érezhetően elvesztette ez az ősz ember a türelmét, koros ő már ehhez.
És zájin Ádár mindez együtt, Mózes születése, élete, halála. Hatalmas tabló számtalan portréval, egy mintaszerű emberi élet számos fázisából.
| |
|
|
Mózes ábrázolások gyűjteményünkben | |
Gyűjteményünkben nagyon változatosan jelenik meg Mózes alakja: a téma miatt a múzeum alapításától kezdve gyűjtöttek szinte mindent, ami Mózessel kapcsolatos lehet; ennek köszönhetünk sok keresztény környezetben született nyomatot, vagy akár templomi szobrot is. | |
Mózes és Áron alakja tóravérten | | |
Valószínűleg keresztény környezetből származó barokk fa Mózes szobor | | |
Lilien: Mózes (képeslap) Mózes alakjában Herzl vonásait fedezhetjük fel | | |
Fényes Adolf: Mózes vizet fakaszt a sziklából | | |
|
|
A szerénység és azok, akiknek nincsen sírja | |
Mózes sírja olyan helyszín, amely egyedül az Örökkévaló számára ismeretes, aki eltemette őt. Alighanem azért, hogy személye ne lehessen kultusz tárgya, minden ilyen kultusz a bálványimádást kockáztatná, legalábbis a határán volna. Még akkor is így van ez, ha jámbor hászidok szeretnek a cádikok sírjánál imádkozni. A legnagyobb cádikénál nem lehet, éppen azért, mert a legnagyobb volt.
Azok az elesett izraeli katonák, akiknek a holtteste nem került elő, akiknek földi porhüvelye nem kaphatta meg a végtisztességet sem, Mózes halálának napját kapták meg, hogy megőrizze az ő emléküket is. Ilyenkor gyászolják őket, Ádár 7-én, ez a nap az ő emlékület is őrzi immár. A zsidó emlékezeti hagyomány őket is beépítette örök, ciklikus rendjébe, nem feledkezik meg senkiről. Ha a térben nem, az időben készít számukra nyughelyet.
| |
|
|
Szokás böjtölni Mózes halála napján, ha a cádik halála engesztelést hoz, talán a böjt is ráerősíthet az Örökkévaló megbocsátási kedvére. Mindazonáltal enni is lehet és a neológok, Isten tartsa meg a jó szokásukat, jobbára ezt választják, ez a halvacsorák ideje. Arról, hogy mi köze az Ádárnak és a zsidóknak egyáltalán a halakhoz, a csillagképhez és a nyálkás testű vízi élőlényhez, egész számot írtunk már Önöknek, ha jön az Ádár és fokozódik a jókedv, érdemes elővenni: Zsidó Múzeum magazinja #90: Halak | |
|
|
Jiddis paleográfia workshop | |
A magyarországi zsidó közösségek levéltári örökségének jelentős része a 19. század közepéig, de a keleti országrészben akár a holokausztot közvetlenül megelőző időszakig héber betűs írással készült. Nyelvük zömmel nem a különleges nyelvtudást igénylő héber vagy arámi, hanem a közösségekben általánosan használt német vagy jiddis. A dokumentumok iránti érdeklődés a családkutatás világszerte tapasztalható megélénkülésével párhuzamosan jelentősen nőtt, elsősorban az összeírások, névlisták, adólisták iránt. Ezeknek az elolvasása könnyedén megtanulható – ehhez kívánunk egy 10 alkalmas (+ otthonról elvégezhető e-learning tananyag segítségével) képzésen segítséget nyújtani.
RÉSZLETES INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉSI LAP
| |
|
|
Címlapképünk: Mózes megtalálása | |
Ismeretlen festő: Mózes megtalálása | | |
Címlapképünknek ezen a héten egy 1946-ban gyűjteményünkbe került, alig írólap méretű kis olajképet választottunk, melyen Mózes megtalálásának ókori jelenetét láthatjuk 18-19. századi stílusban újragondolva.
| |
|
|
| |
|
