Zsidó Múzeum Magazinja #207 - HEREND A hét műtárgya: OMZSA haggada Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát. A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is. A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban. Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki. A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben OMZSA hagada→ ​ ​ A túlélés mintázatai Április 18-tól látogatható a Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoportjának kiállítása Sipos Melinda helyspecifikus alkotásával kiegészítve a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. A csoport kutatásának kezdeti szakaszában Barna Ildikó és Szabó Alexandra M. a Digital Lens társalapítói közösen írt tanulmányukban a Deportáltakat Gondozó Bizottság (DEGOB) által felvett jegyzőkönyveket összevetették ugyanazon túlélők olaszországi és németországi úgynevezett hontalan táborokban felvett kérdőíveivel. A szerzők esettanulmányok segítségével mutatták meg, hogy a különböző levéltárakban őrzött anyagok elemzése nemcsak új információval szolgálhat egy-egy túlélő élettörténetéről, hanem összehasonlításukkal különböző ellentmondásokra és elhallgatásokra is fény derülhet, melyek képet adnak arról a társadalomról és politikai helyzetről, amelyben a túlélők a háború utáni években próbálták újrakezdeni az életüket. Angol nyelvű cikküket a bécsi Wiesenthal Institut, a S:I.M.O.N. Shoah: Intervention. Methods. Documentation folyóiratában, ide kattintva olvashatják.​ A tárlatot workshopok és tárlatvezetések is kísérik, melyek során a közönség közelebbről megismerkedhet a túlélők visszaemlékezéseivel, azok érzelmi vetületével, valamint a projekt egyedülálló kutatási módszertanával és kutatási eredményeivel is. Gálosi Erna felvétele Theodor Herzl-re emlékezünk 164 éve ezen a napon született Herzl Tivadar Budapesten, a mai Magyar Zsidó Múzeum helyén álló épületben. Ezzel a blogposztunkkal emlékezünk rá. Theodor Herzl szülőháza  A Zsidó Múzeum épületén büszkén hirdeti a márványtábla, hogy a múzeum 1931-ben... Read More Herzl Tivadar portréja → ​ Kiállítás archív: Herend zsidó öröksége 5 éve ilyenkor megtekinthető volt a Herend zsidó öröksége kiállítás, melyen számos gyönyorű kivételű szédertál is látható volt. A peszach idején a szimbolikus ételek elhelyezésére a szédertál szolgál, melynek anyagára, formájára nincs szabály. A lehetőség szerinti legszebb, legmívesebb tárgyak használata a „hiddur micva”, azaz a parancsolatok teljesítésének megszépítése, kiteljesítése. A Herendi Porcelánmanufaktúra a magyar zsidóság polgárosodásának egyik fontos színtere volt. Az 1826-ban Stingl Vince által alapított kerámiagyárat Fischer Mór virágoztatta fel és tette világszerte ismertté. Fischer Mór a zsidó származásából fakadó hátrányokat igazi kézműves porcelán-remekekkel feledtette. A magyar arisztokraták készleteinek pótlásával szerzett hírnevet, később különböző külföldi iparkiállításokon nemcsak szakmai elismeréseket nyert el, hanem királyi családok, uralkodók megrendeléseit is. Művészeti törekvései jutalmául 1867-ben nemesi rangot kapott. Termékeivel nemcsak az arisztokraták fényűző asztalait díszítette, hanem a zsidó közösség vallásos szertartásainak kellékeit is porcelánba zárta. Erre tárgyi bizonyítékként szolgálnak a magyar múzeumokban őrzött szédertálak, melyek díszítése igen változatos. A széder este tárgyai mellett több pohár, serleg is készült héber felirattal Herenden. A Manufaktúra 19. századi pénztárkönyvei szerint a kaposvári, székesfehérvári, kismartoni főrabbi, valamint Dr. Samson Raphael Hirsch német rabbi és Dr. Nathan Marcus Adler londoni főrabbi is egy-egy O’Sullivan mintás serleggel gazdagodott az 1860-as években. Munkásságát fiai közül a Kolozsvárott letelepedett Vilmos folytatta, aki porcelánfestödéjében számos judaika tárgyat festett. Műhelyéből kikerült termékek többségét az ún. Cubash mintával díszítette. Ő alapította a kolozsvári neológ hitközséget, feleségével sokat jótékonykodott. Farkasházy Fischer Mór örökségét máig őrzi a Manufaktúra, hiszen a judaika kollekció részeként már mezuzákat és trenderliket is készítenek Herenden. Szédertál → ​ Így történt... - Tárlatvezetések A kiállítás kurátora Farkas Zsófia május 12-én és 26-án kurátori tárlatvezetést tart az Így történt című kiállításban a Magyar Nemzeti Galériában. A facebook esemény linkjét itt találhatják . Május 17-én pedig Csősz László kollégánk fog történész szemmel tárlatvezetést tartani a kiállításban. Erről bővebben itt tájékozódhatnak ​​. Borítóképünk: Herendi dísztál Theodor Herzl portréjával A Herendi Porcelán Manufaktúra ajándéka Izrael Állam 70. éves fennállása alkalmából a Herend zsidó öröksége című kiállítás megnyitójára. Herendi dísztál Theodor Herzl portréjával → On Instagram ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌