Zsidó Múzeum Magazinja RABBIKÉPZŐ 2 Rabbiképző, könyvtár: folytatás ​ A mostani hetiszakaszban, amelyet a csodák ünnepe, Hanuka előtt olvasunk fel a zsinagógákban, József keresi a testvéreit. Ott, ahová Jákob, az apja küldte, nem találja meg őket, megkérdez egy szembejövőt, merre lehetnek és ő elirányítja hozzájuk. Ez a szerencsés véletlen, hogy az ismeretlen szembejövő éppen arra járt, teszi lehetővé, hogy testvérei, mikor rájuk lel, félig agyonüssék és eladják rabszolgának. Azt továbbá, hogy Potifár intézője, egyiptomi börtönlakó, a fáraó gazdasági tanácsadója lehessen, hogy a történet megtörténjen. Amikor a legutóbbi szám lezárása után új írást kaptunk a Rabbiképző Könyvtáráról, elhatároztuk, hogy újabb hírlevélben emlékezünk meg az intézmény elmúlt 145 évéről. És nem sokkal később szembe kellett jöjjön velünk a hír Menachem Schmelzer, Schmelzer Kornél haláláról, aki az utóbbi évtizedeknek a Rabbiképzőről kikerült, talán legnagyobb, tudósa volt. Aki rálép a véletlenek útjára, bízhat benne, hogy jó helyen jár, egyes hagyományos értelmezők szerint a szembejövő angyal volt. Így emlékezik ez a szám elsősorban Schmelzer Kornélra, aki Menachem Schmelzerré változott saját elhatározásából, így is ismeri a világ, de nekünk kicsit Schmelzer Kornél marad. A hét műtárgya: Kézirat New Yorkban E heti kiemelt műtárgyunkat sem a mi gyűjteményünkből, hanem a Jewish Theological Seminary könyvtárából választottuk, ez alkalommal Menachem Schmelzer emlékére. Móhelkönyv, Nyitra, 1812/1813 @Jewish Theological Seminary A new yorki Jewish Theological Seminary könyvtárának MS 8273-as jelzetén található ez a pici (mindössze 27 lapos, 17,5 x 11,9 cm-es kis móhelkönyv. Készítője Markus Donáth nyitrai szófer (azaz tóraíró), akinek több műve megtalálható a mi gyűjteményünkben is. Ezt a könyvecskét végiglapozhatják a képre kattintva, a mi gyűjteményünkben lévő műveivel pedig megismerkedhetnek a milev1 oldalunkon. Ha mindezt végignézték és megszerették, akkor egy nyugalmas estén a tananyag végén lévő kirakóval is megpróbálkozhatnak! Egy másik neológia lehetősége Van a világon néhány, nem annyira sok, annyira jelentős judaisztikai könyvgyűjtemény, amilyen a Rabbiképzőé, az egyik a Rabbiképző testvérintézménye, a Jewish Theological Seminary, a konzervatív zsidóság legtekintélyesebb amerikai rabbiképzőjének a könyvtára, amelyet Scheiber Sándor tanítványa, Menachem Schmelzer vezetett 23 éven át, 1964 és 1987 között, legendás igazgatóként. Ezt a kinevezést négy évvel megelőzően Schmelzer még Izraelben élt, onnan kapott meghívást huszonhat évesen a JTS-re. Aztán a következő hatvankét évet Amerikában töltötte. Ezt megelőzően kicsit több mint hat évvel börtönben volt Magyarországon, cionista összeesküvőként, csak 19 éves, amikor letartóztatják, mert bejár hébe-hóba az izraeli követségre, vallásos cionista fiatalként. Miután lehúz kis híján egy évet vizsgálati fogságban, kiengedik, a közbülső időben az első titkár, Joszif Visszarionovics Sztalin meghal. Amikor hagyják neki, tanulni kezd a Rabbiképző kebelében, Scheiber Sándor kezei alatt és 1956-ban, amikor elmehet innen, el is megy, cionistaként Izraelbe. És igyekszik elfelejteni Magyarországot. Úgy alakul, hogy ott is, Amerikában, a középutas zsidó irányzat, a helyi neológia, a konzervatív mozgalom vezető rabbiképzője alkalmazza, a középkori költészet, legkivált talán a liturgiai költemények, a pijutok széles körben elismert kutatója lesz, és persze marad sok nyelven tudó, alapos, régivágású filológus, igazi Scheiber-tanítvány. Kelet-Európa Amerikában Menachem Schmelzer azt a második világháború előtt, Európában született amerikai judaista tudósnemzedéket reprezentálja, amelyik sok nyelvet és kultúrát ismer mélyen, széleskörű, klasszikus humán oktatásban részesült, továbbá még a jesivákban elsajátítható hagyományos ismeretekkel is rendelkezik, írja róla egy amerikai méltatás. Ismerték ők is benne Scheiber rabbi tanítványát. Tudták, ki ő és mi köze van az országhoz, amely gyerekként kiszolgáltatta őt a gyilkosoknak, amely 19 éves korában bebörtönözte azért, mert el akart innen menni, amelyet úgy hagyott maga mögött, hogy igyekezett minél kevesebbet gondolni rá élete hátralévő hatvanhat évében, háromnegyedében, Izraelben és Amerikában. Erről, az elfelejtés munkájáról beszélt Kácsor Zsoltnak két éve a Mazsihisz honlapján: Rákosi börtönéből Amerikába: Menachem Schmelzer, a szabadság fia @Mazsihisz.hu És mégis olyan kelet-európai tudós volt, amilyennek a méltatás bemutatja, a múlt nem választható. Személye egy másik, kicsit elviselhetőbb huszadik századi történelem esetén egy másik neológia esélyét mutatja. Akár így is alakulhatott volna, Menachem Schmelzer akár a neológia meghatározó tudósa is lehetett volna még három évtizeden át mestere mellett, valahol Kelet-Közép Európában. Ennek a másik neológiának, egy másik nagy gyűjtemény vezetőjeként, egy másik fontolva haladó Rabbiképző munkatársaként, elismert, jelentős tudósként, mintegy a lehetőségét teszi elképzelhetővé egész életútja. És a lehetetlenségét is szemlélteti, a jól ismert okokból kifolyólag. Amikor arra a kérdésre válaszol, mi fogta meg Amerikában, mindössze annyit mond, a szabadság. Inverz módon mindig is pesti zsidó maradt. Novák Attila könyve, amely az ő perét is feldolgozta más lefogott fiatalemberekével együtt nemrég, újra ráirányította kicsit a magyar zsidó közösség figyelmét (Ideológia és önazonosság, 2020, NEB). Övé is az érdem, hogy megszólalt még újra magyarul, hogy elbúcsúzott tőlünk. Legyen áldás az emléke. IDEOLÓGIA ÉS ÖNAZONOSSÁG AZ 1953-AS BUDAPESTI CIONISTA PER VÁDLOTTJAI ÉS KÖRÜLMÉNYEI * A Rabbiképző Könyvtárából 1944-ben elrabolt könyvek visszahozataláról munkatársunk, az eseményekben kulcsszerepet játszó Volenszky Paula írása: Nyolcvanas évek a Rabbiképző Könyvtárában Read More A Budapesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma 1953-54-es végzőseinek tablója Amíg Schmelzer Kornél vizsgálati fogságban várta az ítéletét, kortársai a zsidógimnáziumban leérettségiztek, már nem a Lajta Béla tervezte zuglói épületben, amely néhány év múlva felveszi Radnóti Miklós nevét, „asszimilálódik” állami-egyetemi gyakorlóiskolává, de mégis, leérettségiztek az intézményt a háború előtt is vezető Dr. Zsoldos Jenő igazgatása alatt, ugyanazon a Magyarországon. Dr. Zsoldos bölcsészként a magyar irodalom zsidó motívumainak kutatója volt, jellegzetes rabbiképzős, neológ tudományos témát vitt, amelyről még Scheibernek is sok mondandója maradt, elsősorban Arany Jánost illetően, aki az asszimilált magyar zsidóság első számú magyar költője volt. Zsoldos, miközben védte, amit meg lehetett menteni a középfokú zsidó oktatásból, magyar zsidó volt, egész műveltségében, ahogy még Scheiber is, Schmelzer Kornél már egy másik nemzedékhez tartozott, ő csak elhagyni szerette volna Magyarországot, ha, mint láttuk, sok mindent el is vitt magával innen, jót és rosszat. A végzősök Nagy Imre első miniszterelnökségének évében tizenketten vannak, alig többen, mint a tanáraik. Ez az intézmény aprócska végvára a zsidó életnek, mindvégig kitartó végvára. Ez is volt, amikor egy 19 éves fiút, egy későbbi amerikai tudóst letartóztatnak azért, mert bejár a természetesen legálisan működő izraeli követségre. Címlapképünk: A Rabbiképző könyvtára Az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára @Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A Rabbiképző Intézet könyvtára a Szombat folyóirat archívumában megőrzött fényképen. Hanuka és Budapest 2023-ban szeretett városunk, Budapest 150 éves lesz. A három város egyesítéséről szóló törvényjavaslatot a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, a Lipótváros parlamenti képviselője, Wahrmann Mór terjesztette be. Az egész éves ünnepségsorozat, a "Zsidó Budapest 150 éve" indító rendezvénye hétfőn este hatkor kezdődik a Rumbachban. #ZsidoMuzeum ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌