Politzer Saga előadássorozat 3: Politzer Ábrahám története - javított!

Kedves Olvasó! Az imént küldött hírlevélben sajnos rossz dátumot írtunk: Hermann Róbert előadása holnap, október 21-én este hatkor lesz. A tévedésért elnézést kérünk! A film: Politzer Ábrahám története A film szövege: Ráchel legidősebb gyermekét, Ábrahámot, a bécsi Arnstein bankár magával vitte Bécsbe és földmérőnek képeztette ki. Szabad napjain többnyire gyalog ment el Köpcsénybe, hogy megossza édesanyjával és testvéreivel azt a néhány falatot, amit sikerült félretennie. Abraham tovább folytatta földmérői tanulmányait, és úgy látszott, hogy a sokat szenvedett Politzer családra derűsebb napok virradnak, amikor hirtelen új csapás sújtott le rájuk. I. Ferenc császár egy dekrétumában megtiltotta a zsidóknak a földmérői tanulmányok folytatását. Abraham Politzer tanácstalan volt a kétségbeejtő helyzetben. Jótevője, Arnstein is éppen akkor halt meg. A jövő kilátástalannak tűnt számára. Gyalog ment Magyarországra. Üres zsebbel és üres hassal ért Pestre, ahol megtudta, hogy a közeli Pécelen a zsidó közösség tanítót keres. Odasietett, jelentkezett és megkapta az állást. Kapott egy fekvőhelyet az előimádkozónál, másik zsidó családnál kosztolhatott. Azokon a napokon, amikor a tanító is ott étkezett, mindig a legolcsóbb étel, bab került az asztalra. Így élte a fiatal éveit ez a tehetséges, előkelő házban felnőtt fiatalember. Az anyjától és a testvéreitől kapott levelek sem javították hangulatát. Édesanyja panaszkodott a nagy ínségről, a pénz értéke az egy ötödére esett vissza, ennek következtében rettenetes szegénység jött el. Nagybátyja, Wolf Politzer ezenközben élénk kereskedelmet folytatott Dél-Magyarországon, Erdélyben és Szlavóniában. Üzleti útjain gyakran találkozott egy Jakob Hay nevű kereskedővel. Lassacskán bizalmi viszony alakult ki köztük, és hogy ne legyenek egymás konkurenciája, közös üzletekbe fogtak. A tranzakciók száma és mérete egyre nőtt, így szükségessé vált egy olyan személy alkalmazása, aki levelez és könyvel. Ekkor jutott eszébe Wolf Politzernek, hogy van egy unokaöccse, aki Bécsben tanult. Éppen vásár volt Pesten, ahol sok üzletember megfordult, és akadt valaki, aki ismerte a péceli Aber Politzer tanítót. Wolf megüzente neki, keresse fel Pesten, az Országúton lévő szállásán. Ez volt a fordulópont Ábrahám életében. Wolf Politzer és Jakob Hay éppen ebédnél ültek, amikor belépett egy sápadt, sovány, mezítlábas fiatalember, aki Aber Politzerként mutatkozott be. Rögtön rendeltek neki is egy ebédet, amelynek a kiéhezett tanító nagy mohósággal látott neki. Ebéd után Wolf tetőtől talpig felöltöztette – így már egészen más benyomást keltett, csinos, karcsú fiatalember lett belőle. Aber Politzer majdnem olyan gyorsan írt, mint ahogy beszélt, fogalmazványai választékosak voltak, és a kézírása igen szép. Jakob Hay idősebb lánya, Golde mély rokonszenvet érzett iránta, ami lassan kölcsönös szerelemmé érett. Jakob Hay gyakorlati érzéke és okossága azt súgta, hogy a tudás és a szorgalmas munka többet ér a pénznél, és így boldogan adta feleségül Golde lányát a szegény tanítóhoz. Jól számított, és döntését soha nem bánta meg… Golde és Aber a házasságkötésük után egy ízlésesen berendezett kis boltot nyitottak az Alföldön található Irsán. Végtelen szorgalmuk szerény megélhetést biztosított nekik. Golde irányította a háztartást, Aber pedig üzleti urakra járt. 1825-ben megszületett az első gyermekük, Moritz, majd sorban Illés, Ignác, Leni, Rudolf, Bernát, Mihály, Ádám, Farkas, Fülöp, Sámi, Rozi, Sali, Zsigmond és Gusztáv. Mire a legkisebb megszületett 1846-ban, a legnagyobb már meg is nősült, így szegény Golde sosem láthatta együtt mind a tizennégy gyermekét. Egyszer a tíz fiú azzal lepte meg édesanyját, hogy készíttettek neki egy közös képet. Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, melynek békéjét a középkori állapotokat felidéző járvány, a kolera megjelenése szakította meg. A járvány hihetetlen gyorsasággal terjedt el az országban. A község elöljárósága szigorú karantént vezetett be: mély és széles árkot ástak a település köré, amin nem kelhetett át senki. Vasvillával felfegyverkezett parasztok és polgárok álltak ott őrt éjjel és nappal. A szigorú intézkedéseknek hála, Irsán hamarosan megszűnt a járvány, mely az egész országban közel negyedmillió áldozatot követelt. Miközben Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, akkorát változott a világ, hogy az még Irsáról is észrevehető volt. A régi korlátozások közül egyre többet eltöröltek el,a zsidók egyenjogúsításáról, magyarosodásáról írtak a lapok, és 1847-től már vasút kötötte össze Irsát a fővárossal. Az 1848-as forradalom néhány csatája szó szerint a szemük előtt zajlott, – és mindennek komoly hatása volt a gyerekeik életére. Aber ezt már nem érhette meg, mindössze 57 éves korában, 1854-ben meghalt. Hogyan lett Ábrahám tanító Pécelen? "Üres zsebbel és üres hassal ért Pestre, ahol megtudta, hogy a közeli Pécelen a zsidó közösség tanítót keres." Hogyan tudta meg? Elment a pesti zsidó élet központjába, a Király utca és az Országút (ma: Károly körút) sarkán álló Orczy házba, ahol az Orczy kávéházban volt az úgynevezett tanító-börze. Vámbéry Ármin így ír róla: „Ebben a piszkos, a legkülönbözőbb dohánynemek füstjétől illatos helyiségben tarka sokadságban tolongott egymás hátán a városi és falusi zsidóság, mely feketekávéját szürcsölte, vagy fülsiketítő lármát csapott, ádáz taglejtésekkel beszélve és kiabálva. Délután egy és négy óra között a legpokolabb volt a tolongás és a lárma a pedagógusoknak e börzéjén, ez volt az általános találkozás legfőbb ideje. Egy félreeső padon ültek a facér tanítók és szorongva lesték az ügynökök szemejárását, amikor kivált a tömegből és a vevővel, jobban mondva a jövendőbeli principálissal, megállt a pad előtt, szemlét tartott a jelölteken. Szorongó szívvel, mély megszégyenüléssel, órák hosszat üldögéltem én e padokon, több, egymásra következő délutánon át.” (Vámbéry Ármin) A pesti vásárok Ábrahám pesti bolyongását az akkori legjelentősebb vásárokat hirdető metszet használatával tettük elképzelhetővé. A kép - melyben Ábrahám alakját színesben láthatjuk - a Vasárnapi Újságban jelent meg, éveken keresztül, mindig az aktuális vásárok hirdetéseként. 1859 márciusában a József napi vásárt, júniusban a Medárd napi vásárt, augusztusban a János napi, míg novemberben a Lipót napi vásárt hirdette ugyanaz a kép. Szépírás Politzer Ábrahám karrierjének fellendülését annak köszönhette, hogy „majdnem olyan gyorsan írt, ahogyan beszélt, fogalmazványai választékosak voltak, és a kézírása igen szép.” A modernizálódó, nagyvárosi zsidó életet élő közösségben megváltozott a kézírás jelentősége is. A fejlettebb kereskedelmi kapcsolatok komoly adminisztrációt igényeltek, de a biedermeier polgári élet is új jelenségeket hívott életre: a naplók, emlékkönyvek, egymás közötti levelezés mind megkövetelték az esztétikus, rendezett írást. A nem szakrális célú szövegeket ekkor még jellemzően héber kurzív betűkkel, általában németül, a német helyesírás szabályainak megfelelően írták. A korszak zsidó oktatása ezért komoly hangsúlyt fektetett a szépírás oktatására, és ez a későbbiekben megélhetési forrásul is szolgálhatott: 1848-ban a Pesten élő 3274 családfő közül 11 kereste kenyerét szépírással ugyanakkor, amikor Politzer Ábrahám Irsán írnokoskodott. A filmben Lövényi József pesti szépírástanár héber szépírás mintalapjait használtuk – ez 1854 és 1860 között több kiadást is megért, és gyűjteményünkben is őrzünk belőle egy példányt. (Levéltárunk régi héber kurzív olvasás tanítását célzó workshopjain ugyanezt használjuk ma is!) A mintalapok elérhetőek innen . Politzer Ábrahám halála Politzer Ábrahám 1854-ben, mindössze 57 éves korában meghalt. A tizennégy gyermekes családfő halálának jelenetét az Óbudai Chevra Kadisa Halotti emlékkönyvének nyitó illusztrációjával elevenítettük meg. Johann Tallner 1834-ben készült vízfestményén Jákob halálát ábrázolta, amint fiaitól körülvéve fekszik halottas ágyán. Az Óbudai Chevra Kadisa Halotti emlékkönyve. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, 64.1061. A könyv adatlapja elérhető innen . Következő előadás A Politzer Saga kiállításunkhoz kapcsolódó előadássorozatunk következő előadása csütörtökön, október 14-én Hermann Róbert előadásával folytatódik. Ez alkalommal Politzer Illés történetét ismerhetjük meg a filmből és a korszak magyar zsidó történelméről, az 1848-as forradalom és szabadságharc hatásairól hallhatunk az előadásban. Zoom link az előadáshoz Meeting ID: 832 4643 5124 Passcode: 765861 Mivel többen jelezték, hogy a zoom előadás során a filmek nem jó minőségben jelennek meg, ezért itt előzetesen megnézhetik a következő részt: Politzer Illés története Lemaradt? Sokak kérdésére: az előadásokat rögzítjük, később, az előadássorozat lezárását, és a filmek szerkesztését követően visszanézhetőek lesznek. A nyers felvételt nem küldjük el, csak a szerkesztett változat lesz elérhető a Múzeum youtube csatornáján, és a feliratkozott résztvevőknek hírlevélben is küldjük majd. Ha ezt a hírlevelet egy barátjától, továbbítva

Kedves Olvasó!

Az imént küldött hírlevélben sajnos rossz dátumot írtunk: Hermann Róbert előadása holnap, október 21-én este hatkor lesz. A tévedésért elnézést kérünk!

A film: Politzer Ábrahám története

A film szövege:

Ráchel legidősebb gyermekét, Ábrahámot, a bécsi Arnstein bankár magával vitte Bécsbe és földmérőnek képeztette ki.

Szabad napjain többnyire gyalog ment el Köpcsénybe, hogy megossza édesanyjával és testvéreivel azt a néhány falatot, amit sikerült félretennie. Abraham tovább folytatta földmérői tanulmányait, és úgy látszott, hogy a sokat szenvedett Politzer családra derűsebb napok virradnak, amikor hirtelen új csapás sújtott le rájuk. I. Ferenc császár egy dekrétumában megtiltotta a zsidóknak a földmérői tanulmányok folytatását. Abraham Politzer tanácstalan volt a kétségbeejtő helyzetben. Jótevője, Arnstein is éppen akkor halt meg. A jövő kilátástalannak tűnt számára. Gyalog ment Magyarországra.

Üres zsebbel és üres hassal ért Pestre, ahol megtudta, hogy a közeli Pécelen a zsidó közösség tanítót keres. Odasietett, jelentkezett és megkapta az állást. Kapott egy fekvőhelyet az előimádkozónál, másik zsidó családnál kosztolhatott. Azokon a napokon, amikor a tanító is ott étkezett, mindig a legolcsóbb étel, bab került az asztalra. Így élte a fiatal éveit ez a tehetséges, előkelő házban felnőtt fiatalember. Az anyjától és a testvéreitől kapott levelek sem javították hangulatát. Édesanyja panaszkodott a nagy ínségről, a pénz értéke az egy ötödére esett vissza, ennek következtében rettenetes szegénység jött el.

Nagybátyja, Wolf Politzer ezenközben élénk kereskedelmet folytatott Dél-Magyarországon, Erdélyben és Szlavóniában. Üzleti útjain gyakran találkozott egy Jakob Hay nevű kereskedővel. Lassacskán bizalmi viszony alakult ki köztük, és hogy ne legyenek egymás konkurenciája, közös üzletekbe fogtak. A tranzakciók száma és mérete egyre nőtt, így szükségessé vált egy olyan személy alkalmazása, aki levelez és könyvel.

Ekkor jutott eszébe Wolf Politzernek, hogy van egy unokaöccse, aki Bécsben tanult. Éppen vásár volt Pesten, ahol sok üzletember megfordult, és akadt valaki, aki ismerte a péceli Aber Politzer tanítót. Wolf megüzente neki, keresse fel Pesten, az Országúton lévő szállásán. Ez volt a fordulópont Ábrahám életében. Wolf Politzer és Jakob Hay éppen ebédnél ültek, amikor belépett egy sápadt, sovány, mezítlábas fiatalember, aki Aber Politzerként mutatkozott be. Rögtön rendeltek neki is egy ebédet, amelynek a kiéhezett tanító nagy mohósággal látott neki. Ebéd után Wolf tetőtől talpig felöltöztette – így már egészen más benyomást keltett, csinos, karcsú fiatalember lett belőle. Aber Politzer majdnem olyan gyorsan írt, mint ahogy beszélt, fogalmazványai választékosak voltak, és a kézírása igen szép. Jakob Hay idősebb lánya, Golde mély rokonszenvet érzett iránta, ami lassan kölcsönös szerelemmé érett. Jakob Hay gyakorlati érzéke és okossága azt súgta, hogy a tudás és a szorgalmas munka többet ér a pénznél, és így boldogan adta feleségül Golde lányát a szegény tanítóhoz. Jól számított, és döntését soha nem bánta meg…

Golde és Aber a házasságkötésük után egy ízlésesen berendezett kis boltot nyitottak az Alföldön található Irsán. Végtelen szorgalmuk szerény megélhetést biztosított nekik. Golde irányította a háztartást, Aber pedig üzleti urakra járt. 1825-ben megszületett az első gyermekük, Moritz, majd sorban Illés, Ignác, Leni, Rudolf, Bernát, Mihály, Ádám, Farkas, Fülöp, Sámi, Rozi, Sali, Zsigmond és Gusztáv. Mire a legkisebb megszületett 1846-ban, a legnagyobb már meg is nősült, így szegény Golde sosem láthatta együtt mind a tizennégy gyermekét. Egyszer a tíz fiú azzal lepte meg édesanyját, hogy készíttettek neki egy közös képet.

Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, melynek békéjét a középkori állapotokat felidéző járvány, a kolera megjelenése szakította meg. A járvány hihetetlen gyorsasággal terjedt el az országban. A község elöljárósága szigorú karantént vezetett be: mély és széles árkot ástak a település köré, amin nem kelhetett át senki. Vasvillával felfegyverkezett parasztok és polgárok álltak ott őrt éjjel és nappal. A szigorú intézkedéseknek hála, Irsán hamarosan megszűnt a járvány, mely az egész országban közel negyedmillió áldozatot követelt.

Miközben Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, akkorát változott a világ, hogy az még Irsáról is észrevehető volt. A régi korlátozások közül egyre többet eltöröltek el,a zsidók egyenjogúsításáról, magyarosodásáról írtak a lapok, és 1847-től már vasút kötötte össze Irsát a fővárossal. Az 1848-as forradalom néhány csatája szó szerint a szemük előtt zajlott, – és mindennek komoly hatása volt a gyerekeik életére. Aber ezt már nem érhette meg, mindössze 57 éves korában, 1854-ben meghalt.

Hogyan lett Ábrahám tanító Pécelen?

"Üres zsebbel és üres hassal ért Pestre, ahol megtudta, hogy a közeli Pécelen a zsidó közösség tanítót keres."

Hogyan tudta meg? Elment a pesti zsidó élet központjába, a Király utca és az Országút (ma: Károly körút) sarkán álló Orczy házba, ahol az Orczy kávéházban volt az úgynevezett tanító-börze. Vámbéry Ármin így ír róla:

„Ebben a piszkos, a legkülönbözőbb dohánynemek füstjétől illatos helyiségben tarka sokadságban tolongott egymás hátán a városi és falusi zsidóság, mely feketekávéját szürcsölte, vagy fülsiketítő lármát csapott, ádáz taglejtésekkel beszélve és kiabálva. Délután egy és négy óra között a legpokolabb volt a tolongás és a lárma a pedagógusoknak e börzéjén, ez volt az általános találkozás legfőbb ideje. Egy félreeső padon ültek a facér tanítók és szorongva lesték az ügynökök szemejárását, amikor kivált a tömegből és a vevővel, jobban mondva a jövendőbeli principálissal, megállt a pad előtt, szemlét tartott a jelölteken. Szorongó szívvel, mély megszégyenüléssel, órák hosszat üldögéltem én e padokon, több, egymásra következő délutánon át.” (Vámbéry Ármin)

A pesti vásárok

Ábrahám pesti bolyongását az akkori legjelentősebb vásárokat hirdető metszet használatával tettük elképzelhetővé. A kép - melyben Ábrahám alakját színesben láthatjuk - a Vasárnapi Újságban jelent meg, éveken keresztül, mindig az aktuális vásárok hirdetéseként. 1859 márciusában a József napi vásárt, júniusban a Medárd napi vásárt, augusztusban a János napi, míg novemberben a Lipót napi vásárt hirdette ugyanaz a kép.

Szépírás

Politzer Ábrahám karrierjének fellendülését annak köszönhette, hogy „majdnem olyan gyorsan írt, ahogyan beszélt, fogalmazványai választékosak voltak, és a kézírása igen szép.” A modernizálódó, nagyvárosi zsidó életet élő közösségben megváltozott a kézírás jelentősége is. A fejlettebb kereskedelmi kapcsolatok komoly adminisztrációt igényeltek, de a biedermeier polgári élet is új jelenségeket hívott életre: a naplók, emlékkönyvek, egymás közötti levelezés mind megkövetelték az esztétikus, rendezett írást. A nem szakrális célú szövegeket ekkor még jellemzően héber kurzív betűkkel, általában németül, a német helyesírás szabályainak megfelelően írták. A korszak zsidó oktatása ezért komoly hangsúlyt fektetett a szépírás oktatására, és ez a későbbiekben megélhetési forrásul is szolgálhatott: 1848-ban a Pesten élő 3274 családfő közül 11 kereste kenyerét szépírással ugyanakkor, amikor Politzer Ábrahám Irsán írnokoskodott.

A filmben Lövényi József pesti szépírástanár héber szépírás mintalapjait használtuk – ez 1854 és 1860 között több kiadást is megért, és gyűjteményünkben is őrzünk belőle egy példányt. (Levéltárunk régi héber kurzív olvasás tanítását célzó workshopjain ugyanezt használjuk ma is!) A mintalapok elérhetőek innen.

Politzer Ábrahám halála

Politzer Ábrahám 1854-ben, mindössze 57 éves korában meghalt. A tizennégy gyermekes családfő halálának jelenetét az Óbudai Chevra Kadisa Halotti emlékkönyvének nyitó illusztrációjával elevenítettük meg. Johann Tallner 1834-ben készült vízfestményén Jákob halálát ábrázolta, amint fiaitól körülvéve fekszik halottas ágyán.

Az Óbudai Chevra Kadisa Halotti emlékkönyve. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, 64.1061. A könyv adatlapja elérhető innen.

Következő előadás

A Politzer Saga kiállításunkhoz kapcsolódó előadássorozatunk következő előadása csütörtökön, október 14-én Hermann Róbert előadásával folytatódik. Ez alkalommal Politzer Illés történetét ismerhetjük meg a filmből és a korszak magyar zsidó történelméről, az 1848-as forradalom és szabadságharc hatásairól hallhatunk az előadásban.

Zoom link az előadáshoz

Meeting ID: 832 4643 5124
Passcode: 765861

Mivel többen jelezték, hogy a zoom előadás során a filmek nem jó minőségben jelennek meg, ezért itt előzetesen megnézhetik a következő részt:

Politzer Illés története

Lemaradt?

Sokak kérdésére: az előadásokat rögzítjük, később, az előadássorozat lezárását, és a filmek szerkesztését követően visszanézhetőek lesznek. A nyers felvételt nem küldjük el, csak a szerkesztett változat lesz elérhető a Múzeum youtube csatornáján, és a feliratkozott résztvevőknek hírlevélben is küldjük majd.

Ha ezt a hírlevelet egy barátjától, továbbítva kapta meg, de részt venne az előadássorozaton és szeretne hírlevelet is kapni, akkor kérjük regisztráljon honlapunkon!