A vizek hatalma: a zsidó feltámadás hite A teremtés kezdetén az Örökkévaló elválasztja a vizeket a szárazföldtől. Így kezdődik a világ élete. Azzal, hogy a vizek helyet adtak a szárazföldnek. És úgy került az elmúlás küszöbére az özönvízben, hogy az óceán visszafoglalta a területét. A víz a teremtés kerete és az újjászületés forrása is. A víz áll a zsidó képzelet középpontjában azóta, hogy a bronzkor végén, a vaskor hajnalán megjelent az időben, két nagyhatalom közé fogva, két hatalmas folyami kultúra között, az ókori Izrael népe és országa. Ábrahámnak, nem sokkal azután, hogy megérkezett, már el is kellett hagynia a neki és utódainak ígért földet, mert éhínség volt, rossz volt a termés, ő ment el először a zsidók közül a Nílus földjére, Egyiptomba. A Smá imádság közepén a Jóisten kilátásba helyezi, hogy ha hűtlenné válik a népe, megvonja tőlük az esőt és el kell újra hagyniuk a földet. Az állóima, a zsidó imarend középpontja is több helyen tár vissza az esőre. A mikve, a rituális fürdő megtisztít, átléptet az élet új ciklusaiba, minden menstruációs periódust ez kell lezárjon, a házasságkötést is az alámerülés előzi meg és a megtérők újjászületését is Ábrahám közösségében. A mikve szó és a héber remény szó gyökbetűi azonosak, a remény a dolgok állásának nem végleges voltát hiszi, hogy van visszaút, újjászületés, még egy esély. A döntéseinek vannak konzekvenciái, a dolgok nem jóvátehetőek, de a jövő nyitott, a múlt, bár kijelöli az alternatívákat, de meghagyja a választás esélyét. A mikve szimbolikus újjászületése erről a reményről is tanúskodik minden egyes életciklus kezdetén. Részben lezárt történetek újraelbeszélésének, ismételt megértésüknek, szétfutásuknak helyszíne a Lukács-uszoda Ottlik Géza híres regénye elején, hasonlóképpen Nádas Péter monumentális regényében, a Párhuzamos történetekben, Orbán Ottó pedig szintén a fürdő nevével felel Walter von der Vogelweidének: ó, jaj, hogy eltűnt minden, a Lukács-uszoda, és aztán így tovább. Minden élet a vízből születik, a víz ősanyagából, tanulságos módon ezzel kezdődik, Thálésznál, a filozófia története is. A mostani járvány veszélyezteti többek között Budapest fürdőváros kultúráját is, de nem szabad, hogy megadjuk magunkat. Mindenki próbáljon meg, amennyire lehet körültekintően, óvatosan, de élni. József Attila híres sora úgy látja az édesanyját, mint aki immár betölti, korai halála, távozása után, emlékével, hiányával a világot: kékítőt old az ég vizében. Az ég nevében – sámájim – benne van a víz szó: májim. A fenti és a lenti vizek között élünk – egyszerre fényben s vaksötétben. Jó nyarat kívánunk mindannyiuknak – most vagyunk a felénél. A hét műtárgya: Tudománybéli dolgok Österreicher Manes József (1759, Óbuda -- 1831, Bécs) Balatonfüred első fürdőorvosa volt, Magyarországon pedig az első olyan zsidó vallású orvos, aki II. József császár türelmi rendelete értelmében 1782-ben megkaphatta a doktori diplomát. Elvégezte a budai és a balatonfüredi gyógyforrások vegyi elemzését, elsőként vezette be az elektromos gyógykezelést, és megindította a szódavízgyártást az orvostechnikai intézetben. Tudománybéli dolgok, 1782 ​Österreicher Manes József (1759, Óbuda -- 1831, Bécs) Balatonfüred első... Read More Jahrzeit: Hirschler Mór ​ A héten, Tammuz 24-én (idén július 16-án) van a halálozási évfordulója Hirschler Mórnak, akinek jelentős szerepe volt Budapest fürdőéletének fejlesztésében. Hirschler Mór a Császár- és Lukács fürdőket kiépítő és üzemeltető Hirschler Fülöp testvére volt, nekik (is) köszönhetjük, hogy a Budapesten feltörő gyógyvizek hasznosításával fürdővárossá tették a fővárost. A fürdőkre és az emésztést segítő keserűvizekre óriási kereslet volt a korszakban, amikor a hagyományos konyha és a testmozgás hiánya a városi lakosság tipikus betegségévé tette a gyomorpanaszokat. Hirschler Mór 1876-ban fedezte fel az akkor még szinte lakatlan Őrmezőn feltörő glaubersós vizet, melyet 1877-től az uralkodóról elnevezve Ferenc József keserűvízként forgalmazott. 1888-ban a termék oklevelet nyert a brüsszeli világkiállításon, s gazdagságot és elismertséget szerzett forgalmazójának. A gyógyvizet adó őrmezői forrást Hirschler Mór 1893-ban eladta a konkurrens Saxlehner cégnek, de az akkoriban kiépülő Kelenföld fejlesztéséért haláláig dolgozott. Hirschler Mór hosszas betegeskedés után, 55 éves korában halt meg 1900-ban. Gyász: munkatársunkra, Gyekiczki Andrásra emlékezünk Életének 63. évében július 14-én elhunyt Gyekiczki András szociológus, jogász, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyar Zsidóságért díja kitüntetettje. Pontosan nyolc éve, 2012. július 16-án nyílt meg Pápán a kutatásai alapján, Rajk László látványterveivel készített "Elfeledett szomszédaink" című kiállítása. Élete utolsó munkája a megújuló Rumbach utcai zsinagóga állandó kiállításának rendezése volt. Az ehhez a kiállításhoz készített videó narráció részlete, melyben András a családi titkokról, és a kutatás fontosságáról beszél: Interjú helyett Interjúrészletek az "Elfeledett szomszédaink" kiállítás kapcsán: „Elsőre nem vettek fel jogi egyetemre, akkor egy évig dolgoztam a pápai tanácsnál. Egy alkalommal népesség-nyilvántartást végeztem, házról házra jártunk, össze kellett írni, hogy egy-egy lakásban kik laknak. Én a régi zsidónegyed területére kerültem, jártam ott egy nagyon impozáns házban, amelyben viszont nagyon lerobbant emberek laktak. Nem foghattam fel, hogy a lakók és az ingatlan, hogy miért nem passzolnak sehogy se. Hát úgy, hogy azt a házat korábban egy zsidó család lakta. És számos ilyen történetem lett még, amikor csak később értettem meg valami korábban tapasztalt furcsaságot. Aztán eljutottam a személyes érintettségemig. Hogy mi abban a házban laktunk, ami a kiállításon is látható Schäffer családé volt korábban.” *** „A megyei levéltárban kezdtem, sok könyvtárban jártam, fotóarchívumokat néztem át, aztán megismerkedtem a leszármazottakkal, tőlük is kaptam anyagot. Ilyen hólabda-módszerrel dolgoztam. Ha találtam valamit, abból következett egy újabb morzsa…” *** „Összességében örülök, hogy van ez a kiállítás, annak persze nem, hogy ennyi méltatlan vita előzte meg. Sokkal nagyobbat szólhatna, ha úgy lenne megcsinálva, ahogy azt eredetileg a tervező megálmodta” *** „Billitz Zsuzsára gondolok legjobb érzésként, ő Sydney-ben él jó ideje. Az, hogy az ő fia láthatott képet a nagyapjáról, Zsuzsa apjáról, az a gyűjtésnek köszönhető, miután megtaláltam a ’30-as évekbeli Veszprémi fejek című kiadványban egy fotót az apjáról, amit aztán ő saját gyerekének meg tudott mutatni.” A cikk teljes egészében itt ​ olvasható. Blog: kiállítás archív Elfeledett szomszédaink 2014. június 19 – 2014. augusztus 25. Az Elfeledett szomszédaink című... Read More Búcsú Gyekiczki Andrástól 2020 július 21-én 11 órakor veszünk végső búcsút a Kozma utcai zsidó temetőben. Vigyázzunk egymásra és maradjanak velünk online! Korábbi hírleveleink Ha nem szeretne több hírlevelet kapni, kérjük írjon nekünk ide! Leiratkozom ​ ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌