Zsidó Múzeum Magazinja #200 Szabadság Legújabb magazinunk témája a szabadság, melynek apropóját a 1848 március 15-i forradalom adja. A szabadság különböző formáiról olvashatnak ebben a magazinban, megismerhetnek néhányat a Múzeum 1848-hoz kapcsolódó tárgyaiból. Emellett levéltárunk új kutatásával is megismerkedhetnek. A személyi szabadság egyik megnyilvánulásaként is felfoghatjuk a gettók tégláiba vésett jelöléseket. A graffitik nem pusztán firkák, hanem jelölések. Ennek a gesztusnak a jelentősége messzire nyúlik az emberiség történetében és koronként új értelmet nyer. Kollégáink kutatásukon keresztül a téglákba karcolt nevektől az elveszett, elfeledett, névtelenségbe taszított egyéni sorsoknak állítanak emlékezetet. A hét műtárgya: Stadler Antal: 1848-as honvéd Stadler Antal: 1848-as honvéd → Stadler Antal 1848-as honvédet ábrázoló képének alanya ismeretlen, de egyenruhája alapján nemzetőrként szolgálhatott: erre utal egyenruhájának kék színe. A nemzetőrség félkatonai hadseregként, önkéntes alapon szerveződött; az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot Batthyány Lajos miniszterelnök hozta létre 1948 április 20-án. 1848-49-es forradalom és szabadságharcban számos magyar zsidó vette ki részét a fegyveres szolgálatból. A történészek becslései alapján nyolc-tízezer zsidó harcolhatott a honvédség kötelékében, és ezek közül 154 zsidó tisztet is lehet azonosítani. Mellettük 56 zsidó orvosról is tudunk, akik fontos feladatott láttak el a sebesült katonák ellátásban. A Goldberger textilgyár is komoly részt vállalt az 1848-49-es szabadságharcban: ők látták el a magyar hadsereget az egyenruhához szükséges alapanyagokkal. Egy katonaorvos: Politzer Illés A Rumbach zsinagógában látható Politzer Saga című kiállításunk egyik epizódja Politzer Illésről szól, aki 1848-ban katonaorvosként szolgált Nagyváradon. Politzer Illés kinevezése a nagyváradi katonakórházba, a Közlöny 1849. januári számából. A forradalom és szabadságharc emlékezete a Múzeumban Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc fontos esemény a magyarországi zsidók történeti emlékezetében. A Zsidó Múzeum alapításától (1909) kezdve kiemelt figyelemmel gyűjtötte a zsidók részvételét bizonyítandó történeti dokumentumokat és relikviákat. Az 1848-1849-re vonatkozó gyűjtemény műtárgyai és dokumentumai az alábbi képre kattintva böngészhetőek. Egyebek mellett ezekre a dokumentumokra támaszkodva írta meg a magyarországi zsidók 1848-as szerepvállalásáról szóló első tudományos összefoglalót Bernstein Béla, akkor szombathelyi rabbi. Az első kiadás az ötvenedik évfordulóra jelent meg Jókai Mór előszavával, ennek reprint kiadása 2018-ban a Zrínyi Kiadónál. 1906-ban a Magyar Zsidó Könyvtár sorozatban kiadták egy rövidített változatát, mely digitálisan is elérhető, letölthető. Bernstein_1848.pdf Download File Graffiti a gettóban A Mementó – Az emlékezés gesztusa című kiállításunkhoz kapcsolódó programsorozat részeként hallhatták a résztvevők kollégáink előadását. Az előadásban a magyar és szlovák városokban az egykori gettók területén téglákba vésett zsidó nevek és a hozzájuk tartozó sorsok felkutatásáról beszélt Csősz László és Király Mátyás. A kutatás teljes – az előadáson túlmutató – anyagát blogunkban közöljük: Graffiti a gettóban Az 1944-ben elpusztított zsidó közösségek emlékét számos épület idézi... Read More MEMENTÓ - AZ EMLÉKEZÉS GESZTUSA című kiállításunk márciusban az alábbi szombatokon és vasárnapokon tekinthető meg 15.00 - 18.00 óra között: március 9., 10., 17., 23., 24. Március 16-án, valamint 30-31-én ZÁRVA leszünk, de a nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítást április 14-ig meghosszabbítjuk, így ezen időpontig előzetes bejelentkezéssel és időpontegyeztetéssel még megtekinhető. Bejelentkezés:
[email protected] Címlapképünk: Kossuth Lajos névjegye Kossuth Lajos névjegye → Kossuth Lajos a magyar történelem és a magyar szabadság ügyének megkerülhetetlen alakja. Kossuth a magyar zsidók teljes jogegyenlőségének híve volt. Egy másik zsidósághoz kapcsolodó története a gyermek Kossuthot megáldó sátoraljaújhelyi rabbi legendája. A történet szerint a rabbi nagy jövőt jósol a fiatalembernek, aki dicsőséget hoz a nemzetre, és hosszú élete végén az egész nemzet gyászolni fogja. A történetnek nem az igazságtartalmában rejlik a jelentősége, hanem a zsidóság magyarsághoz való viszonyának egyik aspektusát mutatja, és azt, hogy a magyar nemzet részeként a zsidóság is kapcsolódik a Kossuth-kultuszhoz. A Múzeumunk gyűjteményében őrzött névjegye egy újságcikkel és kokárdával, babérlevelekkel díszített keretben található. Ez a névjegy már Kossuth emigrációja idején készült (1890,Torino). Pollatschek Hugóné ajándékaként került a Múzeumba 1946-ban.
