| Zsidó Múzeum Magazinja #191 Tél A zsidó hagyomány szerint az év négy helyett hat évszakra oszlik. Ahogy a Talmud tanítja a Báva Metzia 106b-ben, a Genezis 8:22 verse alapján. A második évszakot Kiszlév második felét, Tévét és Svát első felét „horefnek”, a téli évszaknak nevezik, ebben járunk most. Ebben a hírlevélben a tél sokféle arcát szeretnénk bemutatni a Múzeum tárgyain keresztül. A tél jelenthet művészeket megihlető gyönyörű havas tájak, elmélyedést, és elcsendesedést, de jelenthet nehézségeket, pusztulást. Felhívás adományozásra A munkaszolgálat a magyar zsidóság és a holokauszt történetének tragikus és viszontagságokkal teli fejezete. A német szövetségben harcoló államok többsége kizárta a zsidókat a fegyveres katonai szolgálatból. Magyarország volt viszont az egyetlen ország, amely a munkaszolgálatosokat nagy tömegben a frontra küldte. A 2. magyar hadsereg kötelékében közel ötvenezer munkaszolgálatos került 1942-ben a Don-kanyarba. A kollektív megaláztatás részeként a zsidóktól megvonták az egyenruha-viselés jogát, saját ruházatukban szolgáltak. Téli öltözékkel csak hiányosan vagy egyáltalán nem rendelkeztek, illetve gyakori volt, hogy használhatóbb ruhadarabjaikat, bakancsaikat a magyar és német katonák elvették tőlük. Többségük megfelelő elhelyezés és ellátás nélkül szenvedett a rendkívül zord időjárástól. A kegyetlen feltételek és bánásmód miatt a fegyvertelen munkaszolgálat a népirtás egy szubtilis formájaként is értelmezhető. A zsidó közösségi intézmények tisztában voltak a munkaszolgálatosok helyzetével és igyekeztek tőlük telhető módon segítséget nyújtani. Ezeket a törekvéseket dokumentálja az orthodox hitközség központi irodájának itt közölt felhívása, miszerint a munkaszolgálatosok támogatására mindenki adományozzon megfelelő meleg ruhaneműt. Gyűjtőpontként a budapesti hitközségi épületek szolgáltak, köztük az Aréna (ma a Dózsa György) úti és a Bethlen téri zsinagóga. A kissé nyers és szigorú stílusban megfogalmazott felhívás jól tükrözi a megfogalmazók kétségbeesését és az egyéni felelősségvállalás részleges hiányát. Munkaszolgálatosok részére meleg téli ruhát kérő röplap→ Perlrott Csaba - Olvasók Egy téli, városi látkép ad hátteret Perlrott Csaba Vilmos egy csodás alkotásának gyűjteményünkben. Az alkotást az OMIKE 1946-ban ajándékozta gyűjteményünknek, és ami a múzeum centenáriuma alkalmából rendezett kiállításunk egyik fontos darabja volt. A múzeum termeiben mutatták be 1939 és 1944 között az OMIKE Művészakciója keretében megrendezett képzőművészeti kiállításokat. Ezeken azok a zsidó alkotók állíthattak ki, akik a diszkriminatív rendelkezések miatt máshonnan kiszorultak. A „kép a képben” koncepció úgy jelenik meg, hogy a központi szoborfigura szinte egylényegűvé válik a két olvasó alakkal. A festmény érzékletesen szemlélteti a szentendrei művészkolónia fontos jellemzőjét: az alkotók és a modellek szoros egymásrautaltságában élő világát. Perlrott tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte, később Koszta Józsefnél és Nagybányán Iványi Grünwald Bélánál tanult. 1905-ben Párizsban eleinte a Julian Akadémián tanult, majd 1906-ban Henri Matisse tanítványa lett. 1930 után kezdődött a szentendrei alkotó korszaka, festészetét ekkor a természetelvűség határozta meg. A már említett OMIKE tárlatok fontos kiállítója volt. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. A háború után is sokat alkotott Szentendrén, újraindulásának fontos lépcsője volt az Ernst Múzeumban, 1947-ben rendezett csoportos kiállítása. Olvasók → Rumbach utcai téli imaház Ma már talán kevesen tudják, de a Rumbach utcai zsinagóga udvarán valamikor állt egy téli zsinagóga is. Léderer Sándor (1852-1927) a pesti izraelita hitközség alelnökének, majd elnökének ösztönzésére építették, 1923-1925 között. Eredetileg bét midrásnak szánták (a köznyelven gyakran Léderer- bét midrásnak nevezték), új szertartási funkcionáriusok képzésére biztosított volna oktatási helyszínt. Ezt a funkcióját csak részben sikerült betölteni, inkább téli imaházként szolgált a zsinagóga közösségének. Később az épületet egy elhúzható tetővel egészítették ki, amelyet szukottkor elhúztak, és az épületre nádból készítettek fedést. A gyűjteményben lévő képek már a második világháború után, romos állapotában mutatják az épületet. A romos épületet végül 1955-ben bontották le. Rumbach utcai téli imaház → Boritóképünk: Katona Nándor – Téli táj (olaj, vászon) A kép festője szegény családból származott, fiatalon tanításból tartotta fenn magát, de már ekkor is alkotott. Egy portréjára figyelt fel Mednyánszky László, aki ezután tanára és mentora lett. 1881–87 között a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, 1890–94 között a párizsi Julián Akadémián tanult. Miután hazatért az 1890-es évektől kezdve egyre többet utazott a Felvidékre, pár évvel később pedig már az év nagy részét a Kárpátokban töltötte. Egy ilyen Kárpátokról készült tájkép ez a Téli táj című képe is, melyet a Kárpátok havas hegycsúcsai uralnak. Katona Nándor - Téli táj→ Kohner Zsigmondra emlékezünk Ezen a héten volt Kohner Zsigmond, a Pesti Izraelita Hitközség egyik elnökének Jahrzeitja. Tévét 29: Kohner Zsigmond Tévét 29-e levéltárunk egy jeles kötete, a Pesti Chevra Kadisa... Read More |
Zsidó Múzeum
Magazinja #191
Tél
| |
|
|
A zsidó hagyomány szerint az év négy helyett hat évszakra oszlik. Ahogy a Talmud tanítja a Báva Metzia 106b-ben, a Genezis 8:22 verse alapján. A második évszakot Kiszlév második felét, Tévét és Svát első felét „horefnek”, a téli évszaknak nevezik, ebben járunk most. Ebben a hírlevélben a tél sokféle arcát szeretnénk bemutatni a Múzeum tárgyain keresztül. A tél jelenthet művészeket megihlető gyönyörű havas tájak, elmélyedést, és elcsendesedést, de jelenthet nehézségeket, pusztulást. | |
|
|
A munkaszolgálat a magyar zsidóság és a holokauszt történetének tragikus és viszontagságokkal teli fejezete. A német szövetségben harcoló államok többsége kizárta a zsidókat a fegyveres katonai szolgálatból. Magyarország volt viszont az egyetlen ország, amely a munkaszolgálatosokat nagy tömegben a frontra küldte. A 2. magyar hadsereg kötelékében közel ötvenezer munkaszolgálatos került 1942-ben a Don-kanyarba. A kollektív megaláztatás részeként a zsidóktól megvonták az egyenruha-viselés jogát, saját ruházatukban szolgáltak. Téli öltözékkel csak hiányosan vagy egyáltalán nem rendelkeztek, illetve gyakori volt, hogy használhatóbb ruhadarabjaikat, bakancsaikat a magyar és német katonák elvették tőlük. Többségük megfelelő elhelyezés és ellátás nélkül szenvedett a rendkívül zord időjárástól. A kegyetlen feltételek és bánásmód miatt a fegyvertelen munkaszolgálat a népirtás egy szubtilis formájaként is értelmezhető.
A zsidó közösségi intézmények tisztában voltak a munkaszolgálatosok helyzetével és igyekeztek tőlük telhető módon segítséget nyújtani. Ezeket a törekvéseket dokumentálja az orthodox hitközség központi irodájának itt közölt felhívása, miszerint a munkaszolgálatosok támogatására mindenki adományozzon megfelelő meleg ruhaneműt. Gyűjtőpontként a budapesti hitközségi épületek szolgáltak, köztük az Aréna (ma a Dózsa György) úti és a Bethlen téri zsinagóga. A kissé nyers és szigorú stílusban megfogalmazott felhívás jól tükrözi a megfogalmazók kétségbeesését és az egyéni felelősségvállalás részleges hiányát.
| |
|
|
Egy téli, városi látkép ad hátteret Perlrott Csaba Vilmos egy csodás alkotásának gyűjteményünkben. Az alkotást az OMIKE 1946-ban ajándékozta gyűjteményünknek, és ami a múzeum centenáriuma alkalmából rendezett kiállításunk egyik fontos darabja volt. A múzeum termeiben mutatták be 1939 és 1944 között az OMIKE Művészakciója keretében megrendezett képzőművészeti kiállításokat. Ezeken azok a zsidó alkotók állíthattak ki, akik a diszkriminatív rendelkezések miatt máshonnan kiszorultak. A „kép a képben” koncepció úgy jelenik meg, hogy a központi szoborfigura szinte egylényegűvé válik a két olvasó alakkal. A festmény érzékletesen szemlélteti a szentendrei művészkolónia fontos jellemzőjét: az alkotók és a modellek szoros egymásrautaltságában élő világát. Perlrott tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte, később Koszta Józsefnél és Nagybányán Iványi Grünwald Bélánál tanult. 1905-ben Párizsban eleinte a Julian Akadémián tanult, majd 1906-ban Henri Matisse tanítványa lett. 1930 után kezdődött a szentendrei alkotó korszaka, festészetét ekkor a természetelvűség határozta meg. A már említett OMIKE tárlatok fontos kiállítója volt. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. A háború után is sokat alkotott Szentendrén, újraindulásának fontos lépcsője volt az Ernst Múzeumban, 1947-ben rendezett csoportos kiállítása. | |
|
|
Rumbach utcai téli imaház | |
Ma már talán kevesen tudják, de a Rumbach utcai zsinagóga udvarán valamikor állt egy téli zsinagóga is. Léderer Sándor (1852-1927) a pesti izraelita hitközség alelnökének, majd elnökének ösztönzésére építették, 1923-1925 között. Eredetileg bét midrásnak szánták (a köznyelven gyakran Léderer- bét midrásnak nevezték), új szertartási funkcionáriusok képzésére biztosított volna oktatási helyszínt. Ezt a funkcióját csak részben sikerült betölteni, inkább téli imaházként szolgált a zsinagóga közösségének. Később az épületet egy elhúzható tetővel egészítették ki, amelyet szukottkor elhúztak, és az épületre nádból készítettek fedést. A gyűjteményben lévő képek már a második világháború után, romos állapotában mutatják az épületet. A romos épületet végül 1955-ben bontották le. | |
|
|
Boritóképünk: Katona Nándor – Téli táj (olaj, vászon) | |
A kép festője szegény családból származott, fiatalon tanításból tartotta fenn magát, de már ekkor is alkotott. Egy portréjára figyelt fel Mednyánszky László, aki ezután tanára és mentora lett. 1881–87 között a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, 1890–94 között a párizsi Julián Akadémián tanult. Miután hazatért az 1890-es évektől kezdve egyre többet utazott a Felvidékre, pár évvel később pedig már az év nagy részét a Kárpátokban töltötte. Egy ilyen Kárpátokról készült tájkép ez a Téli táj című képe is, melyet a Kárpátok havas hegycsúcsai uralnak. | |
|
|
Kohner Zsigmondra emlékezünk | |
Ezen a héten volt Kohner Zsigmond, a Pesti Izraelita Hitközség egyik elnökének Jahrzeitja. | |
 | | Tévét 29-e levéltárunk egy jeles kötete, a Pesti Chevra Kadisa... | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Svát 1.
Jó hónapot - hódes tov!
| |
|
|
| |
|
