Zsidó Múzeum Magazinja #182 Cionizmus E heti hírlevelünkben a Múzeum cionizmussal kapcsolatos tárgyaiból válogattunk. Kiemelten a korai cionista emlékekre koncentráltunk, amelyek még Izrael állam megalapítása előttről származnak. Hiszen az első telepet, Petah Tikvát már hetven évvel Izrael állam létrejötte előtt, 1878-ban megalapították. Az alapítók vallásos fiatalok voltak, többek között Moses Joel Szolomon, és a szombathelyi származású Joshua Stampfer. Rengeteg nehézségbe ütköztek: természeti viszontagságok, súlyos betegségek, a helyiekkel való nézeteltérések, de ettől kezdve egyre több alijázó* és egyre több telep jelent meg Izrael földjén. Zsidó diákok kolóniája Katrában Zsidó diákok kolóniája Katrában → Hátoldalán nyomtatott felirat: "1913-ban Bécsben rendezett XI. Cionista Kongresszus" Kiállítás archív - Erec Izrael Erec Izrael A kiállításban bemutattuk az izraeli zsidó közösség (jisuv) történetét az első alijától (1882) az állam kikiáltásáig (1948). Read More Theodor Herzl levele Ágai Adolfnak Theodor Herzl level Ágai Adolfnak → A bécsi újságíróként a modern zsidó államot megálmodó, majd azért komoly diplomáciai tevékenységet is kifejtő Theodor Herzl Pesten született 1860-ban, s itt élt egészen 1878-ig. 1897-ben, az általa összehívott első cionista kongresszus után így fogalmazott naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok öt vagy legfeljebb ötven évig, és meglátjátok.” Legrégebbi barátjának, Ágai Adolfnak írt levelében arról is írt, hogy terve miért nem pusztán utópia. A legnépszerűbb budapesti szatirikus lap, a Borsszem Jankó szerkesztőjét, barátját magyarul, „szeretett mester uram” -nak szólította, és magyarul hivatkozott Ágai élclapbeli figurájára, „Seiffensteiner Salamon szörnyű átkozódásaira” is. "...és talán még a mi életünkben eljön a nap, amikor az utópia ugyanolyan igaz lesz, mint az újjáépített Görögország, az egyesült Németország, az Olaszország chi a fatto da se és más, korábban mesének hitt entitások." Tfilinzacskó Tfilinzacskó → A mezuzához hasonlóan a tfilin is olyan tárgy, mely a szent szövegek idézeteit tartalmazza, és az Örökkévaló parancsolataira emlékeztet. A tfilint a hétköznap reggeli imához helyezik fejükre és kezükre a felnőtt zsidó férfiak. A szófer által írt pergamendarabokat marhabőrből készített kocka alakú tokokba helyezik, melyekhez hosszú szíjak csatlakoznak. A tokok és a szíjak fejre és kézre illesztését szigorú előírások szabályozzák. A tfilinek védelmére gyakran papírból vagy akár fémből készült tokokat készítenek, melyek használaton kívül védik a rituális imakellékeket. A tfilin tárolására, szállítására hagyományosan hímzett tfilin-zacskókat készítettek, de természetesen ebből is készültek egyszerűbb darabok is. A huszadik század elején, Jeruzsálemben készült pamutvászon tfilin-zacskón a tfilin felhelyezésekor elmondandó áldások és a tfilin szabályai olvashatóak. Valamennyi szöveg és dísz azokkal a nyomóklisékkel készült, melyeket az imakönyvek, térképek vagy akár képeslapok nyomtatásánál használtak, és a szövegek elhelyezése is az imakönyvek gyakorlatára emlékeztet. A tfilinzacskó másik felén a jeruzsálemi nyomda további kliséiből készült összeállítás látható. A kompozíció közepén a menóra zsoltár, mellette kétoldalt pedig 4-4 szentföldi látnivalót ábrázoló ovális kis medaillon látható. A menóra alatt olvashatjuk a készítő nyomdász, Avraham Mose Luncz nevét. Luncz a cári Oroszországból tizenöt évesen, 1869-ben költözött Jeruzsálembe, ahol tudósként, szerkesztőként lett ismert. Munkássága azokra az évekre esik, amikor az első alija keretében több mint ötven ezer új bevándorló érkezett az addig gyéren lakott sivatagi területre. Új városokat építettek, Eliezer ben Jehuda kidolgozta a modern héber nyelv alapjait, és létrehozták az új ország első intézményeit. A tfilinzacskóra nyomtatott képek között már új településeket is láthatunk, a Rothschild báró adományából 1882-ben alapított Rison LeCiont és Zikhron Jákovot, valamint a Haifai kikötőt. A többi kis képen a hagyományos zsidó zarándokhelyek: Dávid király sírja, Dávid tornya, a Siratófal, Cfat, Absalom síremléke, a Machpela barland és Ráhel sírja láthatóak. Zsinagóga Rison LeCionban Zsinagóga Rison LeCionban → Az Oroszországi véres pogromok hatására kivándorlási hullám indult meg, elsősorban Amerikába és Argentínába. A Hivat Cion (Cion szeretete) mozgalom tevékenységének hatására, ami mezőgazdasági termelő települések létrehozását tűzte ki céljául, megindult Erec Jiszraelbe az első, fiatalokból álló kis haluc** csoport Bilu néven. Nyomukban orosz és román családok érkeztek, akik megalapították többek között Zikron Jakovot, Rehovotot, Nesz-Cionát, Ros Pinát. A Bilu és a Hovevé Cion tagjai alapították 1882-ben Rison Leciont is, mely a terület első községe volt. A telepesek sokat szenvedtek a természeti viszontagságoktól, sokáig nem találtak vizet sem. Mindezek ellenére nem hagyták el a földet, s báró Rothschild segítségével virágzó gazdaságot alapítottak. Politzer Ábrahám Jahrzeitja Rumbach zsinagógában lévő Politzer Saga kiállításunk egyik főszereplője, Politzer Ábrahám Jahrzeitja hírlevelünk küldésének napján, Hesván hónap 26-án van. (Halálának napja 1854-ben november 17-e volt.) *Alija Héber szó, jelentése ’fölmenetel, fölemelkedés’. Eredeti jelenetés az, amikor a saját neveden szólítva felhívnak a Tórához. Később a cionizmus egyik alapfogalmává vált, az Erec Jiszraelbe (Palesztinába), majd Izrael Államba történő bevándorlást jelenti. **Haluc Az cionista alijákkal Izrael földjére érkező telepesek megnevezése. On Instagram |
Zsidó Múzeum
Magazinja #182
Cionizmus
| |
|
|
E heti hírlevelünkben a Múzeum cionizmussal kapcsolatos tárgyaiból válogattunk. Kiemelten a korai cionista emlékekre koncentráltunk, amelyek még Izrael állam megalapítása előttről származnak. Hiszen az első telepet, Petah Tikvát már hetven évvel Izrael állam létrejötte előtt, 1878-ban megalapították. Az alapítók vallásos fiatalok voltak, többek között Moses Joel Szolomon, és a szombathelyi származású Joshua Stampfer. Rengeteg nehézségbe ütköztek: természeti viszontagságok, súlyos betegségek, a helyiekkel való nézeteltérések, de ettől kezdve egyre több alijázó* és egyre több telep jelent meg Izrael földjén. | |
|
|
Zsidó diákok kolóniája Katrában | |
Hátoldalán nyomtatott felirat: "1913-ban Bécsben rendezett XI. Cionista Kongresszus" | |
|
|
Kiállítás archív - Erec Izrael
| |
| | A kiállításban bemutattuk az izraeli zsidó közösség (jisuv) történetét az első alijától (1882) az állam kikiáltásáig (1948). | |
|
|
Theodor Herzl levele Ágai Adolfnak | |
A bécsi újságíróként a modern zsidó államot megálmodó, majd azért komoly diplomáciai tevékenységet is kifejtő Theodor Herzl Pesten született 1860-ban, s itt élt egészen 1878-ig. 1897-ben, az általa összehívott első cionista kongresszus után így fogalmazott naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok öt vagy legfeljebb ötven évig, és meglátjátok.” Legrégebbi barátjának, Ágai Adolfnak írt levelében arról is írt, hogy terve miért nem pusztán utópia. A legnépszerűbb budapesti szatirikus lap, a Borsszem Jankó szerkesztőjét, barátját magyarul, „szeretett mester uram”-nak szólította, és magyarul hivatkozott Ágai élclapbeli figurájára, „Seiffensteiner Salamon szörnyű átkozódásaira” is.
| |
"...és talán még a mi életünkben eljön a nap, amikor az utópia ugyanolyan igaz lesz, mint az újjáépített Görögország, az egyesült Németország, az Olaszország chi a fatto da se és más, korábban mesének hitt entitások." | |
|
|
A mezuzához hasonlóan a tfilin is olyan tárgy, mely a szent szövegek idézeteit tartalmazza, és az Örökkévaló parancsolataira emlékeztet. A tfilint a hétköznap reggeli imához helyezik fejükre és kezükre a felnőtt zsidó férfiak. A szófer által írt pergamendarabokat marhabőrből készített kocka alakú tokokba helyezik, melyekhez hosszú szíjak csatlakoznak. A tokok és a szíjak fejre és kézre illesztését szigorú előírások szabályozzák. A tfilinek védelmére gyakran papírból vagy akár fémből készült tokokat készítenek, melyek használaton kívül védik a rituális imakellékeket. A tfilin tárolására, szállítására hagyományosan hímzett tfilin-zacskókat készítettek, de természetesen ebből is készültek egyszerűbb darabok is. A huszadik század elején, Jeruzsálemben készült pamutvászon tfilin-zacskón a tfilin felhelyezésekor elmondandó áldások és a tfilin szabályai olvashatóak. Valamennyi szöveg és dísz azokkal a nyomóklisékkel készült, melyeket az imakönyvek, térképek vagy akár képeslapok nyomtatásánál használtak, és a szövegek elhelyezése is az imakönyvek gyakorlatára emlékeztet. | |
A tfilinzacskó másik felén a jeruzsálemi nyomda további kliséiből készült összeállítás látható. A kompozíció közepén a menóra zsoltár, mellette kétoldalt pedig 4-4 szentföldi látnivalót ábrázoló ovális kis medaillon látható. A menóra alatt olvashatjuk a készítő nyomdász, Avraham Mose Luncz nevét. Luncz a cári Oroszországból tizenöt évesen, 1869-ben költözött Jeruzsálembe, ahol tudósként, szerkesztőként lett ismert. Munkássága azokra az évekre esik, amikor az első alija keretében több mint ötven ezer új bevándorló érkezett az addig gyéren lakott sivatagi területre. Új városokat építettek, Eliezer ben Jehuda kidolgozta a modern héber nyelv alapjait, és létrehozták az új ország első intézményeit. A tfilinzacskóra nyomtatott képek között már új településeket is láthatunk, a Rothschild báró adományából 1882-ben alapított Rison LeCiont és Zikhron Jákovot, valamint a Haifai kikötőt. A többi kis képen a hagyományos zsidó zarándokhelyek: Dávid király sírja, Dávid tornya, a Siratófal, Cfat, Absalom síremléke, a Machpela barland és Ráhel sírja láthatóak. | |
|
|
Zsinagóga Rison LeCionban | |
Az Oroszországi véres pogromok hatására kivándorlási hullám indult meg, elsősorban Amerikába és Argentínába. A Hivat Cion (Cion szeretete) mozgalom tevékenységének hatására, ami mezőgazdasági termelő települések létrehozását tűzte ki céljául, megindult Erec Jiszraelbe az első, fiatalokból álló kis haluc** csoport Bilu néven. Nyomukban orosz és román családok érkeztek, akik megalapították többek között Zikron Jakovot, Rehovotot, Nesz-Cionát, Ros Pinát.
| |
A Bilu és a Hovevé Cion tagjai alapították 1882-ben Rison Leciont is, mely a terület első községe volt. A telepesek sokat szenvedtek a természeti viszontagságoktól, sokáig nem találtak vizet sem. Mindezek ellenére nem hagyták el a földet, s báró Rothschild segítségével virágzó gazdaságot alapítottak. | |
|
|
Politzer Ábrahám Jahrzeitja | |
Rumbach zsinagógában lévő Politzer Saga kiállításunk egyik főszereplője, Politzer Ábrahám Jahrzeitja hírlevelünk küldésének napján, Hesván hónap 26-án van. (Halálának napja 1854-ben november 17-e volt.) | |
|
|
Héber szó, jelentése ’fölmenetel, fölemelkedés’. Eredeti jelenetés az, amikor a saját neveden szólítva felhívnak a Tórához. Később a cionizmus egyik alapfogalmává vált, az Erec Jiszraelbe (Palesztinába), majd Izrael Államba történő bevándorlást jelenti. | |
Az cionista alijákkal Izrael földjére érkező telepesek megnevezése. | |
|
|
Címlapképünk: Szentföldi tájképek | |
Címlapképünk a Szentföldi tájképek rézmetszet sorozatból a Jerikót ábrázoló darab: a sorozatban láthatjuk még Szináj hegyét (Cion), Absalom sírját, a Jordán folyót és Jeruzsálemet is. Az alapvetően a keresztény közönségnek szánt sokszorosított kép-sorozatot ifj. Kohn Vilmos ajándékozta a gyűjteményünknek 1921-ben. | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Hesván 26. | |
|
|
| |