Zsidó Múzeum Magazinja #211 Ómerszámlálás Ómerszámlálás A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ómer napjainak számontartására sokféle tárgyat készítettek. Ismeretesek imakönyv alakú vagy falitáblán elkészített ómerszámlálók is. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „lag baomer” amikor mindez megengedett. Ómerszámláló könyvecske → Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant. Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a pészahot a szakrális közösséggé válással. Bibliai megfogalmazásban: „Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló és én kivezetlek benneteket Egyiptomnak rabmunkái alól, megmentelek benneteket szolgálatukból, s megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy büntetésekkel. És veszlek benneteket magamnak népül, és pedig leszek Istenül, és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló a ti istenetek, aki kivezetett benneteket Egyiptomból.” Azaz: kivezetlek Egyiptomból, megváltalak a szolgaságból, megváltalak néppé, és kiválasztalak, szakrális népemmé teszlek. Az ómerszámlálás vége savuot, a Tóraadás ünnepe, amikor a nép törvényeket kapott és kötelessége lett az emlékezés a közös történelmi múltra, az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra. A hét műtárgya: Ómerszámláló tekercs Ómerszámláló tekercs → A kis pergamentekercsen negyvenkilenc ovális, festett virágos keretben látunk szövegeket: ezek az ómer–időszak napjainak és heteinek számát jelzik. A Pészah után hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig kell a napokat számolni, mígnem beköszönt a Savuot, a hetek ünnepe. Megérteni a zsidóság múltját és jelenét Előző héten a Harvard és a Yale húsz-húsz hallgatója látogatott Budapestre, hogy megismerkedjen a magyar zsidóság múltjával és jelenével. Az egyetemisták jártak a Mazsihisz-székházban, a Magyar Zsidó Múzeumban, valamint a Dohány utcai zsinagógában is. Vezetőjük Erdős Zebulon (Harvard) volt, akit az út egyik izraeli vezetője így nevezett: „a magyar zsidóság amerikai nagykövete”. A múzeumunk munkatársai tárlatvezetést tartottak a Múzeum állandó kiállításában, az Így történt kiállításban a Nemzeti Galériában, a zsidó negyedben, illetve a Budai Várban. A diákok állandó kísérői és a program főszervezői Halász Eszter és Dóra Bálint kollégáink voltak. Az eseményre a magyar sajtó is felfigyelt, például a Népszava is beszámolt a látogatásról. (A látogatás régi-régi előzménye, hogy az utazás ötletgazdája, Erdős Zebulon gimnazista korában Múzeumunkban önkénteskedett, segítségével állítottuk össze a Z generációnak szánt egyik múzeumpedagógiai foglalkozásunkat és munkafüzetet. A füzetbe belelapozhatnak ITT . Büszkék vagyunk rá, hogy volt munkatársunk továbbra is mellettünk van!) Kitekintő Kunszentmártonban az 1940-es évek végén megszűnt a közösség, nincsen már zsidó hitélet. Azonban nemrég két helyi lokálpatrióta és segítőik kutatómunkájának köszönhetően megtalálták és eredeti helyükre szállították vissza az – egykoron a falakon látható – odaveszett helyi lakosok nevét tartalmazó emléktáblákat. Az újraavatásnak nagyszabású rendezvényt szentelnek a tiszazugi városban. Erről olvashatnak részletesebben a Népszava cikkében . Így történt - kötetbemutató Jövő kedden, június 4-én fog sor kerülni a Nemzeti Galériában az Így történt ... A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás katalógusának bemutatója. Az eseményen Csősz László, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főlevéltárosa fog beszélgetni a kötet szerzőivel. A bemutató előtt 16 órától Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést. A bemutató 17 órakor lesz, amelyre regisztrálni az alábbi email címen lehet:
[email protected] Kurátori tárlatvezetés A túlélés mintázatai – DEGOB jegyzőkönyvek új megvilágításban című kiállításban A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) munkatársai 1945-ben, a deportálásból éppen visszatért mintegy ötezer túlélővel vettek fel interjút a deportálást megelőző életükről, deportálásuk körülményeiről és tapasztalatairól, valamint jövőbeli terveikről. Az ELTE Research Center for Computational Social Science (RC 2 S 2 ) égisze alatt működő Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoport ezt a korábban már online publikált gyűjteményt elemezte a hagyományos kvalitatív és kvantitatív módszerek mellett innovatív és digitális eszközökkel. A kutatócsoport eredményei a DEGOB-bal kapcsolatos levéltári tárgyak, valamint Sipos Melinda helyspecifikus alkotásával kiegészítve emlékeznek meg a magyarországi deportálások 80. évfordulójáról a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. A tárlaton a tudomány, a művészet, és a digitális világ találkozik, miközben a tanúvallomások feltárják a látogatók előtt a múltat és annak emlékezetét. Regisztráció a tárlatvezetésre Június 5, 18:00 Zsidó Múzeum (Dohány utca 2.) Facebook Most vasárnap: Borítóképünk: Négy metszet - Lag baomer Borítóképként Efraim Moses Lilien metszetsorozatának egyik részletét választottuk, mely a fentebb említett Lag baomert, azaz az ómerszámlálás harmincharmadik napját ábrázolja. Négy metszet: Lag baomer →
