Zsidó Múzeum ​

Magazinja #211​ Ómerszámlálás

Ómerszámlálás

A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ómer napjainak számontartására sokféle tárgyat készítettek. Ismeretesek imakönyv alakú vagy falitáblán elkészített ómerszámlálók is. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „lag baomer” amikor mindez megengedett. 

Picture

Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant. Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a pészahot a szakrális közösséggé válással. Bibliai megfogalmazásban: „Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló és én kivezetlek benneteket Egyiptomnak rabmunkái alól, megmentelek benneteket szolgálatukból, s megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy büntetésekkel. És veszlek benneteket magamnak népül, és pedig leszek Istenül, és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló a ti istenetek, aki kivezetett benneteket Egyiptomból.” Azaz: kivezetlek Egyiptomból, megváltalak a szolgaságból, megváltalak néppé, és kiválasztalak, szakrális népemmé teszlek. Az ómerszámlálás vége savuot, a Tóraadás ünnepe, amikor a nép törvényeket kapott és kötelessége lett az emlékezés a közös történelmi múltra, az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra.

A hét műtárgya: Ómerszámláló tekercs

Picture

A kis pergamentekercsen negyvenkilenc ovális, festett virágos keretben látunk szövegeket: ezek az ómer–időszak napjainak és heteinek számát jelzik. A Pészah után hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig kell a napokat számolni, mígnem beköszönt a Savuot, a hetek ünnepe.

Megérteni a zsidóság múltját és jelenét

Előző héten a Harvard és a Yale húsz-húsz hallgatója látogatott Budapestre, hogy megismerkedjen a magyar zsidóság múltjával és jelenével. Az egyetemisták jártak a Mazsihisz-székházban, a Magyar Zsidó Múzeumban, valamint a Dohány utcai zsinagógában is. Vezetőjük Erdős Zebulon (Harvard) volt, akit az út egyik izraeli vezetője így nevezett: „a magyar zsidóság amerikai nagykövete”. A múzeumunk munkatársai tárlatvezetést tartottak a Múzeum állandó kiállításában, az Így történt kiállításban a Nemzeti Galériában, a zsidó negyedben, illetve a Budai Várban. A diákok állandó kísérői és a program főszervezői Halász Eszter és Dóra Bálint kollégáink voltak. Az eseményre a magyar sajtó is felfigyelt, például a Népszava is beszámolt​ a látogatásról.

Picture
Picture

(A látogatás régi-régi előzménye, hogy az utazás ötletgazdája, Erdős Zebulon gimnazista korában Múzeumunkban önkénteskedett, segítségével állítottuk össze a Z generációnak szánt egyik múzeumpedagógiai foglalkozásunkat és munkafüzetet. A füzetbe belelapozhatnak ITT. Büszkék vagyunk rá, hogy volt munkatársunk továbbra is mellettünk van!) 

Kitekintő

Kunszentmártonban az 1940-es évek végén megszűnt a közösség, nincsen már zsidó hitélet. Azonban nemrég két helyi lokálpatrióta és segítőik kutatómunkájának köszönhetően megtalálták és eredeti helyükre szállították vissza az – egykoron a falakon látható – odaveszett helyi lakosok nevét tartalmazó emléktáblákat. Az újraavatásnak nagyszabású rendezvényt szentelnek a tiszazugi városban.

Erről olvashatnak részletesebben a Népszava cikkében​.

Így történt - kötetbemutató

Jövő kedden, június 4-én fog sor kerülni a Nemzeti Galériában az Így történt... A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás katalógusának bemutatója. Az eseményen Csősz László, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főlevéltárosa fog beszélgetni a kötet szerzőivel. A bemutató előtt 16 órától Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést. A bemutató 17 órakor lesz, amelyre regisztrálni az alábbi email címen lehet: [email protected]

Picture

Kurátori tárlatvezetés A túlélés mintázatai – DEGOB jegyzőkönyvek új megvilágításban című kiállításban

A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) munkatársai 1945-ben, a deportálásból éppen visszatért mintegy ötezer túlélővel vettek fel interjút a deportálást megelőző életükről, deportálásuk körülményeiről és tapasztalatairól, valamint jövőbeli terveikről. Az ELTE Research Center for Computational Social Science (RC2S2) égisze alatt működő Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoport ezt a korábban már online publikált gyűjteményt elemezte a hagyományos kvalitatív és kvantitatív módszerek mellett innovatív és digitális eszközökkel. A kutatócsoport eredményei a DEGOB-bal kapcsolatos levéltári tárgyak, valamint Sipos Melinda helyspecifikus alkotásával kiegészítve emlékeznek meg a magyarországi deportálások 80. évfordulójáról a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. A tárlaton a tudomány, a művészet, és a digitális világ találkozik, miközben a tanúvallomások feltárják a látogatók előtt a múltat és annak emlékezetét.
Regisztráció a tárlatvezetésre

Picture

Június 5, 18:00

Zsidó Múzeum (Dohány utca 2.) 

Facebook

Most vasárnap:

Picture

Borítóképünk: Négy metszet - Lag baomer

Borítóképként Efraim Moses Lilien metszetsorozatának egyik részletét választottuk, mely a fentebb említett Lag baomert, azaz az ómerszámlálás harmincharmadik napját ábrázolja.

Picture







Hírlevelünk küldésének napja: Ijár 23., az ómerszámlálás 38. napja




Korábbi hírleveleink