Zsidó Múzeum Magazinja:​ Sáná tová! Hírlevelünk tartalmából A hetvenedik hírlevél A hét műtárgya: Gombos Lilly: Almák korsóval A hetven ezer arca: a zsidó hagyomány hetvenei Hosszan vagy röviden élünk? A zsoltároktól máig A király a mezőn jár és visszatér Tárgyaink máshol: Frankfurti Zsidó Múzeum Sajtóközlemény: Az Izraeli Nemzeti Könyvtár és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár közös iratmentése ​Címlapképünk: Újévi üdvözletünk (rengeteg alá rejtett tartalommal!) Hetven mint száműzetés és hazatérés ​ ​Instagram hírek A hetvenedik hírlevél Hogyan tehető értelmessé az, ami véges? Hogyan kapcsolható be valamibe, ami fennmarad? Hogyan éri el mindazt, ami messze túl van rajta? Először még nem a végtelent, csak a másikat. Az „egzisztenciális pszichológia”, amelyet a kortárs amerikai zsidó tudós, Irvin D. Yalom révén lehet elsősorban Magyarországon megismerni, úgy látja, élettörténeti traumáinkon, nehézségeinken, alkati adottságainkon, élettörténetünkön túl mindannyiunkat, pusztán azért, mert embernek születtünk, eredendő, egzisztenciális szorongások nyomasztanak, végső soron az életünk értelmének kérdése. Hogy minek kell, miért érdemes élni. Yalom Martin Bubert idézve válaszol, aki úgy gondolja, hogy a másik valódi megszólítása, az, ha képesek vagyunk túljutni önmagunkon, elindít bennünket a végtelen felé. Ez a magazin, amelyet az első Covid-hullám indított el, 70-ik számához ért. A 70, ahogy látni fogjuk, a teljesség, de a földi teljesség száma, „a véges végtelené”. A számunkra, itt és most, egyetlenegy életidő ideje alatt elérhető teljességé, amit a másikra irányuló figyelemben, a szólításban, a beszédben lehet megtapasztalni. Mi is erre törekszünk, amikor Önökhöz szólunk és nagy öröm, hogy hétről-hétre együtt lehetünk. Szép, kerek hétfordulónk van, megállunk kicsit és aztán megyünk is tovább. Sáná tová - írassunk be a 5782-es esztendőre! A hét műtárgya: Gombos Lilly: Almák korsóval Ros Hásáná első estéjén szokás mézbe mártott almát enni, hogy az eljövendő esztendő kerek és édes legyen. Gombos Lilly Almák korsóval című képével mi is ezt kívánjuk. A 70 ezer arca: a zsidó hagyomány hetvenei Hetven nép: Noé hetven leszármazottját listázza a genealógiákért rajongó Tóra szövege a vízözön elbeszélése után, ők népesítették be a bolygót újra. Vagyis hetven különböző nép kell legyen a földön hetven különböző nyelvvel, kultúrával a rabbinikus hagyomány egyik népszerű ötlete szerint. Az emberiség teljessége, egyetlen számmal kifejezve, 70. A zsidó nép magja, Jákob fiainak családjai , amikor Egyiptomba érkeztek, a Tóra szerint szintén 70-en voltak, a zsidók az emberiség kis tükre. Ebből akár belső sokféleségük örömteli elfogadása is következhetne. A Tóra hetven arca : A rabbinikus kommentár, a midrás szerint a Tórának is hetven arca van, hetven különböző és érvényes magyarázata. A hetvenes szám a zsidó hagyományban egyszerre jelenti az egész teremtés, az egész univerzum végtelenjét, a zsidó nép tükör-végtelenjét és a Tóra, egyetlen tekercsnyi szöveg nemzedékről nemzedékre megújuló belső végtelenjét. A végtelen különböző léptékeit és dimenzióit. Hetven év száműzetés : Jeremiás próféta jövendölése szerint hetven évig tart a babilóniai fogság. Hetven ünnep : A Midrás számítása szerint hetven bibliai ünnep van, ami úgy jön össze, hogy 52 szombat + a Peszah 7 napja + Savuot + 1 Rós Hásáná + Jom Kipur + Szukkot nyolc napja. (Mára ez a rabbinikus rendelkezések szerint még több, hiszen az ünnepek második napjával ez a kalkuláció nem számol.) Hetven istennév : Szintén a Midrás szerint a zsidó szövegekben hetven különböző néven nevezik meg az Örökkévalót. Jeruzsálem hetven neve : Ugyanott olvassuk, hogy a szent városnak is hetven megnevezése van. Izrael népének hetven neve : A fentiek mellett a választott népre is hetven különböző néven utalnak a szövegek. A Rabbinikus bíróság, a Szanhedrin tagjainak száma is hetven volt. ​ Hosszan vagy röviden élünk? A zsoltároktól máig „Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő” -áll a 90. Mózesnek tulajdonított zsoltárban, szembeállítva ezt a rövidke időt Isten végtelen életidejével, akinek ezer év olyan, mint egy esztendő. A halandó élet határa, ha nincsen kivételes szerencsénk, hetven, ez a szám választja el az örök életet a halandóságtól, a végességet a Végtelentől, egyéb funkciói mellett. Nem tudni, hogyan, milyen „mértékegységgel” számol a Tóra, de Magyarországon jelenleg is alig megy hetven év fölé a születéskor várható férfi élettartam és a nőké sem éri el a nyolcvanat. Izraelben, ahol lényegesen jobb a helyzet, szintén csak pár évvel haladja meg. Szóval a 70 mint határvonal, bár az első világban jobbára kicsit kitolódott, eléggé pontos. Valóban határvonalnak is érezzük, nem búcsúnak az élettől, de azért az időskor kezdetének. Ennyi időnk van megtanulni elfogadni a halandóságot, a többi, ha sikerül, ami a 60 és a 70 között van, már színtiszta ráadás, örömzene, amikor már túlvagyunk a halálszorongáson, hirtelen minden széppé válik, mert egyszeri. A saját végességünk felismerése vezet el a zsoltár szerint a Végtelenhez, a megtérés esélye valójában az, amit itt a 70-es szám szimbolizál. Az átmenetet, a határvonalat Istentől az emberhez, a végesből a végtelenbe, az érintkezést a két szféra között. A szöveg ráadásul visszautal, már rögtön az elején, a Teremtés kezdetére, ezért is szerepel a szombat reggeli istentisztelet zsoltárai között. A teremtés ideje a zsoltárok szerint véges, a teremtés maga is időbeli. Bizonyosan volt „kezdete”: „mielőtt a hegyek megszülettek, (mielőtt) létrejött a föld, a világegyetem, öröktől-örökké Te vagy az Isten”. (Ez a zsoltár roppant népszerű a magyar írásos kultúrában, ez hangzik fel a híres fordításban a református énekeskönyvben úgy, hogy Tebenned bíztunk eleitől fogva, ezt idézi Mózestől az Örökkévaló Babitsnál, a Jónás könyve vége felé stb). Hasonló kép ez, mint a híres középkori himnusz, az Ádon Olám (Világ Ura) látomásában, az Örökkévaló uralkodott a teremtés és uralkodik majd félelmetes magányában, ha a teremtés majd a semmibe enyészik. A király visszatér Ilyenkor, a zsidó újévet, Rós Hásánát megelőző időszakban a hagyomány szerint Isten közelebb van hozzánk, alighanem azért, mert mi is éppen ilyenkor fordulunk felé. A lubávicsi hászidizmus alapítójának, a 18. században, a modern hászidizmus születése idején élt Alter Rebbének szokás tulajdonítani a híres mondást: a király a mezőn jár, melech bászádé. A Király, a Királyok Királya általában palotájában szokott ülni, ilyenkor, időről-időre, kimegy jobbágyai közé, bárki elérheti, megszólíthatja. A hagyomány akkor is működik, az előttünk ballagó nemzedékek lábnyomát akkor is követhetjük, a nyárvég és az őszelő akkor is rárímel életünk ritmusára, ha esetleg nem hisszük, hogy – akár a palotájában, akár a mezőn – jelen lenne, vigyázna Ránk valóban egy örökké hatalmon lévő király. A hagyományok, persze, ember alkotta eszközök csak, de éppen ez az erősségük is. Önmagukban is segítenek. Tárgyaink máshol: Frankfurt am Main A Frankfurti Zsidó Múzeum kedden megnyílt új kiállításában az 1945 utáni zsidó újrakezdést mutatja be néhány európai város – közte Budapest – példáján. A magyar zsidók történetét sok-sok fényképpel, dokumentummal, és három kiutaztatott műtárggyal idézi meg a frankfurti kiállítás. Ha tehetik és Frankfurtban járnak nézzék meg! Sajtóközlemény Az Izraeli Nemzeti Könyvtár és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár iratmentése Az Izraeli Nemzeti Könyvtár (NLI) és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MZSML) közösen megvásárolta azt a hét, 19-ik és 20-ik századi, a magyarországi zsidó közösség életével összefüggő dokumentumot, melyek a Kedem Aukciósház katalógusában bukkantak fel idén augusztusban.  Read More Címlapképünk: Újévi üdvözletünk A képre kattintva mindent megtalál a zsidó újévről partner-intézményünk, a JCC Budapest összeállításában! A 70 mint száműzetés és hazatérés Jeremiás próféta megjövendölte, hogy hetven éven át tart majd a babiloni fogság, aztán véget ér. A polgári időszámítás szerinti 70-re datálják a zsidó háborút Róma ellen, a szétszóratás, a második diaszpóra kezdetét, amely még nem ért véget. A legenda szerint a híres görög Tóra-fordítást is 70 bölcs készítette, és a Talmud egy helyen úgy véli, ez tulajdonképpen a Tóra száműzetésének kezdete a világ népei közé, Tevet 10. gyásznapja összekapcsolódik ezzel a gyásszal. Hetven arca van a Tórának, de lám, mégsem mindegyik értelmezése-fordítása fogadható el. A hetven tehát a száműzetés és a hazatérés dátuma is. Vagyis a hetven, amely a teljességet jelenti, komolyan veszi magát és – majdnem – mindent jelent, vagy, ahogy mostanában szellemeskedni szokás, mindent is, de egyúttal még a „mindent” határoló végességet is, a minden korlátlanságának tagadását. Egy olyan magazin, amelyik még innen is tovább tud menni, bizonyára hosszan megmarad. Úgyhogy nemsokára érkezünk a 71. számmal. #ZsidoMuzeum ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌