Zsidó Múzeum Magazinja BÉKE Záróáldás: hozz békét... Most végéhez érő sorozatunk, melyben az Amida ima áldásait vettük sorra, elsősorban azt szerette volna bemutatni, mennyire finom, sokrétű, belső utalásokkal, akár viccekkel is gazdagon átszőtt, elképesztően okos kompozíció a Főima, változatai mennyi alkalmazkodókészséget, szellemességet tanúsítanak. A békéért mondott áldás, a szöveg záróáldása sem kivétel. "Hozz békét, jólétet és áldást, kegyet, kegyelmet s irgalmat ránk, s népedre, egész Izraelre. Áldj meg Atyánk, mindannyiunkat – egyként, orcád fényében. Mert orcád fényében adtad nekünk Örökkévaló Istenünk az élet tanítását, kegyelmed szeretetét, igazságot, áldást, irgalmat, életet és békét. S ha jónak látod, áldd meg népedet, Izraelt minden időben, minden egyes órában békéddel." Szorosan kapcsolódik, ahogy már az előző hírlevélben is áll, a megelőző kohanita áldáshoz, amikor elmondjuk előtte, a Főima ismétlése alatt, a kohanita áldás utolsó szavait megismételve kezdődik: szim sálom. Tégy, adj, teremts békét. Ez a nyitány a híresebb, ahogy majd mindjárt látni fogjuk. Amikor nincs kohanita áldás, például az esti imában, sálom rávval kezdünk (nagy béke, sok béke, ez a ráv szó az a ráv szó, amelyből a rabbi megszólítás is ered). A szöveg emlegeti a Jóisten tekintetének fényét is, ahogy a kohanita áldás, lényegében annak a kombinatív újraírása. És magától értetődően az utolsó áldás az utolsó is meg nem is, ahogy az zsidó szövegeknél lenni szokott. Utána a hangos ismétlés során már valóban nem hangzik el újabb áldás, de amikor halkan, magunkban mondjuk, van egy további fohászunk. Istenem, óvd meg nyelvemet a rossztól és ajkamat a hamis beszédtől. Akik átkoznak engem, legyen lelkem csöndes irányukban és legyen olyan lelkem mint a por mindenki előtt. Legyen szívem nyitva a Te Tórádra. És így tovább. Az, amit itt kér az imakönyv az Örökkévalótól, a béke. Kevésbé külső, mint belső béke, nyugalom, amely azoknak adatik meg, akik nem zaklatják fel magukat az ármánykodáson, helyette tanulnak, elmélyülnek, másra figyelnek. A béke értelme az áldások között folyamatosan változik. A béke mellé az utolsó (szinte utolsó) áldás szövege kér még jóságot, áldást, irgalmat, feltétlen szeretetet és kegyességet végső soron egész Izráel számára. Szóval a békét a Teremtő megbocsátásától várja, kegyességétől, szelídségétől, elnéző bölcsességétől. A béke garanciája az, hogy a Jóisten nem bontja meg. Ha jogos lenne, akkor sem haragszik. Ez a jobban megnézve újfent némiképp szemtelen kérés mintha a Jóisten lelki békéjéért imádkozna, hogy ne hagyja magát a mi disznóságainkon kijönni a sodrából. A mi belső békénk előtt az Ő belső békéjéért imádkozunk. A hét műtárgya: Sátordísz Hímzett sátordísz szukkotra Az Egyiptomból való szabadulást követő negyven esztendőben őseink a pusztában vándorolatak, és végig ideiglenes otthonokban, sátrakban laktak. Erre emlékezve tartjuk meg a sátrak (Szukkot) hétnapos ünnepét. Az ünnep két legfontosabb gyakorlati előírása a sátor építése és a négy növényből álló csokor beszerzése. A hagyományos előírást követők Jom Kippur végén kezdik el a szukká (ünnepi sátor) építését, és ha tehetik, akkor a hét nap során benne laknak. Mások csak az étkezések alkalmával tartózkodnak a zsinagógák, ritkább esetben az otthonaik kertjében felállított sátorban, ahol a rabbinikus hagyomány szerint az ünnep minden napján különleges vendégek (uspizin) is érkeznek: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid egyaránt tiszteletüket teszik Szukkot ideje alatt. Az állandó kiállításunkban látható szép hímzett sátordíszt 1943-ban ajándékozta a múzeumnak Schönberger Mór. A picit szekrényszegélyekre emlékeztető hímzett dísz egyik darabjának felirata Mózes harmadik könyvének egy mondata, mely a Szukkot megünneplését írja elő: „Hét napig lakjatok sátorban. Izrael népének minden tagja lakjék sátor alatt” (3Mózes 23:42), másik darabján pedig a minden nap elmondott Haskivénu áldásból vett mondat: „És borítsd ránk a béke sátrát”. A sátordíszt múzeumba kerülése előtt sok sok éven át használhatták. Mivel Szukkotkor errefelé már gyakran esős az idő, ennek nyomai maradtak a hímzett textilen is, ezért foltos. A tárgyat konzerváltuk, de nem tisztítottuk ki belőle az idő emlékét, hiszen ezek a sátordísszel együtt emlékeztetnek a pusztai vándorlásra. Haskivenu ima - altatódalként Modern imák: a béke népszerűsége Amerikában A zsidó modernitás egyik leglátványosabb és legvitatottabb következménye a különböző vallási irányzatok megjelenése. Az irányzatok mind olyanná értelmezik a judaizmust, amilyennek látni szeretnék, az ortodoxiától a reformokig. A világ megjavítása, a „tikkun olam” a legjobb és a legtöbbet használt példa is minderre. A progresszív zsidók úgy látják, hogy ez nem elsősorban a vallási előírások betartását jelenti, amely elhozza a Messiást, hanem a társadalmi felelősségvállalást, amellyel mi magunk leszünk majd önmagunknak Messiássá. Amikor a „tikkun olamra” zsidó értékként hivatkoznak, erre gondolnak. A Szim Salom szintén elsősorban progresszív körökben vált jelszóvá, a zsidó ortodoxia és a reformisták között félúton elhelyezkedő, félrevezető nevű mászorti, hagyományos, esetleg konzervatív mozgalom imakönyvsorozata ezen a néven jelent meg, ezt az áldást választották ki, mint a zsidó imádkozás lényegét hordozó, kifejező kis idézetet. A Szim Salom sziddurok az Egyesült Államokban fontos és népszerű munkák, amelyekből sokan tanulnak szólni a Jóistenhez. A rendszerváltás utáni első magyar reformközösség szintén a Szim Salom nevét viseli: mindenki a világbékére vágyik a progresszív zsidóktól a szépségkirálynőkig és tovább. És most mindenesetre felettébb érthető is ez a sóhaj, év eleje van, háborús évet hagyunk magunk mögött, talán a legcsúnyább háborúét Európában a náci Németország összeomlása óta. Legyen az a Te akaratod, Örökkévaló, Istenünk, hogy ez az év már végre a béke éve legyen. Időszaki kiállítás: Láthatatlan arc Láthatatlan arc. Portrétípusok és nem tipikus portrék Kiállításunk a 2B Galériában. A részletekért kattintson: Read More Kiállítás-archív: Az Ámidá Az elkövetkező hetekben, amíg áldásról áldásra bemutatjuk az Ámidá ima áldásait (mind a 19-et!), megnézhetik kiállítás-archívumunkban az áldások köré szervezett kiállításunkat: ott tárgyakhoz kapcsolva mutattuk be az egyes áldásokat, és az általuk felidézett zsidó értékeket. A tizenkilencedik áldás neve Sálom (béke). Az áldásban áldást és békességet kérünk Istentől és kijelentjük, hogy a legfontosabb értékeket a Teremtő adta nekünk. A szombat, a pihenés napja a leginkább alkalmas a hét napjai közül a szellemi értelemben vett feltöltődésre és a lelki béke helyreállítására, az imák, a tóratanulás, és nem utolsó sorban az ünnepi étkezések által. Bölcseink három kötelező étkezést írtak elő a szent napra, péntek este és szombat délben kiddussal van egybekötve, míg délután tartjuk az ún. sálesüdeszt (harmadik étkezés). Az ünnepi asztal legfontosabb kellékei, a gyertyatartó, a fűszertartó, a bárhesztakaró praktikus fontosságukon túl szimbolikus jelentőséggel is bírnak, mert arra a meghitt közelségre emlékeztetnek, amely a pusztai vándorlás, majd a Szentély működése idején volt Izrael népe a Teremtő között. Címlapképünk: Falidísz a békéről Bruckner Anna: Béke Ez az egészen elbűvölően naiv kis giccs idillként láttatja a Vízözönt, vizecske, hajócska, madárka, béke. És hogy félreértés ne essék, a képaláírásban is ott van, sálom, béke. Az azért érezhető, még a falidíszen is, hogy a vízözön története rendkívül komolyan megszenvedett béke története. A tárgy datálása: 1948. A háború utáni évek. Az egyszerű kis tárgy síkja mögött mégiscsak ott van a mindaddig elgondolhatatlan mértékű pusztítás tapasztalata. A béke szövetségét azután köti meg Pinhásszal az Örökkévaló, miután gyilkolt. A fanatikus Pinhász ledöfte a midjánita nőt és a zsidó férfit, akik együtt mertek hálni, és a Teremtő épp a béke szövetségét kötötte vele. Ez ironikus kitüntetésnek tűnik. A Tóra szelíd humora arra inti a zelótákat, a vallási ügyekben fundamentalistákat, hogy fékezzék jámbor indulataikat. És a Bölcsek Tanításaiban az áll, hogy üldözni kell a békét. A béke nem statikus, nem konfliktusmentes, nem a gyávaság jutalma. De éppen ezért jó elnézegetni ezt a naiv műtárgyat: az egyszerű béke reményéről vall, amelyet nem kell üldözni. #ZsidoMuzeum |
Zsidó Múzeum
Magazinja
BÉKE
| |
|
|
Most végéhez érő sorozatunk, melyben az Amida ima áldásait vettük sorra, elsősorban azt szerette volna bemutatni, mennyire finom, sokrétű, belső utalásokkal, akár viccekkel is gazdagon átszőtt, elképesztően okos kompozíció a Főima, változatai mennyi alkalmazkodókészséget, szellemességet tanúsítanak. A békéért mondott áldás, a szöveg záróáldása sem kivétel. | |
|
|
"Hozz békét, jólétet és áldást, kegyet, kegyelmet s irgalmat ránk, s népedre, egész Izraelre. Áldj meg Atyánk, mindannyiunkat – egyként, orcád fényében. Mert orcád fényében adtad nekünk Örökkévaló Istenünk az élet tanítását, kegyelmed szeretetét, igazságot, áldást, irgalmat, életet és békét. S ha jónak látod, áldd meg népedet, Izraelt minden időben, minden egyes órában békéddel." | |
|
|
Szorosan kapcsolódik, ahogy már az előző hírlevélben is áll, a megelőző kohanita áldáshoz, amikor elmondjuk előtte, a Főima ismétlése alatt, a kohanita áldás utolsó szavait megismételve kezdődik: szim sálom. Tégy, adj, teremts békét. Ez a nyitány a híresebb, ahogy majd mindjárt látni fogjuk. Amikor nincs kohanita áldás, például az esti imában, sálom rávval kezdünk (nagy béke, sok béke, ez a ráv szó az a ráv szó, amelyből a rabbi megszólítás is ered). A szöveg emlegeti a Jóisten tekintetének fényét is, ahogy a kohanita áldás, lényegében annak a kombinatív újraírása.
És magától értetődően az utolsó áldás az utolsó is meg nem is, ahogy az zsidó szövegeknél lenni szokott. Utána a hangos ismétlés során már valóban nem hangzik el újabb áldás, de amikor halkan, magunkban mondjuk, van egy további fohászunk. Istenem, óvd meg nyelvemet a rossztól és ajkamat a hamis beszédtől. Akik átkoznak engem, legyen lelkem csöndes irányukban és legyen olyan lelkem mint a por mindenki előtt. Legyen szívem nyitva a Te Tórádra. És így tovább.
Az, amit itt kér az imakönyv az Örökkévalótól, a béke. Kevésbé külső, mint belső béke, nyugalom, amely azoknak adatik meg, akik nem zaklatják fel magukat az ármánykodáson, helyette tanulnak, elmélyülnek, másra figyelnek. A béke értelme az áldások között folyamatosan változik.
A béke mellé az utolsó (szinte utolsó) áldás szövege kér még jóságot, áldást, irgalmat, feltétlen szeretetet és kegyességet végső soron egész Izráel számára. Szóval a békét a Teremtő megbocsátásától várja, kegyességétől, szelídségétől, elnéző bölcsességétől. A béke garanciája az, hogy a Jóisten nem bontja meg. Ha jogos lenne, akkor sem haragszik. Ez a jobban megnézve újfent némiképp szemtelen kérés mintha a Jóisten lelki békéjéért imádkozna, hogy ne hagyja magát a mi disznóságainkon kijönni a sodrából. A mi belső békénk előtt az Ő belső békéjéért imádkozunk.
| |
|
|
A hét műtárgya: Sátordísz | |
Hímzett sátordísz szukkotra | | |
Az Egyiptomból való szabadulást követő negyven esztendőben őseink a pusztában vándorolatak, és végig ideiglenes otthonokban, sátrakban laktak. Erre emlékezve tartjuk meg a sátrak (Szukkot) hétnapos ünnepét. Az ünnep két legfontosabb gyakorlati előírása a sátor építése és a négy növényből álló csokor beszerzése. A hagyományos előírást követők Jom Kippur végén kezdik el a szukká (ünnepi sátor) építését, és ha tehetik, akkor a hét nap során benne laknak. Mások csak az étkezések alkalmával tartózkodnak a zsinagógák, ritkább esetben az otthonaik kertjében felállított sátorban, ahol a rabbinikus hagyomány szerint az ünnep minden napján különleges vendégek (uspizin) is érkeznek: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid egyaránt tiszteletüket teszik Szukkot ideje alatt.
Az állandó kiállításunkban látható szép hímzett sátordíszt 1943-ban ajándékozta a múzeumnak Schönberger Mór. A picit szekrényszegélyekre emlékeztető hímzett dísz egyik darabjának felirata Mózes harmadik könyvének egy mondata, mely a Szukkot megünneplését írja elő: „Hét napig lakjatok sátorban. Izrael népének minden tagja lakjék sátor alatt” (3Mózes 23:42), másik darabján pedig a minden nap elmondott Haskivénu áldásból vett mondat: „És borítsd ránk a béke sátrát”.
A sátordíszt múzeumba kerülése előtt sok sok éven át használhatták. Mivel Szukkotkor errefelé már gyakran esős az idő, ennek nyomai maradtak a hímzett textilen is, ezért foltos. A tárgyat konzerváltuk, de nem tisztítottuk ki belőle az idő emlékét, hiszen ezek a sátordísszel együtt emlékeztetnek a pusztai vándorlásra.
| |
|
|
Haskivenu ima - altatódalként | |
|
|
Modern imák: a béke népszerűsége Amerikában
| |
A zsidó modernitás egyik leglátványosabb és legvitatottabb következménye a különböző vallási irányzatok megjelenése. Az irányzatok mind olyanná értelmezik a judaizmust, amilyennek látni szeretnék, az ortodoxiától a reformokig. A világ megjavítása, a „tikkun olam” a legjobb és a legtöbbet használt példa is minderre. A progresszív zsidók úgy látják, hogy ez nem elsősorban a vallási előírások betartását jelenti, amely elhozza a Messiást, hanem a társadalmi felelősségvállalást, amellyel mi magunk leszünk majd önmagunknak Messiássá. Amikor a „tikkun olamra” zsidó értékként hivatkoznak, erre gondolnak.
A Szim Salom szintén elsősorban progresszív körökben vált jelszóvá, a zsidó ortodoxia és a reformisták között félúton elhelyezkedő, félrevezető nevű mászorti, hagyományos, esetleg konzervatív mozgalom imakönyvsorozata ezen a néven jelent meg, ezt az áldást választották ki, mint a zsidó imádkozás lényegét hordozó, kifejező kis idézetet. A Szim Salom sziddurok az Egyesült Államokban fontos és népszerű munkák, amelyekből sokan tanulnak szólni a Jóistenhez.
A rendszerváltás utáni első magyar reformközösség szintén a Szim Salom nevét viseli: mindenki a világbékére vágyik a progresszív zsidóktól a szépségkirálynőkig és tovább. És most mindenesetre felettébb érthető is ez a sóhaj, év eleje van, háborús évet hagyunk magunk mögött, talán a legcsúnyább háborúét Európában a náci Németország összeomlása óta. Legyen az a Te akaratod, Örökkévaló, Istenünk, hogy ez az év már végre a béke éve legyen.
| |
|
|
Időszaki kiállítás: Láthatatlan arc | |
Kiállításunk a 2B Galériában. A részletekért kattintson: | | | |
|
|
Kiállítás-archív: Az Ámidá | |
Az elkövetkező hetekben, amíg áldásról áldásra bemutatjuk az Ámidá ima áldásait (mind a 19-et!), megnézhetik kiállítás-archívumunkban az áldások köré szervezett kiállításunkat: ott tárgyakhoz kapcsolva mutattuk be az egyes áldásokat, és az általuk felidézett zsidó értékeket. | |
A tizenkilencedik áldás neve Sálom (béke). Az áldásban áldást és békességet kérünk Istentől és kijelentjük, hogy a legfontosabb értékeket a Teremtő adta nekünk. A szombat, a pihenés napja a leginkább alkalmas a hét napjai közül a szellemi értelemben vett feltöltődésre és a lelki béke helyreállítására, az imák, a tóratanulás, és nem utolsó sorban az ünnepi étkezések által. Bölcseink három kötelező étkezést írtak elő a szent napra, péntek este és szombat délben kiddussal van egybekötve, míg délután tartjuk az ún. sálesüdeszt (harmadik étkezés). Az ünnepi asztal legfontosabb kellékei, a gyertyatartó, a fűszertartó, a bárhesztakaró praktikus fontosságukon túl szimbolikus jelentőséggel is bírnak, mert arra a meghitt közelségre emlékeztetnek, amely a pusztai vándorlás, majd a Szentély működése idején volt Izrael népe a Teremtő között.
| |
|
|
Címlapképünk: Falidísz a békéről | |
Ez az egészen elbűvölően naiv kis giccs idillként láttatja a Vízözönt, vizecske, hajócska, madárka, béke. És hogy félreértés ne essék, a képaláírásban is ott van, sálom, béke. Az azért érezhető, még a falidíszen is, hogy a vízözön története rendkívül komolyan megszenvedett béke története. A tárgy datálása: 1948. A háború utáni évek. Az egyszerű kis tárgy síkja mögött mégiscsak ott van a mindaddig elgondolhatatlan mértékű pusztítás tapasztalata.
A béke szövetségét azután köti meg Pinhásszal az Örökkévaló, miután gyilkolt. A fanatikus Pinhász ledöfte a midjánita nőt és a zsidó férfit, akik együtt mertek hálni, és a Teremtő épp a béke szövetségét kötötte vele. Ez ironikus kitüntetésnek tűnik. A Tóra szelíd humora arra inti a zelótákat, a vallási ügyekben fundamentalistákat, hogy fékezzék jámbor indulataikat. És a Bölcsek Tanításaiban az áll, hogy üldözni kell a békét. A béke nem statikus, nem konfliktusmentes, nem a gyávaság jutalma. De éppen ezért jó elnézegetni ezt a naiv műtárgyat: az egyszerű béke reményéről vall, amelyet nem kell üldözni.
| |
|
|
Borítsa ránk az Örökkévaló a béke sátrát: jó ünnepet, békés szukkotot kívánunk! | |
|
|
| |