Zsidó Múzeum Magazinja #197 Nevek - mementó Kedves Olvasók, most vasárnap is lesz tárlatvezetés a Mementó – az emlékezés gesztusa című kiállításunkban, február 25-én 17 órakor Bánfalvi-Orosz Eszter mutatja be a tárlatot. A kiállítás művészi, irodalmi példákon, valamint a judaizmus névhez fűződő viszonyán keresztül lesz bemutatva. Szeretettel várjuk kedves Olvasóinkat! A hét műtárgya: Vakírással készített üdvözlőlap Egy különleges újévi üdvözlőlapot a Mementó kiállításból: a Vakok Intézete egyik diákja, Egri Margit készítette tanárának. Érdekessége, hogy nem a már abban az időben is ismert Braille abc-vel, hanem a latin abc lukakból kialakított formázásával küldte üdvözletét. A lyuggatott szöveg: "Boldog új évet kívánok, Hálás pártfogoltja Egri Margit vak tanuló" Vakírással készített üdvözlőlap → Bernhard Purin (1963-2024) A múlt héten kaptuk a megrázó hírt, hogy nagyra becsült kollégánk, Bernhard Purin elhunyt. Két legközelebbi munkatársa, Felicitas Heimann-Jelinek és Hanno Loewy megemlékezésének szövegével idézzük fel most alakját. Bernhard Purin a vorarlbergi Bregenzben született és nevelkedett, ahol történelemtanára, Meinrad Pichler hatására kezdett el érdeklődni a zsidó történelem iránt. Már diákként fényképezőgépével bejárta a közeli Hohenems városának akkoriban elhagyatott egykori zsidó negyedét. Miután Tübingenben empirikus kultúratudományt és modern történelmet tanult, 1990-ben és 1991-ben projektvezetőként dolgozott a Hohenemsi Zsidó Múzeum létrehozásán, és kiadta első könyvét, amely a szomszédos Sulz közösség történetéről szólt: "Egy vidéki zsidó közösség Vorarlbergben 1676-1744". 1992 és 1995 között Bernhard Purin az újonnan alapított bécsi Zsidó Múzeum kurátora lett. Itt kezdeményezte a Vienna Yearbook for Jewish History, Culture & Museum Studies című kiadványt, amelyet éveken keresztül szerkesztőként is jegyzett. A Zsidó Nép Történetének Központi Levéltárában töltött kutatómunkája során megtalálta a világ első zsidó múzeumának leltárkönyvét, amely lehetővé tette a háború előtti bécsi gyűjtemény fokozatos rekonstruálását. Az "Elkobzott. A Bécsi Zsidó Múzeum gyűjteménye 1938 után" című kiállítással 1995-ben megkezdődött a történelmi bécsi Zsidó Múzeum történetének és sorsának feldolgozása. 1995-ben kinevezték a fürthi Franken Zsidó Múzeum igazgatójává, ahol a zsidó történelem és kultúra gyakran ironikus bemutatásai termékeny vitákat váltottak ki: vitákat, amelyeket a szakmai közösség és az érdeklődő közönség helyeslésével tudott elviselni. 2002-ben a müncheni Zsidó Múzeum alapító igazgatójává nevezték ki, amelyet 2007-ben nyithatott meg, és amelynek mindvégig igazgatója maradt. Bernhard Purin vezetése alatt München az évek során az innovatív kiállítási tartalmak és design helyszínévé vált, tartalmilag mindig kötődve a városhoz. Ezek között egyik legeredetibb kiállítása minden bizonnyal a "Sör az ország bora" című volt, melyben a bajor zsidók sörfőzéssel kapcsolatos történeteit és hagyományait mutatta be. Szerepet vállalt a 2017-ben Münchenben megnyílt, az 1972-es olimpián történt mészárlás áldozatainak emlékhelyének kialakításában is. Ehhez kapcsolódóan 2022-ben számos más müncheni és bajorországi intézménnyel együttműködve koordinálta a "Tizenkét hónap - tizenkét név" elnevezésű tizenkét hónapos emlékezési projektet, amely minden hónapban megemlékezett az 1972-ben meggyilkoltak közül egy-egy emberről. Bernhard Purin világszerte nagyra becsült judaika-szakértő volt. A zsidó rituális tárgyak iránti szeretete nemcsak az olyan nagy kiállításokban jutott kifejezésre, mint például a „Seven Boxes of Jewish Material. From Theft to Rediscovery 1938 to Today" című 2018-as kiállításon, hanem számos kisebb bemutatóban is, mint például a "Sign and Metal Art by Heinrich Schwed. Judaica from a Munich Artisan Workshop" (2009) vagy "Samson's Menorah - A Hanukkah Menorah from the Wertheimer Family Collection" (2014) című kiállítás. (A mi gyűjteményünkhöz az Emanuel Eisler boskovice-i ötvös tárgyairól készített tanulmányai kapcsolódik, például a kis mozdony alakú fűszertartó felhasználásával.) A zsidó múzeumok nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére is nagy hatással volt: 2001-től 2007-ig, majd 2013-tól 2018-ig az Európai Zsidó Múzeumok Szövetségének (AEJM) elnökségi tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Journal of Jewish Art és az Images című folyóiratoknak. Mindenkit, aki ismerte Bernhard Purint, megdöbbent a tény, hogy már nincs közöttünk. Tévedhetetlen ítélőképessége és humora, feddhetetlensége, mélyreható tudása, valamint a zsidó tárgytörténet világának szokatlan és meglepő megközelítései nagyon fognak hiányozni. Jan Assmann-ra emlékezünk Legtöbben talán az Aleida Assmann-nal közösen kidolgozott kulturális emlékezet fogalma kapcsán ismerhetik munkásságát. Az egyiptológia területén a végesség és a túlvilági élet társadalmi viszonyulásmódjait vizsgálta, míg vallás – és kultúrtörténeti írásaiban az emlékezet és felejtés aspektusait vizsgálta. Munkái rendkívüli hatással bírtak saját tudományterületeire és azokon túl is. Több mint tíz évvel ezelőtt Magyarországon is tartott előadást az ELTE ókori keleti kultúrák oktatásának és kutatásának századik évfordulója alkalmából. A világhírű tudós 85 éves korában hunyt el Konstanzban. Tárlatvezetés vasárnap: Február 25. 17. óra Art Department Budapest, Paulay Ede utca 19. Tárlatvezető: Bánfalvi-Orosz Eszter További eseményeink: Az események egyenként a Facebook oldalunkon is láthatóak és folyamatosan frissülnek. A soron következő programokat ide kattintva érhetik el több információért. Borítóképünk: Purimtányér Ma, első ádár 14-én purim kátán van. A szó jelentése, "kis purim". Ez a nap arra szolgál, hogy megemlékezzünk arról, hogy ma lenne purim napja (ádár 14.), azonban mivel az 5784-es év szökőév, és az így beékelt szökőhónap miatt az ünnepeket a második ádárban tartjuk. Az ábrázolás alapja a megillai történet egy jelenete. Mordehájt királyi díszruhában lóháton, a kantárt Hámán tartja. (Eszter könyve, 6. fejezet) Purimtányér → |
Zsidó Múzeum
Magazinja #197
Nevek - mementó
| |
|
|
Kedves Olvasók, most vasárnap is lesz tárlatvezetés a Mementó – az emlékezés gesztusa című kiállításunkban, február 25-én 17 órakor Bánfalvi-Orosz Eszter mutatja be a tárlatot. A kiállítás művészi, irodalmi példákon, valamint a judaizmus névhez fűződő viszonyán keresztül lesz bemutatva. Szeretettel várjuk kedves Olvasóinkat! | |
|
|
A hét műtárgya: Vakírással készített üdvözlőlap | |
Egy különleges újévi üdvözlőlapot a Mementó kiállításból: a Vakok Intézete egyik diákja, Egri Margit készítette tanárának. Érdekessége, hogy nem a már abban az időben is ismert Braille abc-vel, hanem a latin abc lukakból kialakított formázásával küldte üdvözletét.
A lyuggatott szöveg: "Boldog új évet kívánok, Hálás pártfogoltja Egri Margit vak tanuló"
| |
|
|
Bernhard Purin (1963-2024) | |
A múlt héten kaptuk a megrázó hírt, hogy nagyra becsült kollégánk, Bernhard Purin elhunyt. Két legközelebbi munkatársa, Felicitas Heimann-Jelinek és Hanno Loewy megemlékezésének szövegével idézzük fel most alakját. | |
Bernhard Purin a vorarlbergi Bregenzben született és nevelkedett, ahol történelemtanára, Meinrad Pichler hatására kezdett el érdeklődni a zsidó történelem iránt. Már diákként fényképezőgépével bejárta a közeli Hohenems városának akkoriban elhagyatott egykori zsidó negyedét. Miután Tübingenben empirikus kultúratudományt és modern történelmet tanult, 1990-ben és 1991-ben projektvezetőként dolgozott a Hohenemsi Zsidó Múzeum létrehozásán, és kiadta első könyvét, amely a szomszédos Sulz közösség történetéről szólt: "Egy vidéki zsidó közösség Vorarlbergben 1676-1744".
1992 és 1995 között Bernhard Purin az újonnan alapított bécsi Zsidó Múzeum kurátora lett. Itt kezdeményezte a Vienna Yearbook for Jewish History, Culture & Museum Studies című kiadványt, amelyet éveken keresztül szerkesztőként is jegyzett. A Zsidó Nép Történetének Központi Levéltárában töltött kutatómunkája során megtalálta a világ első zsidó múzeumának leltárkönyvét, amely lehetővé tette a háború előtti bécsi gyűjtemény fokozatos rekonstruálását. Az "Elkobzott. A Bécsi Zsidó Múzeum gyűjteménye 1938 után" című kiállítással 1995-ben megkezdődött a történelmi bécsi Zsidó Múzeum történetének és sorsának feldolgozása.
1995-ben kinevezték a fürthi Franken Zsidó Múzeum igazgatójává, ahol a zsidó történelem és kultúra gyakran ironikus bemutatásai termékeny vitákat váltottak ki: vitákat, amelyeket a szakmai közösség és az érdeklődő közönség helyeslésével tudott elviselni.
2002-ben a müncheni Zsidó Múzeum alapító igazgatójává nevezték ki, amelyet 2007-ben nyithatott meg, és amelynek mindvégig igazgatója maradt. Bernhard Purin vezetése alatt München az évek során az innovatív kiállítási tartalmak és design helyszínévé vált, tartalmilag mindig kötődve a városhoz. Ezek között egyik legeredetibb kiállítása minden bizonnyal a "Sör az ország bora" című volt, melyben a bajor zsidók sörfőzéssel kapcsolatos történeteit és hagyományait mutatta be. Szerepet vállalt a 2017-ben Münchenben megnyílt, az 1972-es olimpián történt mészárlás áldozatainak emlékhelyének kialakításában is. Ehhez kapcsolódóan 2022-ben számos más müncheni és bajorországi intézménnyel együttműködve koordinálta a "Tizenkét hónap - tizenkét név" elnevezésű tizenkét hónapos emlékezési projektet, amely minden hónapban megemlékezett az 1972-ben meggyilkoltak közül egy-egy emberről.
Bernhard Purin világszerte nagyra becsült judaika-szakértő volt. A zsidó rituális tárgyak iránti szeretete nemcsak az olyan nagy kiállításokban jutott kifejezésre, mint például a „Seven Boxes of Jewish Material. From Theft to Rediscovery 1938 to Today" című 2018-as kiállításon, hanem számos kisebb bemutatóban is, mint például a "Sign and Metal Art by Heinrich Schwed. Judaica from a Munich Artisan Workshop" (2009) vagy "Samson's Menorah - A Hanukkah Menorah from the Wertheimer Family Collection" (2014) című kiállítás.
(A mi gyűjteményünkhöz az Emanuel Eisler boskovice-i ötvös tárgyairól készített tanulmányai kapcsolódik, például a kis mozdony alakú fűszertartó felhasználásával.)
A zsidó múzeumok nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére is nagy hatással volt: 2001-től 2007-ig, majd 2013-tól 2018-ig az Európai Zsidó Múzeumok Szövetségének (AEJM) elnökségi tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Journal of Jewish Art és az Images című folyóiratoknak.
Mindenkit, aki ismerte Bernhard Purint, megdöbbent a tény, hogy már nincs közöttünk. Tévedhetetlen ítélőképessége és humora, feddhetetlensége, mélyreható tudása, valamint a zsidó tárgytörténet világának szokatlan és meglepő megközelítései nagyon fognak hiányozni.
| |
|
|
Jan Assmann-ra emlékezünk | |
Legtöbben talán az Aleida Assmann-nal közösen kidolgozott kulturális emlékezet fogalma kapcsán ismerhetik munkásságát. Az egyiptológia területén a végesség és a túlvilági élet társadalmi viszonyulásmódjait vizsgálta, míg vallás – és kultúrtörténeti írásaiban az emlékezet és felejtés aspektusait vizsgálta. Munkái rendkívüli hatással bírtak saját tudományterületeire és azokon túl is. Több mint tíz évvel ezelőtt Magyarországon is tartott előadást az ELTE ókori keleti kultúrák oktatásának és kutatásának századik évfordulója alkalmából. A világhírű tudós 85 éves korában hunyt el Konstanzban. | |
|
|
Február 25. 17. óra
Art Department Budapest, Paulay Ede utca 19.
Tárlatvezető: Bánfalvi-Orosz Eszter
| |
|
|
Az események egyenként a Facebook oldalunkon is láthatóak és folyamatosan frissülnek. A soron következő programokat ide kattintva érhetik el több információért. | |
|
|
Borítóképünk: Purimtányér | |
Ma, első ádár 14-én purim kátán van. A szó jelentése, "kis purim". Ez a nap arra szolgál, hogy megemlékezzünk arról, hogy ma lenne purim napja (ádár 14.), azonban mivel az 5784-es év szökőév, és az így beékelt szökőhónap miatt az ünnepeket a második ádárban tartjuk. | |
Az ábrázolás alapja a megillai történet egy jelenete. Mordehájt királyi díszruhában lóháton, a kantárt Hámán tartja. (Eszter könyve, 6. fejezet) | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: I. Ádár 14. | |
|
|
| |