Zsidó Múzeum Magazinja #210 Bob Dylan Robert Allen Zimmerman Az amerikai dalszerző, énekes hírlevelünk kiküldésének napján ünnepli születésnapját, idén lett 83 éves. 2016-ban ő volt az első dalszerző, aki dalszövegeiért irodalmi Nobel-díjat kapott. Bob Dylan egy minnesotai kisváros zsidó közösségében nőtt fel, a Bar Mitzvah-ja 1954-ben volt. Az utóbbi évtizedekben újra közelebb került a zsidóságához, mely dalszövegeiben, megszólalásaiban egyaránt megjelenik. Bob Dylan európai zsidók leszármazottja, apai nagyszülei Anna Kirghiz és Zigman Zimmerman az Orosz Cári Birodalomhoz tartozó területeken éltek. Odesszai otthonukat elhagyva emigráltak az 1905-ös pogromok miatt. Anyai nagyszülei Florence és Ben Stone pedig litvániai zsidó közösségükből költöztek az Egyesült Államokba. A hét műtárgya: Zsidó kereskedők Odesszában (1837) Odessza a 19. század során nagy zsidó közösség otthonává vált, fontos kikötővárosként számos zsidó család is kereskedőként dolgozott itt. Azonban már ebben az időszakban is számos antiszemita atrocitásnak voltak kitéve az itt élő zsidók. Négociants et marchands israélites → Így történt... - Az alkotókról Farkas Zsófia kollégánk, aki az Így történt kiállítás kurátora egy rövid videóban beszél a tárlatban kiállított alkotásokról. Az alábbi linken megtekinthetik a felvételt. A mazsike podcastjának legutóbbi vendége szintén Zsófia volt, így ha szeretnének többet megtudni arról, hogy hogyan viszonyul a zsidóság a hiányhoz, milyen a világ zsidó múzeumainak viszonya egymáshoz, illetve a múzeumok milyen sajátos varázzsal bírnak, akkor érdemes meghallgatniuk a teljes adást, ide kattintva . A Highway 61 Revisited mint midrás? Bob Dylan az album címét adó, az ikonikus országút "meglátogatását" leíró dalában rendkívül érdekes megoldást választ, hogy elbeszéljen egy tanmesét (midrás). A dal első soraiban rendkívüli játékossággal jeleníti meg Izsák megkötözésének történetét, de a nyilvánvalón túl, azonban egy rendkívül erős önéletrajzi kapcsolódásra is felfigyelhetünk. Dylan ugyanis alig pár mérföldre született a 61-es országúttól, továbbá az életrajzi áthallást még inkább erősíti, hogy Ábrahámból pusztán Abe lesz, de nem véletlenül, hiszen az dalszerző édesapja Abe (Abraham) Zimmerman volt. Ebből a nézőpontból pedig az apa és fiú kapcsolata párhuzamba állítható egy sajátos életrajzi visszaemlékezéssel, mely tanító jellegű történetté válik, persze megzenésítve. Dylan rendkívüli terjedelmű negyven stúdióalbumot számláló munkásságának bizonyos pontjain erősen érzékelhető a zsidósághoz való kapcsolata, mely javában anya és apa figurákon keresztül bontakozik ki. Mit mondanak a kövek? - Bártfa Király Mátyás kollégánk újabb fényképsorozatot választott ki Erdélyi Lajos fényképhagyatékából, ezúttal Bártfa különös állati szimbolikával díszített sírköveiről írt néhány gondolatot. Észak-Kelet Szlovákiában, a lengyel határhoz közel fekszik Bártfa városa (Bardejov). A 18. században keletkezett az itt található zsidó temető. Ha a köveket jobban megnézzük, különféle állatok formáit láthatjuk, melyek szimbolikusan különböző korszakok lenyomataiként is értelmezhetők., Egy-két kivételtől eltekintve többnyire párban láthatjuk az állatokat. Ennek okát a heraldikán keresztül érthetjük meg, ugyanis a címerművészet motivikus ábrázolástechnikáján alapul. A különböző figuratív ábrázolások feltehetőleg az adott közösség felett uralkodó hatalom, esetünkben a Habsburg birodalom iránti lojalitást szimbolizálhatja. Ha ez igaz, akkor a zsidóság egy alapelvét jeleníti meg a korszakból, miszerint ameddig az uralkodó meghagyja a zsidóságnak, hogy saját törvényei szerint éljen, addig lojálisak lesznek hozzá. Az alább látható sírkövön az Osztrák Birodalom kétfejű sast ábrázoló címere látható. Referenciaként alább láthatják az említett címert is. Bártfai zsidó temető → Forrás: Habsburger.net A túlélés mintázatai – DEGOB jegyzőkönyvek új megvilágításban Április 18-tól látogatható a Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoportjának adatvizualizációs kiállítása, mely Sipos Melinda alkotásával kiegészülve látható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. Az adatvizualizációk adatokat és információkat ábrázolnak grafikus formában. Segítik a komplex trendek, összefüggések megértését, az adatok mögött rejlő jelentések feltárását, valamint az adatokból kiolvasott üzenetek közvetítését. Az adatvizualizációk célja lehet az adatok felfedezése, új kutatási kérdések megfogalmazása, vagy látens mintázatok feltárása. A Digital Lens diagramjai egyszerre felfedező és magyarázó jellegűek. A kutatócsoport által létrehozott vizualizációk nem csupán illusztrációk, hanem tudást is közvetítő ábrák, melyek Auschwitz decentralizációjának bemutatására fókuszálnak. A táborrendszerek kiterjedtségét áramlás-diagramokkal és áramlás-térképekkel szemléltetik, alátámasztva azt a meggyőződést, amely szerint Auschwitz nem a végső célállomása volt a deportálásoknak. Tekintse meg a Digital Lens interaktív térképét Auschwitz decentralizációjáról Tovább>> Deportálási útvonalak a beregszászi gettóból Borítóképünk: Der Traenen Krug Der Traenen Krug → Abel Pann a Der Traenen Krug albumában az 1903-as kisinyovi pogromot örökítette meg. Azonban ez által képet kaphatunk bármilyen oroszországi pogrom természetéről, az 1905-ös odesszai pogrom is hasonló lehetett, ami elől Bob Dylan nagyszülei menekültek. |
Zsidó Múzeum
Magazinja #210 Bob Dylan
| |
|
|
Az amerikai dalszerző, énekes hírlevelünk kiküldésének napján ünnepli születésnapját, idén lett 83 éves. 2016-ban ő volt az első dalszerző, aki dalszövegeiért irodalmi Nobel-díjat kapott. Bob Dylan egy minnesotai kisváros zsidó közösségében nőtt fel, a Bar Mitzvah-ja 1954-ben volt. Az utóbbi évtizedekben újra közelebb került a zsidóságához, mely dalszövegeiben, megszólalásaiban egyaránt megjelenik. Bob Dylan európai zsidók leszármazottja, apai nagyszülei Anna Kirghiz és Zigman Zimmerman az Orosz Cári Birodalomhoz tartozó területeken éltek. Odesszai otthonukat elhagyva emigráltak az 1905-ös pogromok miatt. Anyai nagyszülei Florence és Ben Stone pedig litvániai zsidó közösségükből költöztek az Egyesült Államokba. | |
|
|
A hét műtárgya: Zsidó kereskedők Odesszában (1837) | |
Odessza a 19. század során nagy zsidó közösség otthonává vált, fontos kikötővárosként számos zsidó család is kereskedőként dolgozott itt. Azonban már ebben az időszakban is számos antiszemita atrocitásnak voltak kitéve az itt élő zsidók. | |
|
|
Így történt... - Az alkotókról | |
Farkas Zsófia kollégánk, aki az Így történt kiállítás kurátora egy rövid videóban beszél a tárlatban kiállított alkotásokról. Az alábbi linken megtekinthetik a felvételt.
| |
A mazsike podcastjának legutóbbi vendége szintén Zsófia volt, így ha szeretnének többet megtudni arról, hogy hogyan viszonyul a zsidóság a hiányhoz, milyen a világ zsidó múzeumainak viszonya egymáshoz, illetve a múzeumok milyen sajátos varázzsal bírnak, akkor érdemes meghallgatniuk a teljes adást, ide kattintva. | |
|
|
A Highway 61 Revisited mint midrás? | |
Bob Dylan az album címét adó, az ikonikus országút "meglátogatását" leíró dalában rendkívül érdekes megoldást választ, hogy elbeszéljen egy tanmesét (midrás). A dal első soraiban rendkívüli játékossággal jeleníti meg Izsák megkötözésének történetét, de a nyilvánvalón túl, azonban egy rendkívül erős önéletrajzi kapcsolódásra is felfigyelhetünk. Dylan ugyanis alig pár mérföldre született a 61-es országúttól, továbbá az életrajzi áthallást még inkább erősíti, hogy Ábrahámból pusztán Abe lesz, de nem véletlenül, hiszen az dalszerző édesapja Abe (Abraham) Zimmerman volt. Ebből a nézőpontból pedig az apa és fiú kapcsolata párhuzamba állítható egy sajátos életrajzi visszaemlékezéssel, mely tanító jellegű történetté válik, persze megzenésítve. Dylan rendkívüli terjedelmű negyven stúdióalbumot számláló munkásságának bizonyos pontjain erősen érzékelhető a zsidósághoz való kapcsolata, mely javában anya és apa figurákon keresztül bontakozik ki.
| |
|
|
Mit mondanak a kövek? - Bártfa | |
Király Mátyás kollégánk újabb fényképsorozatot választott ki Erdélyi Lajos fényképhagyatékából, ezúttal Bártfa különös állati szimbolikával díszített sírköveiről írt néhány gondolatot. | |
Észak-Kelet Szlovákiában, a lengyel határhoz közel fekszik Bártfa városa (Bardejov). A 18. században keletkezett az itt található zsidó temető. Ha a köveket jobban megnézzük, különféle állatok formáit láthatjuk, melyek szimbolikusan különböző korszakok lenyomataiként is értelmezhetők., Egy-két kivételtől eltekintve többnyire párban láthatjuk az állatokat. Ennek okát a heraldikán keresztül érthetjük meg, ugyanis a címerművészet motivikus ábrázolástechnikáján alapul. A különböző figuratív ábrázolások feltehetőleg az adott közösség felett uralkodó hatalom, esetünkben a Habsburg birodalom iránti lojalitást szimbolizálhatja. Ha ez igaz, akkor a zsidóság egy alapelvét jeleníti meg a korszakból, miszerint ameddig az uralkodó meghagyja a zsidóságnak, hogy saját törvényei szerint éljen, addig lojálisak lesznek hozzá. Az alább látható sírkövön az Osztrák Birodalom kétfejű sast ábrázoló címere látható. Referenciaként alább láthatják az említett címert is. | |
|
|
A túlélés mintázatai – DEGOB jegyzőkönyvek új megvilágításban
| |
Április 18-tól látogatható a Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoportjának adatvizualizációs kiállítása, mely Sipos Melinda alkotásával kiegészülve látható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban.
Az adatvizualizációk adatokat és információkat ábrázolnak grafikus formában. Segítik a komplex trendek, összefüggések megértését, az adatok mögött rejlő jelentések feltárását, valamint az adatokból kiolvasott üzenetek közvetítését. Az adatvizualizációk célja lehet az adatok felfedezése, új kutatási kérdések megfogalmazása, vagy látens mintázatok feltárása. A Digital Lens diagramjai egyszerre felfedező és magyarázó jellegűek. A kutatócsoport által létrehozott vizualizációk nem csupán illusztrációk, hanem tudást is közvetítő ábrák, melyek Auschwitz decentralizációjának bemutatására fókuszálnak. A táborrendszerek kiterjedtségét áramlás-diagramokkal és áramlás-térképekkel szemléltetik, alátámasztva azt a meggyőződést, amely szerint Auschwitz nem a végső célállomása volt a deportálásoknak.
Tekintse meg a Digital Lens interaktív térképét Auschwitz decentralizációjáról Tovább>>
| |
Deportálási útvonalak a beregszászi gettóból | |
|
|
Borítóképünk: Der Traenen Krug | |
Abel Pann a Der Traenen Krug albumában az 1903-as kisinyovi pogromot örökítette meg. Azonban ez által képet kaphatunk bármilyen oroszországi pogrom természetéről, az 1905-ös odesszai pogrom is hasonló lehetett, ami elől Bob Dylan nagyszülei menekültek.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Ijár 16. | |
|
|
| |