Zsidó Múzeum Magazinja UKRAJNA ​ Országok megtöretése idején: Ukrajna „Veled töröm meg a népeket” ( וְנִפַּצְתִּי בְךָ גּוֹיִם ) - mondja az Örökkévaló Jeremiás rémes próféciájában, amely arról szól, hogy a birodalmak csak eszközök az Ő kezében a büntetésre, és nem marad el az ő megbüntetésük sem, amikor eljön az idő számukra is. Arról a pusztításról beszélnek a sorok, amely most, a szemünk előtt is zajlik, amelyről azt hittük, mert nem olvastuk elég figyelmesen Jeremiást, hogy örökre magunk mögött hagytuk, legalábbis itt, a háború utáni Európában. Továbbá arról a reményről szól ez a sor, hogy a pusztítás nem értelmetlen, hanem beleillik valahogy az Örökkévaló nagyszabású és fájdalmas, de mégiscsak a megváltás felé tartó történeti tervébe. Értjük, miért reménykedik ebben az írás, de Jeremiás napjai óta számtalan háborút éltünk már meg és mintha mindez nem hozta volna közelebb, amire, akire várunk. És most mintha minden kezdődne elölről. Ahogy mindig. És arra emlékeztetnek még minket Jeremiás próféta szavai, hogy minden agresszor hatalma véges, végül összetöri őket magukat is az Örökkévaló. És eljön a nap, amikor a kardokból ekevasat kovácsolnak. A hét műtárgya: Amulett Amulett Lembergből A kopott kis amulettet levéltári iratok között találtuk pár éve, vastag és enyhén penészes kartonra kasírozva, melyen víz és rozsdafolt, és némi légypiszok is éktelenkedett. A tavalyi év során restauráltattuk – így már nem savasodik és pusztul tovább. A szélein azért így is látszik, hogy valószínűleg bekeretezve lóghatott a falon, hogy tűzvésztől és minden egyéb rossztól megvédje a lakókat. A kabbalisztikus szöveg-formulákkal körülvett angyal alakja először 1855-ben jelent meg nyomtatásban, Lembergben. Az 1860-as évektől elterjedt Kelet-Európában: hasonló nyomtatványok lengyel és ukrán területekről ismertek, majd a 19. század végétől a Jeruzsálemben létesített nyomdák termékei között is megjelent. Az ábrázolás ismert az Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban élő zsidók között is, de ott nem nyomtatásban, hanem kézzel rajzolt változatokban. ​​ Ukrajna zsidó öröksége 1. A gyűjtés Akkor, amikor a mi múzeumunkat is alapították, az 1900-as évek elején, Európa számos zsidó közösségében ébredtek tudatára annak, hogy a hagyományos zsidó életforma értékeit össze kell gyűjteni, meg kell őrizni és továbbra is folyamatosan tanulmányozni kell. A zsidó örökség- és műemlékvédelem úttörőit egyszerre mozgatta a tudományos elhivatottság és a modernizálódó életben eltűnni látszó hagyományos zsidó világ iránt érzett nosztalgia. A zsidó burzsoázia Nyugat-Európában alapított múzeumai mellett ekkor indult útnak Slojme Zanvil Rappoport (An-sky) is társaival, hogy felmérjék a cári Oroszország zsidóknak lakhatásra egyedül engedélyezett „letelepedési övezetében” a zsidó folklór tárgyakban és történetekben megőrzött elemeit. Vladimir Ginzburg báró anyagi támogatásával, Salamon Judovin, Joel Engel, Avrom Rechtman és mások társaságában az 1912 és 1914 közötti nyarakon bejárták Podólia és Volhínia zsidó stetljeit, és fantasztikus anyagot gyűjtöttek: több száz történeti dokumentumot és kéziratot, valamint hétszáz szertartási tárgyat. Ötszáz viaszhengeren rögzítettek ezernyi zsidó dallamot és mesét, Salamon Judovin pedig közel kétezer fényképen rögzítette a látottakat. Gyűjteményüket, az első világháború előtti zsidó élet felbecsülhetetlen értékű forrásait mai Szentpéterváron őrzik. Az An-sky expedíció tagjai az általuk összegyűjtött tárgyaiból rendezett kiállításban. Előadás An-skyről, jiddisül, angol felirattal Ukrajna zsidó öröksége 2: Séta Lembergben A képre kattintva, majd folyamatosan lefelé görgetve virtuálisan bejárhatják Lemberg / Lvov / Lviv zsidó emlékhelyeit. A sétát a "Summer School "Jewish History, Common Past and Heritage: Culture, Cities, Milieus" résztvevői készítették 2016-ban. A hászidok hűsége: zarándoklat Ukrajnában Ukrajnában a becslések szerint még 200000 olyan ember élhet, akiknek közvetlen felmenői között vannak zsidók, akiket vár Izrael állama. Ukrajnában hozták létre, Kijev mellett, a keletről menekülők pár éve az „igazi” Anatevkát, egy kis zsidó menekültfalut. Ukrajnában található az Uman nevű kisváros, sok zsidó egykori otthona, számos borzalmas pogrom színhelye, a holokauszt első felvonásának elszenvedője, a hely, ahol a Baál Sém Tov egyik leghíresebb követője és dédunokája, a breszlovi Náhmán rabbi élete utolsó hónapjaiban élt, itt is temették el. Kalandos körülmények között megmaradt sírhelyét tízezrek látogatják évről-évre Ros háSáná, a zsidó újév előtt, hogy a rabbi közbenjárjon értük, még az ítéletük meghozatala előtt, gyorsan. Már nem csak a breszlovi hászidok, egyre többen a legszélesebb ultraortodoxiából és még azon is túl: zarándokfesztivállá vált az umáni alkalom, bevételek és feszültségek forrásává helyben. A hászidok hűségesek a helyekhez, ahol a mozgalmuk létrejött, Kelet és Közép Európához, ahonnan elűzte őket a nácizmus. A Covid-időszak akadályozta az utóbbi években a főhajtást a sírnál, idén már más akadályozhatja majd. Umán környékén hadicselekmények zajlanak jelenleg, a lakosság evakuálását tervezik. A hászidok hűsége erős. Vissza fognak térni. Ukrajna nem csak a zsidó történelem nagyszabású és fájdalmas korszakainak földje, hanem nekünk, magyaroknak a szomszédunk is, egy negyvenmilliós nép, akikért imádkozunk, akikre féltő szeretettel gondolunk most, országok megtöretése idején. Thomas Hardy: Országok megtöretése idején Egy keresztény neveltetésű szerző, aki a 19. század első felében született, de még megérte az első világháborút és előtte a búr háborúk szadizmusát, a XX. század nyitányát, látva, amit látnia kellett, csendben lemondott Istenről, de a Bibliáról nem mondott le. Nagy háborúellenes versében Jeremiást idézi ő is, Thomas Hardy is, a népek megtöretését. A magyar fordítás címe Országok megtöretése idején. Hardy nem abban hisz, hogy a végső győzelmek hozzák majd el a beteljesedést, ő a szívós, csendes túlélés csodáját ünnepeli a történelem alatt. Básti Juli mondja szépen, Vas István fordításában. A héber Biblia egy a háború tapasztalatától végképp istentagadóvá vált, egykor keresztény költő megindító versében arról, hogy a népek megtörhetőek, akár eltörölhetőek a föld színéről, de az élet maga végső soron sérthetetlen. Programajánló, Pesten: Jiddis olvasás workshop Az Izraeli Kulturális Intézet héten zajló Jiddis hét programjához kapcsolódva a zsidó levéltárban megőrzött források alapján jiddis olvasás workshopot tartunk. Azt nem ígérjük, hogy a workshop után minden héber feliratot el tudsz majd olvasni, de azt igen, hogy tudunk olyat mutatni, amit biztosan. Előzetes ismeret nem szükséges, gyere, és ismerkedj a betűkkel a kéziratokon és tárgyakon a #yiddishweek egyik utolsó programján! Időpont: 2022. február 27., délután 5 óra Helyszín: Izraeli Kulturális Intézet, Paulay Ede utca 1. Oktató: Toronyi Zsuzsanna Címlapképünk: A huszti zsinagóga belső tere A huszti zsinagóga belső tere @Király Mátyás felvétele Címlapképünknek most egy mindössze pár hete készült fénykép részletét választottuk: munkatársunk, Király Mátyás fotózta Huszton. Ukrajnai zsidó emlékhelyeken készített további fényképei instagramján követhetők: https://www.instagram.com/abandoned_jewish_memories/ #ZsidoMuzeum ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌