Zsidó Múzeum Magazinja #195 Divat Érdekes párhuzam, hogy a világi, polgárosodott réteg öltözködését a századfordulón ugyanúgy gúzsba kötötték a szigorú öltözködési szabályok, mint a hagyomány őrző ortodox zsidó közösségeket. Mindenki követ valamilyen divatot, vagy a párizsi divatmagazinok mintáit, vagy Cniut öltözködés trendjeit. E havi hírlevelünkben mindenféle zsidóságot is érintő divattal, és öltözködési stílussal megismerkedhetnek, amelyek festményeken és fényképeken is megjelennek a Múzeum gyűjteményében. Bajusz, kalap, sétapálca Perlmutter Izsák alább látható két képe remek korrajz, bemutatja az emancipált nagypolgári zsidó élet miliőjét, lakberendezési és öltözködési szokásait. Egymás mellé helyezve kiváló lenyomat a korabeli női- és férfi divatról. Perlmutter Izsák (1866-1932) festő Budapesten született tehetős, művészetkedvelő, nagypolgári zsidó családban. Apai nagyapja, Perlmutter Jakab több bérház tulajdonosa is volt, többek között a kőbányai sörházat tőle vette meg Dreher Antal 1862-ben. Örökölt vagyona anyagi biztonságot nyújtott számára, ezért minden idejét és energiáját művészeti tevékenységére fordíthatta. Emellett Perlmutter magára és a divatra igen adó ember volt, London, Párizs elsőrangú szabóinál, és cipészeinél készítette ruháit. 1910-ben, fényűző enteriőrben készült önarcképe is jómódú, világot látott, asszimilált zsidó művészt ábrázol, polgári környezetben, társadalmi státuszának szimbólumaival: cilinderrel, sétabottal, bajuszt viselve. A képen szereplő csak Cleonak becézett nevelt lányának is mindent megadott, hogy előkelő, társaságbeli hölgy legyen. Az illő megjelenést és viselkedést számos, bonyolult szabály írta elő, amely életkortól, nemtől, társadalmi osztálytól, alkalomtól egyaránt függött. Az ezek ellen vétkezők sokszor kénytelenek voltak a legsúlyosabb retorzióval szembenézni: az előkelő társaságból való azonnali kirekesztéssel. Perlmutter Izsák: Önarckép → ​ Perlmutter Izsák: Cleo az ablak előtt → ​ Perlmutter Izsák: Önarckép Perlmutter Izsák jómódú, zsidó polgári családból... Read More Melegszik az idő... Ez a morcos hangvételű dresscode-kiáltvány 1925-ből az ortodox hitközség nyomatékos kérése a magáról némiképpen megfeledkezett hölgyközönségnek címezve, hogy ne jöjjenek ujjatlan és kivágott ruhákban imádkozni, mert el lesznek tiltva, még ha örökáron vettek is széket maguknak. A roppantul ingerült tónus azt sejteti, hogy a hölgyközönség egy része elszántan figyelmen kívül hagyhatta a szemérmességre vonatkozó szabályokat és inkább a divat diktátumait követte volna nyilvános istentiszteleti alkalmakon. Az ilyen történeti források, amelyek szigorúan megtiltanak és szankciókat helyeznek kilátásba, közhely, a kárhoztatott gyakorlat elterjedtségéről tanúskodnak. MELEGSZIK AZ IDŐ, FOGYNAK A RUHÁK... Beköszönt a lengébb öltözködés szezonja, amitől frászt kapnak az... Read More Két világ a századelőn Steuer Ábrahám és felesége portréja → ​ Hochstadter Bora → ​ A haszid öltözetről A zsidók viselete a történelem folyamán nagy változásokon ment keresztül. A különböző vallási irányzatok kialakulása eltérő viseleti irányzatokat hozott magával. Egyik oldalról legszembetűnőbb változást az újkori polgárosodás hozta, míg a másik oldalról a lengyel nemesi divat hatott. Ha leegyszerűsítve nézzük, a nyugati eszmék és a divat a polgárosodó zsidóságra akképpen hatott, hogy a többségi társadalomhoz való alkalmazkodás azt is magával hozta, hogy az ő öltözködési trendjeiket kezdték követni. Míg az addigi értékeket megőrizni akaró kelet európai zsidóság a lengyel nemesség ruhájába bújt, mellyel a nyugati asszimiláció ellen igyekeztek tenni. Perls Mayer fényképe → ​ A lengyel nemesség persze elhagyta saját viseletét a felvilágosodás nyomán, de a haszid zsidóság máig ugyan azt viseli. Ennek legjellegzetesebb ruhadarabjai a strájmli , kaftán , és a fehér harisnya. Jól beazonosítható a feltűnő öltözködésük, amelyek nem is parancsok, szabályok, hanem a hagyomány, a megszokás diktálja. A nők esetében már nehezebb kiigazodni. Ott a szabályok szigorúbbak, mint a férfi viseletnél. A nő könyökét, térdét takarni kell, a haredi irányzatnál kopaszra borotvált fejre helyezik fel a parókát, de kevésbé szigorú közösségekben kendővel is elegendő takarni a nő ékét, a haját. A tórai előírás a zsidó öltözködés szabályairól, a Cniut , amely egyszerűen fordítva szemérmességet jelent, de tágabb értelemben a nem magamutogatást, szerénységet jelent. Mára sok nem feltétlen vallásos asszony is identitás keresés, vagy éppen a zsidóság kifejezésekén kezdenek öltözködni a Cniut szabályai szerint, továbbá a betérők körében is identitást teremtő erővel bír a fejkendő, melyet nagyon sok féle módon lehet viselni. Természetesen nem ez két kelet nyugat irányzat létezik, ennél árnyaltabb a kép. Az asszimiláltabb városi ortodoxia Magyarországon jobban hasonult az úri divathoz, de feketében, strájmli helyett kalapot viseltek. Érdemes tovább megemlíteni az oszmán területeken élt a török öltözködést vegyítő szefárd zsidók stílusát is, de beszéljen erről a kép anyagunk. Jeruzsálemi zsidók → ​ strájmli - haszid fejfedő viselet, a vallásos férfiak szombaton viselt coboly prémből készült kerek karimájú kalap. Cnius, Cniesz - a zsidó viselkedés és öltözködés szabályrendszere, jelentése: szemérmesség kaftán - jiddisül bekishe , vallásos zsidó öltözet, bársony anyagból készült hosszú köpeny, haszid világban használatos inkább ünnepeken, és szombat alkalmából viselik Elhunyt Végh András Súlyos betegség következtében elhunyt Végh András régész, történész, muzeológus, egyetemi oktató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője. Régészeti ásatásainak jelentős részét a budai várban végezte. A középkori Buda topográfiájának kiváló ismerője volt. Számos fontos kiállítást rendezett, rengeteg tudományos publikációja jelent meg a témában, de a tudományos ismeretterjesztés is szívügye volt. Híresek voltak szervezett sétái, amelynek során laikusoknak úgy mutatta meg a Várat, annak történelmi összefüggéseit, régészeti, történészi szemlélettel tarkítva, hogy az rendkívül érthető és élvezhető volt mindenki számára. Ásatásainak és utánuk közzétett publikációinak köszönhetően a középkori budavári zsidóságról lényegesen bővült tudásunk. A 13. század közepén létrehozott első zsidónegyedben, a mai Szent György utcában 2004-ben feltárta a mikvét, majd a következő évben megtalálta és kiásta a régóta elveszettnek hitt zsinagógát. Az ásatásokon megtalált leletekből egészen új következtetésekre jutott, ami átírta régebbi ismereteinket a várbeli zsidóságról. Külön zsidó negyed sétákat is vezetett a Szembenézés Alapítvány szervezésében, amikor kiderült számára, hogy a budapesti zsidóság sem tudja, milyen középkori gyökereik vannak itt. A második zsidó negyedben eltemettet gótikus nagyzsinagóga feltárásának ügyét is felkarolta. Hitt abban, hogy a zsinagóga épületmaradványainak feltárása, mint a közös európai örökség része, hatalmas kincs és rendkívül fontos lenne, ami tovább nem várathat magára. "Szakmailag számomra a legérdekesebb egy középkori, gótikus egyházi épület helyreállítási munkája lenne.” Ezt a törekvését életében már nem sikerült megvalósítania, azonban munkássága minden kétséget kizáróan jelentős hatást gyakorolt, mind a régész - és történész szakmai közösségeire, illetve a magyar zsidóság saját múltjára nézve is. A BTM Vármúzeum korábbi igazgatója márciusban lett volna 60 éves. Forrás: BTM Vármúzeum facebook oldala Borítóképünk: Török Gábor táncestje 1936-ban Török Gábor táncestje → ​ Hevesi Simonra emlékezünk Hevezi Simon főrabbi jarzeitja volt ezen a héten, alábbi blogposztunkban róla emlékezünk meg. Svát 26: Hevesi Simon főrabbi Svát 26-án van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója a két világháború közötti... Read More ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌