| Zsidó Múzeum Magazinja #235 BUDAPEST E heti hírlevelünk témáját múzeumi munkatársunk, Ritter Doron most megjelenő új könyvéből merítettük. Fotós kollégánk szeretett városunkról, Budapestről készített fotó könyvének apropóján most a családi fényképhagyatékokból válogattunk néhány olyan képet, melyeken a város jellemző részletei is felbukkannak. Ritter Doron: Az én Budapestem Az alábbi videóban Doron beszél a kötetről, a képekről, és persze a városról: A könyv megrendelhető ITT , vagy hamarosan elérhető lesz a múzeum shopjában is! Budapest családi fényképeken: Levéltárunkban közel ötszáz kisebb-nagyobb családi hagyatékot őrzünk, melyek jelentős részében fényképek is vannak. Ezeket a képeket egyenként scanneltük, és elérhetővé tettük a múzeumi gyűjteményt bemutató adatbázisunkban. A közel 1200 fénykép megtekinthető ITT , illetve az egyes családok hagyatékaiban. A sok sok képből készített válogatásunk az alábbi oldalon böngészhető: Az alábbi képeken persze az egyes családok tagjai a főszereplők, de a háttérben mindig ott a város, a mi szeretett Budapestünk. A képek pontos adatait a képekre kattintva érhetik el. Margit szigeti szökőkút, 1941: A Nemzeti Múzeum lépcsői, 1932: A lebontott Orczy ház: A Dohány utcai főkántor, Ábrahámsohn Manó felesége, fia és lánya áll a napfényes őszi utcán. Hátuk mögött egy félig lebontott épület: a kép bal szélén látható Boros József sírköves hirdetéséből sejtjük, hogy a romos épület az Orczy ház. Ábrahámsohnék nem laktak messze: a Wesselényi utca 4-ben volt a lakásuk. Tudják, hogy fényképezik őket, ennek megfelelően mosolyogva, pózolva állnak a kamera előtt. Mosolyognak, de ennek ellenére sem tudjuk, hogy valójában mire gondolnak, milyen érzéseik vannak a történelmi épület bontásával kapcsolatban - mindenesetre ezt a helyszínt választották, hogy megörökítsék a családot. Hol áll ez a lány? A képen Gelcz Irén áll 1944 tavaszán, kabátján már sárga csillaggal. Sajnos nem tudjuk, hogy hol áll - egyszer már kérdeztük, de sajnos minden jónak tűnő ötlet elbukott egy-egy apró részleten. Gondoltunk már a régi Bramer textilüzletre a Szervita térnél, a Kossuth Lajos utca számos üzletére - de vagy a szemközti épület, vagy az utca vonala, vagy valami nem stimmel. Pedig a magyaros mintás lábazat sokat segíthetne - de ennek ellenére sem tudjuk még, hogy hol állt meg egy pillanatra, egy gyors fényképezkedésre Gelcz Irén. Ezért továbbra is várjuk olvasóink megfejtéseit! Jővő heti témánk: Két könyv a hetiszakaszokról A kortárs magyar zsidó szellemi-vallási élet kiemelkedő eseményére, egy kettős kötetbemutatóra invitáljuk önöket a Mazsihisz-BZSH budapesti székházának Goldmark-termébe december 23-án, hétfőn 17 órától. A rendezvényen Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, Darvas István főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem elnöke, a T12 Tanház Alapítvány kuratóriumi elnöke valamint Szerb Gábor üzletember, kuratóriumi tag mutatja be a két kiadványt. Az egyik könyv egy illusztrált Tóra-magyarázat, amilyen Magyarországon eddig még soha nem jelent meg. Szerzői Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsanna múzeumigazgató, a címe: Ahogy a hegyen mutattam… A kötet rendkívüliségét egyrészt az adja, hogy magyar nyelvű, teljes hetiszakasz-magyarázat nagyon ritkán születik; a másik különlegessége, hogy Darvas István főrabbi szövegeihez Toronyi Zsuzsanna kiválasztott egy-egy tárgyat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből, s ezekről írt olyan miniesszéket, amelyek révén az adott tárgy az adott hetiszakasszal mintegy „párbeszédbe” lép. 2. A másik könyv a világhírű Lord Jonathan Sacks brit főrabbi (1948-2020) öt részes Tóra-magyarázatának első kötete, amelynek ez az első magyar nyelvű kiadása Szövetség & Párbeszéd – Genezis: Minden kezdetek könyve címmel. A tudós főrabbi a Tóra mind az öt könyvéhez írt egy-egy kötetnyi magyarázatot, amelyek olyan népszerűek lettek a világ zsidó közösségeiben, hogy a hetiszakasz-magyarázatait szerte a világon idézik már. A T12 Tanház Alapítvány azt a célt tűzte ki, hogy a magyar olvasók számára is hozzáférhetővé teszi Sacks rabbi főművét. Felhívjuk figyelmüket, hogy a részvétel regisztrációhoz kötött! Regisztráció Ahogy a hegyen mutattam: már a nyomdában! Corinne Allal 1955-2024 Szerdán éjjel hosszú betegség után elhunyt Corinne Allal izraeli zenész. Allal 1955-ben született Tunéziában, majd nyolcéves korában alijázott Izraelbe. Egyik legikonikusabb dala, az „Ein Li Eretz Acheret” (Nincs más országom) a társadalmi változások himnuszává és a politikai zavargások idején az egységre való felhívássá vált. Ezzel, az első libanoni háború idején, 1982-ben írt dalával emlékezünk rá. Címlapképünk: Hódosi Antal a Gellért hegyen Hochstädter (Hódosi) Antal, a Gellérthegyen fűben heverve olvas → Budapestről szóló hírlevelünk borítóképéhez egy olyan családi fotót választottunk, melyen a fűben heverő családtag mögött szépen kivehető a város is. A teljes családi hagyaték elérhető INNEN . Hírlevelünk küldésének napja: Kiszlév 12. Korábbi hírleveleink |
Zsidó Múzeum
Magazinja #235
BUDAPEST
| |
|
|
E heti hírlevelünk témáját múzeumi munkatársunk, Ritter Doron most megjelenő új könyvéből merítettük. Fotós kollégánk szeretett városunkról, Budapestről készített fotó könyvének apropóján most a családi fényképhagyatékokból válogattunk néhány olyan képet, melyeken a város jellemző részletei is felbukkannak. | |
|
|
Ritter Doron: Az én Budapestem | |
Az alábbi videóban Doron beszél a kötetről, a képekről, és persze a városról: | |
A könyv megrendelhető ITT, vagy hamarosan elérhető lesz a múzeum shopjában is! | |
|
|
Budapest családi fényképeken: | |
Levéltárunkban közel ötszáz kisebb-nagyobb családi hagyatékot őrzünk, melyek jelentős részében fényképek is vannak. Ezeket a képeket egyenként scanneltük, és elérhetővé tettük a múzeumi gyűjteményt bemutató adatbázisunkban. A közel 1200 fénykép megtekinthető ITT, illetve az egyes családok hagyatékaiban.
A sok sok képből készített válogatásunk az alábbi oldalon böngészhető:
| |
|
|
Az alábbi képeken persze az egyes családok tagjai a főszereplők, de a háttérben mindig ott a város, a mi szeretett Budapestünk. A képek pontos adatait a képekre kattintva érhetik el. | |
Margit szigeti szökőkút, 1941: | |
A Nemzeti Múzeum lépcsői, 1932: | |
A Dohány utcai főkántor, Ábrahámsohn Manó felesége, fia és lánya áll a napfényes őszi utcán. Hátuk mögött egy félig lebontott épület: a kép bal szélén látható Boros József sírköves hirdetéséből sejtjük, hogy a romos épület az Orczy ház. Ábrahámsohnék nem laktak messze: a Wesselényi utca 4-ben volt a lakásuk. Tudják, hogy fényképezik őket, ennek megfelelően mosolyogva, pózolva állnak a kamera előtt. Mosolyognak, de ennek ellenére sem tudjuk, hogy valójában mire gondolnak, milyen érzéseik vannak a történelmi épület bontásával kapcsolatban - mindenesetre ezt a helyszínt választották, hogy megörökítsék a családot.
| |
A képen Gelcz Irén áll 1944 tavaszán, kabátján már sárga csillaggal. Sajnos nem tudjuk, hogy hol áll - egyszer már kérdeztük, de sajnos minden jónak tűnő ötlet elbukott egy-egy apró részleten. Gondoltunk már a régi Bramer textilüzletre a Szervita térnél, a Kossuth Lajos utca számos üzletére - de vagy a szemközti épület, vagy az utca vonala, vagy valami nem stimmel. Pedig a magyaros mintás lábazat sokat segíthetne - de ennek ellenére sem tudjuk még, hogy hol állt meg egy pillanatra, egy gyors fényképezkedésre Gelcz Irén. Ezért továbbra is várjuk olvasóink megfejtéseit! | |
|
|
Jővő heti témánk: Két könyv a hetiszakaszokról | |
A kortárs magyar zsidó szellemi-vallási élet kiemelkedő eseményére, egy kettős kötetbemutatóra invitáljuk önöket a Mazsihisz-BZSH budapesti székházának Goldmark-termébe december 23-án, hétfőn 17 órától.
A rendezvényen Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, Darvas István főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem elnöke, a T12 Tanház Alapítvány kuratóriumi elnöke valamint Szerb Gábor üzletember, kuratóriumi tag mutatja be a két kiadványt.
Az egyik könyv egy illusztrált Tóra-magyarázat, amilyen Magyarországon eddig még soha nem jelent meg. Szerzői Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsanna múzeumigazgató, a címe: Ahogy a hegyen mutattam… A kötet rendkívüliségét egyrészt az adja, hogy magyar nyelvű, teljes hetiszakasz-magyarázat nagyon ritkán születik; a másik különlegessége, hogy Darvas István főrabbi szövegeihez Toronyi Zsuzsanna kiválasztott egy-egy tárgyat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből, s ezekről írt olyan miniesszéket, amelyek révén az adott tárgy az adott hetiszakasszal mintegy „párbeszédbe” lép.
2. A másik könyv a világhírű Lord Jonathan Sacks brit főrabbi (1948-2020) öt részes Tóra-magyarázatának első kötete, amelynek ez az első magyar nyelvű kiadása Szövetség & Párbeszéd – Genezis: Minden kezdetek könyve címmel. A tudós főrabbi a Tóra mind az öt könyvéhez írt egy-egy kötetnyi magyarázatot, amelyek olyan népszerűek lettek a világ zsidó közösségeiben, hogy a hetiszakasz-magyarázatait szerte a világon idézik már. A T12 Tanház Alapítvány azt a célt tűzte ki, hogy a magyar olvasók számára is hozzáférhetővé teszi Sacks rabbi főművét.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a részvétel regisztrációhoz kötött!
Regisztráció
| |
|
|
Ahogy a hegyen mutattam: már a nyomdában! | |
|
|
Szerdán éjjel hosszú betegség után elhunyt Corinne Allal izraeli zenész.
Allal 1955-ben született Tunéziában, majd nyolcéves korában alijázott Izraelbe. Egyik legikonikusabb dala, az „Ein Li Eretz Acheret” (Nincs más országom) a társadalmi változások himnuszává és a politikai zavargások idején az egységre való felhívássá vált. Ezzel, az első libanoni háború idején, 1982-ben írt dalával emlékezünk rá.
| |
|
|
Címlapképünk: Hódosi Antal a Gellért hegyen | |
Budapestről szóló hírlevelünk borítóképéhez egy olyan családi fotót választottunk, melyen a fűben heverő családtag mögött szépen kivehető a város is.
A teljes családi hagyaték elérhető INNEN.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Kiszlév 12. | |
|
|
| |
|
