Zsidó Múzeum ​ Magazinja #298 Oroszlán E heti hírlevelünk témájául az oroszlán t választottuk. ​ Az oroszlán ezekben a napokban több jelentést hordoz, mint korábban, a zsidó ikonográfiában amúgyis fontos szimbólumként. „Légy erős mint a párduc és könnyű mint a sas, gyors mint a szarvas és bátor mint az oroszlán, amikor mennyei atyád parancsát teljesíted.” (Pirké Avot 5:20). Az oroszlán Dan és Juda szimbóluma, napjainkban Jeruzsálem címerében is szerepel, és az oroszlán és a nap volt az ajatollahok uralma előtti Irán zászlajának motívuma is. A jelenlegi, az iráni rezsim elleni katonai akció neve (a júniusi Felkelő Oroszlán hadművelet után) Üvöltő Oroszlán. A történelmi Purim ünnepe után, mely Perzsiában játszódó történetre emlékezik Eszter könyve alapján, nem kívánhatunk mást, mint hogy a két ősi keleti nép, a zsidók és a perzsák helyreállítsák barátságukat, és az Üvöltő Oroszlán állítsa helyre a nap és az oroszlán rendszerét. Ennek tiszteletére hírlevelünkbe gyűjteményünk oroszlános tárgyiból válogattunk. Tóraszekrény oromdísz Tóraszekrény oromdísz, Tokaj → A hajdani tokaji zsinagóga tóraszekrényének oromdíszén a tízparancsolat kettős kőtábláit két, hársfából faragott ágaskodó oroszlán tartja. Oroszlán sírkövön Fénykép Kismarton zsidó örökségéről, sírkövek → Múzeumunk alapítói szoros kapcsolatban álltak a Múlt és Jövő című zsidó folyóirattal. A lap rendszeresen közölt képes beszámolókat egy-egy nagy múltú magyarországi zsidó közösségről. 1912-ben hosszú cikksorozat jelent meg a kismartoni (ma: Eisenstadt, Ausztria) zsidók tárgyairól, szokásairól, történetéről. A fényképeket Wolf Sándor – a leggazdagabb kismartoni kereskedőcsalád leszármazottja, neves történettudós – bocsátotta a lap rendelkezésére, majd ezeket a képeket eljuttatta a Zsidó Múzeum részére is. A két sírkövet ábrázoló fényképre magyarázatként ráírta, hogy a kohanita áldó kezekkel díszített sírban egy kohanita származású, míg az oroszlán alakjával díszített sírkő alatt egy Juda Lév nevű zsidó nyugszik. A kapcsolat alapja, hogy a bibliai Júda törzsének szimbóluma az oroszlán, ráadásul a Lév/Löw névalak a német der Löwe = oroszlán szóval azonos hangzású. Kétfarkú oroszlán? Tóraszekrény függöny, Budapest, 1872 → A Rumbach Sebestyén utcában 1873-ban felavatott zsinagóga számára készíttette Meir Jehuda Klein és neje a gazdagon díszített tóraszekrény függönyt. Az oszlopok tetején álló, a koronát tartó és koronát viselő oroszlánoknak kettős farka van, ami nem szokatlan a zsidó szertartási tárgyakon, a motívum eredetét azonban nem a zsidó hagyományban kell keresnünk. Mivel az oroszlán általánosan elterjedt szimbóluma a hatalomnak és az uralkodásnak, ezért ábrázolása során gyakran a többségi társadalomból átvett részletek is szerepelnek. A kettős farkú oroszlán a 13. századtól Csehország címerében szereplő szimbólum, innen került át először a csehországi zsidó közösségek, majd fokozatosan a környező közösségek tárgyaira is, hiszen ebben a régióban oroszlánt leginkább az uralkodói felségjelvényeken, címereken, pénzeken láthattak csak a jámbor zsidók. Jeruzsálem oroszlánja Hanukai menóra zománcozott oroszlán díszítéssel → ​ A modern kori Izraelben készített sárgaréz hanukai menóra, melyet zöldre zománcozott harcias oroszlán alakja díszít. Oroszlánok és mások A képre kattintva elérhetik a gyűjteményünk értelmezését segítő ikonográfiai mutatónkat, benne az oroszlánnal, és sok más motívummal, mindegyikhez számos példát kapcsolva gyűjteményünkből. Meghívó: Buddha vagy Kőbácsi? Pop-up kiállítás A LÉDERMANNÉK NYOMÁBAN című dokumentumfilm történetét elindító bútorokból, tárgyakból és történetekből. Szabó Gál András (Villám Géza) egy tavalyi költözéskor szembesült a 80 éve lappangó családi titokkal: a bútorok, amelyek közt felnőtt, eredetileg egy jómódú, zsidó textilkereskedőé voltak. A holokauszt árnyékában eltűnt Lédermann család,Teréz körúti lakásában hátrahagyott tárgyak, egy másik zsidó családhoz, nevezetesen András nagyszülei, majd szülei otthonába kerültek. Ő pedig zsidóként, túlélők unokájaként maximális empátiával kezelte az új helyzetet, gyorsan és gyakorlatiasan döntött: megkeresi a világban a Lédermannékat, és visszaadja nekik a dolgaikat. Ám 80 év elteltével, ezt véghezvinni, nem is olyan egyszerű. A kérdések és a lehetséges válaszok annyira izgalmasnak és regényesnek bizonyultak, hogy egy dokumentumfilmes stábbal vágott neki a felkutatásuknak, országhatárokon és kontinenseken keresztül. És hogy sikerrel járt-e? 2027-ben, a Netflixre kerülő dokuból kiderül. A történetindító bútorok és tárgyak most a Zsidó Múzeum kiállításán főszerepet kapnak. Ebben a közös díszletben fonódik össze az ismeretlen Lédermannék és a Szabó–Gárdos család sorsa; a kiállítás kimerevített képkockákként a családi legendák, az oral history, a személyes emlékezet és a kutatható történeti tények egymáson áthúzódó, rétegeit villantja fel. Két család, nagyon tragikus, nagyon zsidó és nagyon magyar történetét tárja elénk, amelyek ugyanazon tárgyak körül játszódtak, de sosem keresztezték egymást sem időben, sem térben. Eddig… Programajánló: 2026. március 9. Az ORZSE Szabadegyetem keretében március 9-én kollégáink, Király Mátyás és Som Balázs tartanak előadást a Jancsó hagyaték feldolgozásáról. Kövek üzenete volt a rendszerváltás utáni egyik első olyan dokumentumfilm, amely számot vetett a zsidóság sorsával, és megmutatta, hogyan tűnnek el a hagyományok, hogyan halványul az újabb generációk megjelenésével az emlékezet. Mint minden filmnél, a Kövek üzenete esetében is sok olyan felvétel készült, amelyek aztán a vágóasztalon végezték, és nem kerültek be végül a kész sorozatba. A film alkotóinak megvolt a maguk koncepciója, mit mutatnának meg szívesen, mi az, ami a kész mű ritmusához illik, és mi az, ami kilóg, esetleg túl sok lenne. (Kerényi Kata) Kövek üzenete” című, Jancsó Miklós és Böjte József által 1992 és 1994 között készített dokumentumfilm felvételei 2023-ban kerültek a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményébe Böjte József ajándékaként. Az intézményben Király Mátyás, Lózsy Tamás és Som Balázs részvételével alakult meg egy projektcsoport, amely a nyersanyagot „kezelésbe vette”, azaz jegyzékelte, feldolgozta, kutatta és további kutatásokra előkészítette. Helyszín: Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Goldziher terem Online: ZOOM link ​ Programajánló: 2026. március 19. Zsidók, 1915. @Fortepan→ Török András művelődéstörténész tart előadást, amelynek vendége Toronyi Zsuzsanna történész-levéltáros. Az est 1944. március 19-éhez, Magyarország német megszállásának napjához kapcsolódva, archív fényképeken keresztül idézi fel a budapesti zsidóság múltját és mindennapjait 2026. március 19-én, csütörtökön este 7 órakor a Goldmark-teremben. A belépő ára 2900 forint, az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik. Címlapképünk: Lakos Alfréd: Purim / részlete Lakos Alfréd: Purim → ​ ​ Lakos Alfréd festőművész (1870-1961) Purim című képe azt a jelentet ábrázolja, amikor az igazság pillanataként a gonosz Hámán arra kényszerül, hogy a királyi díszbe öltöztetett Mordeháj lovát vezesse. A képet most nem ezért választottuk, hiszen az ünnep elmúlt, hanem azért, mert Lakos a jelenetet egy képzeletbeli Perzsiába helyezte: a hatalmas hegyek között lévő Susán városának épületei ugyanúgy a régészeti feltárásokról ismert formákat követik, amint az egyik épület pillérén álló hatalmas oroszlán szobor is. Hírlevelünk küldésének napja: Ádár 17. Korábbi hírleveleink ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌