| Zsidó Múzeum Magazinja #183 Tel Aviv E heti hírlevelünk témája Tel Aviv, Izrael nyüzsgő és pezsgő metropolisza, az ország második legnagyobb városa. Az első zsidó megtelepedők már 1909-ben megérkeztek a területre, ami akkor még az Oszmán Birodalom része volt. A város tavaly ünnepelte hivatalos megalakulásának 100-ik évfordulóját. Ebben a száz évben a város elképesztő átalakuláson ment keresztül, de megőrzött sok építészeti emléket a város korai szakaszából. A Tel Aviv-i „White City”, a nemzetközi stílusban épült negyed, mely tele van 1930-as években épült modernista és Bauhaus stílusú házakkal, 2003 óta az Unesco Világörökségi listáján is szerepel. A hírlevélben szó lesz a Tel Aviv múltjáról és a jelenlegi szorongató helyzetéről egyaránt. Képek Tel Aviv történetéből 1909-ben zsidó várost alapítottak Jaffótól északra a homokdűnéken, és Tel Avivnak – tavasz dombjának – nevezték. A várost és nevét Herzl Tivadar az Ősújország című könyvében álmodta meg. Ez volt az „első, csak zsidók lakta város”. Tel Aviv földjét a törököktől vásárolták. A Zsidó Nemzeti Alap adta az első hatvan ház felépítéséhez szükséges pénzt. A város az Erec Jiszrael-i letelepedés központjává vált, itt építették fel az első héber –Herzlia – gimnáziumot. 1921-ben városi rangot kapott, s 1948-ban itt kiáltották ki a Független Izrael Államot. Tel Aviv alapítása a homokdűnéken, 1909 Az Ahuzat Bájit építésének kezdete, 1909 Az első középület: önkormányzat, posta és városi víztorony Az első ház alapkőletétele az Allenby utcában, 1910 Herzl utca, háttérben a Herzlia Gimnázium épülete, 1913 Herzlia gimnázium, 1917 Dizengoff tér, 1940 Dizengoff tér, 1960-as évek Tel Aviv "White City" Kiállítás archív: Izrael távol és közel SZILÁRD KLÁRA - Izrael Közel és Távol Szilárd Klára budapesti születésű képzőművész 26 éven át élt Jaffa óvárosi művésznegyedében.... Read More A zsidók élete a Szentföldön Moziplakát: A zsidók élete a Szentföldön → A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernstpalotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette. A filmet a lenti linken tekinthetik meg: Kollégánk, Farkas Zsófia a Klub Rádióban beszélt a nem régiben megjelent Szemtanúk című képes album kapcsán, mely a holokauszt korai vizuális emlékezetének műveit gyűjti össze és taglalja 300 oldalon keresztül. A vele készült interjút a Café Péntek című adásban hallhatják, melyet ide kattintva érhetnek el. Grace Cohen Grossman Szomorúan értesültünk Dr. Grace Cohen Grossman (1947-2023), a zsidó művészet egyik legjelentősebb amerikai szakértőjének haláláról. Dr. Cohen pályafutását Chicagóban, a Spertus Múzeum kurátoraként kezdte, majd a los angelesi Skirball Múzeumban főkurátoraként az amerikai zsidó művészet és anyagi kultúra elismert szakértőjeként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után, 2012-ben Washington DC-be költözött, ahol utolsó projektje az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum Amerikáról és a holokausztról szóló kiállításán végzett munkája volt. Dr. Grossman számos könyvet publikált, köztük a Jewish Art (1995) és a Jewish Museums of the World (2003) köteteket. Léderer Sándor Jahrzeitja Hírlevelünk kiküldésének napján van Lederer Sándor halálozási évfordulója (Jahrzeitja), aki 1922 és 1927 között volt a Pesti Izraelita Hitközség elnöke. Egy nehéz időszakban - az első világháborús vereség, a forradalmak és a numerus clausus törvény után – lett elnök, és hirdette meg a “Vissza a zsidósághoz!” programját, mely egy prosperáló és aktív időszaknak ágyazott meg a budapesti zsidóság számára. Kiszlév 4: Lederer Sándor Kiszlév 4-én van a Jahrzeitja Lederer Sándornak, aki a Pesti Izraelita... Read More Címlapképünk: Meir Dizengoff, Tel Aviv első polgármestere lóháton Meir Dizengoff fényképe → Tel Aviv városát Meir Dizengoff cionista politikus alapította, ő volt a várost tervező bizottság feje, majd a város első polgármestere 1922 és 1936 között. On Instagram |
Zsidó Múzeum
Magazinja #183
Tel Aviv
| |
|
|
E heti hírlevelünk témája Tel Aviv, Izrael nyüzsgő és pezsgő metropolisza, az ország második legnagyobb városa. Az első zsidó megtelepedők már 1909-ben megérkeztek a területre, ami akkor még az Oszmán Birodalom része volt. A város tavaly ünnepelte hivatalos megalakulásának 100-ik évfordulóját. Ebben a száz évben a város elképesztő átalakuláson ment keresztül, de megőrzött sok építészeti emléket a város korai szakaszából. A Tel Aviv-i „White City”, a nemzetközi stílusban épült negyed, mely tele van 1930-as években épült modernista és Bauhaus stílusú házakkal, 2003 óta az Unesco Világörökségi listáján is szerepel. A hírlevélben szó lesz a Tel Aviv múltjáról és a jelenlegi szorongató helyzetéről egyaránt. | |
|
|
Képek Tel Aviv történetéből
| |
1909-ben zsidó várost alapítottak Jaffótól északra a homokdűnéken, és Tel Avivnak – tavasz dombjának – nevezték. A várost és nevét Herzl Tivadar az Ősújország című könyvében álmodta meg. Ez volt az „első, csak zsidók lakta város”. Tel Aviv földjét a törököktől vásárolták. A Zsidó Nemzeti Alap adta az első hatvan ház felépítéséhez szükséges pénzt. A város az Erec Jiszrael-i letelepedés központjává vált, itt építették fel az első héber –Herzlia – gimnáziumot. 1921-ben városi rangot kapott, s 1948-ban itt kiáltották ki a Független Izrael Államot. | |
Tel Aviv alapítása a homokdűnéken, 1909 | | |
Az Ahuzat Bájit építésének kezdete, 1909 | | |
Az első középület: önkormányzat, posta és városi víztorony | | |
Az első ház alapkőletétele az Allenby utcában, 1910 | | |
Herzl utca, háttérben a Herzlia Gimnázium épülete, 1913 | | |
Dizengoff tér, 1960-as évek | | |
|
|
Kiállítás archív: Izrael távol és közel | |
 | | Szilárd Klára budapesti születésű képzőművész 26 éven át élt Jaffa óvárosi művésznegyedében.... | |
|
|
A zsidók élete a Szentföldön | |
A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernstpalotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette.
A filmet a lenti linken tekinthetik meg:
| |
|
|
Kollégánk, Farkas Zsófia a Klub Rádióban beszélt a nem régiben megjelent Szemtanúk című képes album kapcsán, mely a holokauszt korai vizuális emlékezetének műveit gyűjti össze és taglalja 300 oldalon keresztül. A vele készült interjút a Café Péntek című adásban hallhatják, melyet ide kattintva érhetnek el. | |
|
|
Szomorúan értesültünk Dr. Grace Cohen Grossman (1947-2023), a zsidó művészet egyik legjelentősebb amerikai szakértőjének haláláról.
Dr. Cohen pályafutását Chicagóban, a Spertus Múzeum kurátoraként kezdte, majd a los angelesi Skirball Múzeumban főkurátoraként az amerikai zsidó művészet és anyagi kultúra elismert szakértőjeként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után, 2012-ben Washington DC-be költözött, ahol utolsó projektje az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum Amerikáról és a holokausztról szóló kiállításán végzett munkája volt. Dr. Grossman számos könyvet publikált, köztük a Jewish Art (1995) és a Jewish Museums of the World (2003) köteteket.
| |
|
|
Léderer Sándor Jahrzeitja | |
Hírlevelünk kiküldésének napján van Lederer Sándor halálozási évfordulója (Jahrzeitja), aki 1922 és 1927 között volt a Pesti Izraelita Hitközség elnöke. Egy nehéz időszakban - az első világháborús vereség, a forradalmak és a numerus clausus törvény után – lett elnök, és hirdette meg a “Vissza a zsidósághoz!” programját, mely egy prosperáló és aktív időszaknak ágyazott meg a budapesti zsidóság számára. | |
 | | Kiszlév 4-én van a Jahrzeitja Lederer Sándornak, aki a Pesti Izraelita... | |
|
|
Címlapképünk: Meir Dizengoff, Tel Aviv első polgármestere lóháton | |
Tel Aviv városát Meir Dizengoff cionista politikus alapította, ő volt a várost tervező bizottság feje, majd a város első polgármestere 1922 és 1936 között. | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Kiszlév 4. | |
|
|
| |
|
