Zsidó Múzeum Magazinja 173​ Csillagok A Csillag Fia és az este kezdete A zsidók és a csillagok között az Örökkévaló Isten teremti meg a párhuzamot, amikor több ízben elismétli Ábrahámnak, hogy annyian lesznek a neki tett ígéret örökösei, mint az égen a csillag. Aztán azt tudjuk meg Bileámtól, az eléggé ellenszenves, de valódi prófétától, hogy „csillag születik Jákobból”, ezt később messiási ígéretként olvassák zsidók és korai keresztények is. Bár Kohbá, a II. századi, Rómával szembeni felkelés vezetője ezért lett Bár Kohbá, a csillag fia. Rabbi Ákivá, a korszak nagy tudósa, óriása úgy gondolta, ő a csillag, aki Jákobból született, a felkelés vezetője a Messiás. A felkelés leverését követő irtózatos pusztulás meglehetősen hosszú időre „jegelte”, legalábbis perifériára szorította a messianista aktivizmust a zsidó történelemben. A csillagok legkivált a vallási parancsolatok szellemében élő jámbor zsidókat orientálták a következő időkben. Amikor feljönnek a csillagok, megadott számban és méretben láthatóvá válnak, elkezdődik az este zsidó jogi értelemben, az esti előírások teljesítésének ideje. A csillagok tagolják a zsidó jog szellemében, Isten szolgálatában élő ember, a háláhikus ember idejét. Ők adnak formát az életnek azzal, hogy elválasztják a napot az éjszakától. Ők nyitják meg az új napokat. A hét műtárgya: Szertartáskönyv Szertartáskönyv → ​ Ez az aránylag régi, 300 éves zsidó szertartáskönyv annak ellenére, hogy a holdszentelés az utolsó rituáléja, a csillagok köré szerveződik, pontosabban a nap és a csillagok köré. A zsidó idő nagy egységeit, a hónapokat és így az éveket a hold tagolja, a kisebbeket, a napokat a csillagok és valamelyest a nap. Az éjjel fázisai közül az első az, amikor a nap lebukik a horizonton, utána következik az az átmeneti időszak, amikor már és még nem világos, ma van-e, vagy már holnap, egészen addig, amíg a megfelelő számú csillag láthatása nem jelzi az éjszakát. Ebből mindenféle nehézségek adódnak, hogy mit hová számolunk, hogy lehet-e még ilyenkor a nappal vallási feladatait végezni. A szombati gyertyagyújtás végső ideje szintén ezekkel a fázisokkal kalkulál, hiszen azután, hogy a szombat bejött, már nem lehet tüzet gyújtani, ha megtesszük, nem betartjuk már többé, hanem csúnyán megszegjük a törvényt. Ezzel a szertartással indul ez a könyvecske is, hogy a szintén a csillagok kijelölte szombatbúcsúztatással, elválasztással, a hávdálá szertartásával végződjön. Az égbolt képe szervezi a zsidó emberek idejét, amíg világ a világ. A Dávid-csillag, semmi és minden És csillag, úgymond, Dávid csillaga, hagyományosabban Dávid pajzsa a zsidóság „szimbóluma”, jele. Amelyről Gershom Scholem vicces, hátborzongatóan érdekes és megdöbbentő tanulmányban mutatja ki, hogy sok köze a 19. századig ennek a szimbólumnak nincsen a zsidókhoz. Mágikus védelmet reméltek a két egymásba fordított háromszög jelétől a gyakorlati kabbala hívei, a népi vallásosság használta, illetve a prágai zsidóknak volt még fontos, valóban közösségük jeleként. Másutt nem. Aztán, ahogy Scholem írja, az asszimiláció százada olyan jelet keresett a zsidóságnak, amelyet a kereszt jele mellé tehet. Ha nekik van jelük, nekünk is lehessen. A Dávid-csillag Scholem írása szerint asszimilációs termék. Scholem annak a nemzedéknek a tagja, aki kiábrándult a német-zsidó együttélés kultúrájából, még azelőtt, hogy a nácik elpusztították volna, hígnak és üresnek érezte azt, ami a zsidóságból maradt benne, cionista lett egyfelől, másfelől, szintén némiképp a felvilágosodás ellenében, juszt is valamennyire, a zsidó misztika, főleg a kabala nagy és iskolateremtő kutatója. CSILLAG MOTÍVUM A GYŰJTEMÉNYÜNKBEN (VÁLOGATÁS) ​ A cionizmus Dávid-csillaga Dávid csillag alakú cionista kitűző → Azt írja munkájában Scholem, hogy a cionizmus számára az addigra már komoly karriert csináló Dávid-csillag ideális szombólum volt, mert népszerűvé vált, de nem kötődött a múlthoz. A cionizmus meg akarta újítani, a múlttól elszakítani és hazavezetni a zsidóságot, Scholem pedig a megújított zsidóságot visszavezetni „a 19. század elé”, saját hagyományaihoz. A saját élettörténete egy részét írta meg a magyarul is olvasható Dávid-csillag-történeti tanulmányban. Az utolsó előtti felvonás: a holokauszt Pamutvászon előrenyomott sárga csillagokkal → ​ Ezek a sorozatgyártott németországi Dávid-csillagok a gyűjteményből részei a történetünknek. A Dávid-csillag története az utolsó előtti felvonásban a sárga csillag, a holokauszt történetéhez kapcsolódik. Scholem számára egyszerre jelenti a pusztulást és az újjászületést, mindent és semmit. A kiürülést a 19. században, amikor „felfedezik”, a semmi tartalommal megtöltését a cionizmus kísérletében, az őt felnevelő, általa elhagyott világ pusztulását a holokausztban és az újjászületést Izraelben. Csillag születik Jákobból. Minden idők egyik legnagyobb filológusának történeti kutakodása: vallomás. * Kurátori tárlatvezetés az Abel Pann kiállításban PUSZTÍTÁS ÉS TEREMTÉS Abel Pann (1883–1963) életútja a diaszpórától Izraelig Helyszín: 2B Galéria, 1092 Budapest, Ráday u. 47. Tárlatvezető: Mezei Hanna Időpont: 2023. szeptember 8, délután 5 órakor Kiállításunk megtekinthető 2023. szeptember 5. és október 20. között, hétfőtől péntekig, 14 és 18 óra között. 2B Galéria Programajánló: Judafest Programunk: Herzl séta A Zsidó Múzeum árkádsorán lévő egyik emléktábla büszkén hirdeti, hogy az épület helyén álló házban született Herzl Tivadar 1860-ban. A séta során megnézzük a szülőház valódi helyét, és végigsétálunk azokon az útvonalakon, melyeken egészen biztosan Herzl is naponta végigment. Megnézzük, hogy mit láthatott, milyen benyomások érhették az akkoriban kiépülő modern nagyvárosban. Herzl érettségije után (melynek helyszínét szintén megnézzük), Bécsbe költözött – ide már nem követjük. Találkozó: Zsidó Múzeum előtt Sétavezető: Toronyi Zsuzsanna Időpont: 2023. szeptember 10., délután 4 órakor (másfél órásra tervezett séta) Regisztráció Theodor Herzl szülőháza A Zsidó Múzeum épületén büszkén hirdeti a márványtábla, hogy a múzeum 1931-ben... Read More Címlapképünk: Abel Pann: Genezis (részlet) …és élet leheletét lehelte orrába (1Móz, 2, 7.), Genezis albumból, színes litográfia, 1924. Abel Pann Genezis sorozata megtekinthető a 2B Galériában látható kiállításunkon ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌