Zsidó Múzeum Magazinja #202 Koppenhága A hét műtárgya: Ámos Imre - Purim Ámos Imre 1941-ben készült 14 metszetet tartalmazó Ünnepek sorozatának Purimot ábrázoló képe. A képen megjelennek a Purim jellegzetes atribútumai: a *hámántaschen, a mulatságot jelképező álarc, és a kereplő. *Egy askenázi zsidó háromszög alakú töltött zsebes péksütemény, amely a zsidó Purim ünnepéhez kapcsolódik. A név Hámánra, a Purim-történet gonosztevőjére utal. Jiddisül hamantaschen, ami Hámán táskát jelent. Egy magyarázat szerint a német mák (Mohn) és a táska (Taschen) szavak összevonása, héber névelővel ellátva (Há-Mohn-Taschen), melyben így szerepel a Hámán (Há-Mohn) szó is - amely így valójában mákos táskát, vagy mákos derelyét – barátfülét jelent. Magyarul "Hámán füle" néven vált ismertté. Ámos Imre: Purim → ​ Tárlatvezetés és finisszázs MEMENTÓ - AZ EMLÉKEZÉS GESZTUSA című kiállításunkban az Art Departmentben április 7. vasárnap, 16 órakor lesz tárlatvezetés Farkas Zsófia kurátorral. A tárlat finisszázsa április 14-én 16 órakor lesz. Az eseményen hallhatnak tárlatvezetést Csősz Lászlóval, Farkas Zsófiával és Toronyi Zsuzsannával, ezt követően pedig 18 órakor Erdély Miklós Verzió című filmjét vetítjük. A belépés mindkét esetben ingyenes. Zsidó múzeumok a világban – A koppenhágai zsidó múzeum A Dán Zsidó Múzeum Koppenhága egy kevésbé látványos, mégis központi helyén a Dán Királyi Könyvtár mellett található. Daniel Libeskind a Berlini Zsidó Múzeum építésze tervezte az épületet. A Múzeumot 2004-ben adták át. A Dán Zsidó Múzeum tervezésekor Daniel Libeskind a dán zsidó történelem egy egyedülálló jellegzetességéből indult ki: a dán zsidók többségét dán polgártársaik mentették meg a náci üldöztetéstől a második világháború alatt. Ezt az emberi élet értéke iránti elkötelezettséget szimbolizálja a múzeum formája, szerkezete, amely egy hajóra hasonlít. A múzeum koncepciójának alapja a héber Mitzvah szó, amely sokféleképpen érthető és értelmezhető, mint "kötelezettség", "elkötelezettség" és "jó cselekedet". A Mitzvah szó a dániai zsidóság megmenekülésének különleges élményét jelképezi, és a múzeum logójának is része lett. A múzeum Libeskind viziója szerint folyosók és a belső terek sokaságának hálózatára épül. A különböző installációk, vitrinek körül falra vetített vizuális elemek találhatóak, melyek a Talmud szövegszervezésére emlékeztetnek bennünket. A múzeum kiállító tere kicsi, de a kiállítás gondosan megtervezett „ Flight and pursuit in the 20th century ” (Menekülés és üldözés a 20. században) című tárlat a dán zsidók 1943-as Svédországba való meneküléséről szól. A különleges történelmi helyzetet egy képregény sorozaton és vitrinenként egy-egy személyes tárgyon keresztül mutatja be. A kevés és általában hétköznapi tárgy nagyon átélhetővé teszi a történetet. Az egyik leginkább szívhez szóló installált tárgy egy baba, amelyet egy dán kislány kapott a szállásadó svéd családtól. A „ Gateway to Denmark – Jewish life in the 1700th century ” (Kapu Dániába – zsidó élet a 1700-as években) egy folyamatban lévő, kísérleti jellegű tárlat. A leendő kiállítást deklaráltan a látogatók észrevételei, megjegyzései is alakítják majd. Itt inkább a vizuális technikák például, falra vetítések vagy kis animációs filmek dominálnak. Kitekintő – Sakk-készletet találtak Auschwitzban Az Auschwitz-Birkenau Múzeum dolgozói az egykori tábor nyolcas blokkjának padlója alatt fedeztek fel egy kézzel készített sakk-készletet. A gyűjtemény 35 karton négyzetlapból áll, melyeken a sakk különböző figuráinak kézzel rajzolt változatai láthatóak. A figurák a normalitás és emberség megőrzésére tett erőfeszítések tárgyi emlékeiként értelmezhetők. "A sakkfigurák képeit ábrázoló kártyákat vitrinekben állítottuk ki, és az "Esti idő" címet adtuk a tárlatnak. Az esti névsorolvasás és a kijárási tilalom kihirdetése közötti rövid, elméletileg szabad idő körüljárása a témánk" - magyarázta Magdalena Urbaniak, az installáció egyik szervezője. A kiállítás célja, hogy közvetítse a foglyok kétségbeesett mentális elfoglaltságát és vigaszkeresését olyan játékokon keresztül, mint a sakk és a kártyák, amelyeket bármilyen anyagból készítettek, amit csak találtak. A múzeum "Sport és sportolók az auschwitzi koncentrációs táborban" című kiállítása rávilágít eme szellemi tevékenységek fontosságára, amelyek egyedüli kikapcsolódásként szolgáltak a megélt borzalmakkal szemben. "A tábor foglyai a szellemi tevékenységeket a brutális tábori valóságtól való elvonatkoztatás eszközeként használták..." A játékeszközök egy része illegálisan jutott el a tábor foglyaihoz a zsidó áldozatoktól elkobzott poggyászokból." - olvasható a kiállítás leírásában. Fotó: Auschwitz Memorial Interjú a Telexen Kollégáink Graffiti a gettóban című előadása rendkívüli érdeklődést váltott ki. A Mementó – Az emlékezés gesztusa című kiállításunkat övező programsorozatunkra ellátogatók hallhattak az egykori gettók területén téglákba vésett zsidó nevekről, illetve a hozzájuk tartozó sorsok felkutatásának nyomozási folyamatáról. Farkas Zsófia a kiállításról, míg Csősz László és Király Mátyás a nevek és a mögöttük rejlő sorsok felkutatásának nehézségeiről beszéltek a Telex újságírójának. A cikket ide kattintva olvashatják. Mit mondanak a kövek? – Erdélyi Lajos hagyatékából Hétről hétre Király Mátyás kollégánk válogatásában Erdélyi Lajos fényképhagyatékából mutatunk be Önöknek egy-egy a Kárpát-medencében és annak környékén található zsidó temetőt. Kollégánk írásain keresztül a sírkövek a zsidó örökségben és emlékezetben betöltött szerepét kívánjuk megvilágítani. Gyulafehérvár Folytatva a romániai helyszínek ismertetését, ezúttal egy másik település, Gyulafehérvár zsidó temetőjének képeit mutatjuk meg Önöknek. A temető az egyik legrégebbi keletkezésű erdélyi viszonylatban. Számos izgalmas dolog kapcsolódik hozzá: itt szokatlan módon, a szefárd és askenáz kultúra keveredett, illetve a város zsinagógájának falába az 1848-49-es szabadságharc során belefúródótt három ágyúgolyót a mai napig láthatják az odalátogatók. A temető fő látványossága azonban egy híres rabbi ohelje (sírhelye): Ezekiel Paneth 1783-1845 között élt. Olyan neves Jesivák növendéke volt, mint például a prágai és a leipniki. Fő műve a Sha'are Ziyyon (Cion kapuja) 1875-ben, halála után jelent meg. Érdekesség, hogy Magyarországon a tarcali közösség rabbija is volt, de 1823-tól haláláig ő töltötte be a Gyulafehérvári Bét din és az erdélyi főrabbi posztját is. Gyulafehérvár → Borítóképünk: Enteriőr fotó A Mementó - Az emlékezés gesztusa című aktuális tárlatunk enteriőrfotóját választottuk, melyen Rajk László frottázsait is láthatják a térben installálva. Mementó →​​​​ ​ ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌